Málenykij robot (2)
A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni…
I. A SZOVJET RENDSZER KIÉPÍTÉSE KÁRPÁTALJÁN
A jelenlegi Kárpátalja lakossága sokat szenvedett az évszázadok viharában. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt egy évszázad alatt a terület több országa fennhatósága alá került. Az itt élő ártatlan lakosság kénytelen volt elviselni az éppen hatalmon lévők kegyetlenkedéseit velük szemben. A vezetőség mindig igyekezett saját ideológiáját ráerőltetni a lakosságra és ez gyakran erőszakos módon történt. A számukra jelentéktelennek és fenyegetőnek tűnő népelemeket egyenesen kiirtásra ítélték. Kárpátalja népe talán legtöbbet szenvedett, amikor a szovjet katonák területére léptek. A szovjet rendszer évtizedei során a legaljasabb bűntetteket követték el nem csupán egyes személyek vagy csoportok, hanem egész népek ellen is. Közöttük a magyarok ellen. Eleinte mindannyian, mint a II. világháború közvetlen áldozatai sínylették meg területük katonai megszállását, később, pedig mint olyan nép, amelyre rákényszeríttették a szocialista rendszert, annak valamennyi következményével. Kárpátalja a Szovjetuniónál rekedt és meg kellett ismerkednie a szovjet életmóddal. A helyzetet bonyolította, hogy a Szovjetunió számára Magyarország harcoló fél, közvetlen katonai ellenfél volt. Természetesen e vidék magyar lakosságát a magyar nép részének tekintették. Ugyanakkor a felső szovjet vezetés terveiben Kárpátalja már, mint a Szovjetunió része szerepelt. Ezért az ún. burzsoá elemeket ― különösen a magyar, a német és egyéb nem szláv lakosság körében ― a szovjet megtorló szervek szemmel tartották. 1)
A Vörös Hadsereg 1944. október 2-án érte el Kárpátalja első települését, a volóci járás Verbiás (Verbjazs) nevű községét. A hónap végén ― október 27-én ― a szovjet hadsereg Ungvárt is elfoglalta. A város „felszabadulásával” kapcsolatosan ezen a napon Sztálin aláírásával ünnepi napiparancsot hoztak nyilvánosságra, amely katonailag fontos hídfőállás elfoglalásáról tesz említést. 2)
Az 1944. május 8-án megkötött szovjet–csehszlovák egyezmény értelmében a szovjet hadsereg parancsnoksága a hatalmat átadja a csehszlovák kormány londoni delegációjának. A teljhatalmú megbízott Frantisek Nemec volt. Az 1944. október 28-án a vidékre megérkezett küldöttség a továbbiakban mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza Kárpátaljának Szovjet-Ukrajnához történő csatolását. Az általuk felkeresett településeken nemzeti bizottságokat szerveztek, s az 1938 előtti csehszlovák törvényeket kívánták újra bevezetni. Újra életre akarták hívni a Cseh Agrárpártot, a Szociáldemokrata Pártot, a Cseh Nemzeti Szocialista Pártot, a Kommunista Párt helyi alapszervezeteit. 3)
A kárpátaljai magyarság két út előtt állt: Csehszlovákia vagy Szovjetunió. Abba hamarosan beletörődtek, hogy újra kisebbségi élet vár rájuk mindkét esetben. A reménykedők egy része Prága felé tekintett, másik része a szovjet hatalomban, azaz Moszkvában bízott, a többség viszont közömbösen vette tudomásul az eseményeket. Nemec, a csehszlovák delegátus vezetője, felhívta a falvak képviselőtestületeinek és az említett pártoknak a helyi vezetőit, hogy november 21-én Huszton tanácskozást tart, hogy ez a fórum válassza megKárpátalja központi irányító testületét, és feleskesse a települések elöljáróit a csehszlovák törvényre. E rendezvényre már azért sem kerülhetett volna sor, mert a magyar férfilakosság nagyobb részét: 18-tól 50 éves korig lágerekbe vitették az egyes kárpátukrán aktivisták támogatásával, az egyesítés sztálinista híveinek kezdeményezésére. 1944. november 13-án az NKVD 4) és a belügyi csapatok megkezdték Kárpátalja lakosságának „szűrését” és „izolálását”, vagyis a nemkívánatos személyeket egyszerűen elhurcolták. 5)
Kárpátaljai Ukrajna Kommunista Pártja, amely 1944. november 19-én, Munkácson tartotta alakuló konferenciáját, a következő határozatot fogadta el: Kárpátalja csak Szovjet-Ukrajnához csatlakozhat. A kárpátukrán aktivisták ugyanis felismerték a veszélyt: ha operatívan nem cselekednek, akkor Kárpátalja Csehszlovákia kötelékében marad. Ezt abból is láthatták, hogy a síkvidéki falvakban, ahol a magyarság zöme élt, a csehszlovák kormány delegátusainak kezdeményezésére létrejöttek az új nemzetiségi tanácsok. Ezekben a magyar kommunisták is szép számmal képviselték alapszervezetüket. Távol állt tőlük a Szovjet-Ukrajnával való egyesítés körül kibontakozott kampány, amelynek élesztői, lelkes propagandistái az Iván Turjanica által irányított kárpátukrán párttagok voltak, akik emberi jogokat sértő eszközökkel is éltek. Bátran megtehették ezt, hiszen a szovjet NKVD támogatását élvezték. Sikerült meghiúsítaniuk a huszti csehszlovákbarát tanácskozás egybehívását. 6)
A Kárpátaljai Ukrajna Kommunista Párt 1944. november 19-i határozata értelmében egy hét múlva — november 26-án — ugyancsak Munkácson, a városi Peremoha nevű moziban összeült az előző napokban sebtében megszervezett kárpátaljai népi bizottságok 663 városi és falusi küldötte. Első kongresszusukat tartották, amelynek elnökségében ott volt a szovjet hadsereg és az NKVD teljes helyi vezérkara, valamint a teremben az utóbbi egyik felfegyverzett osztaga. 7)
A tanácskozás nem akármilyen körülmények között zajlott, hiszen Munkácstól légvonalban mindössze 35-40 km-re, Csapnál aznap még dörögtek a fegyverek. Bár Ungvárt már október 28-án elfoglalta a szovjet hadsereg, az attól délre, mintegy 25 km-re fekvő Csap községet, csak november 26-án tudta bevenni Záhony felől a Tiszán átkelve a 40. szovjet hadsereg egyik alakulata. 8)
(Folytatjuk)
________________________________________________________
Jegyzetek
1) Dupka György: Koncepciós perek magyar elítéltjei. A sztálinizmus áldozatainak emlékkönyve 1944-1957. Intermix kiadó, Budapest–Ungvár, 1993, 7-8. o.
2) Botlik József–Dupka György: Ez hát a hon…. Mandátum–Univerzum, 1991, 51. o.
3) U.o. 51. o.
4) A Szovjetunió belügyminisztériumának szervezete a kémkedés, árulás és bűnözés leküzdésére. Az elnevezés a Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel rövidítése.
5) U.o. 51-52. o.
6) U.o. 52. o.
7) Макара М. П.: Активізація діяльності комуністичних організацій. Утворення КПЗУ . Іn.: Нариси Історії Закарпаття. Том. ІІ. (1918-1945). Під. Ред.: Гранчак І. Балагурі Е., Ужгород, „Закарпаття” 1995, ст. 584.
8) Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján II. 1939-1945. Nyíregyháza, 2005, 255-256. o.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Emléknap, ami más
November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.
2013.11.26. 16
Málenykij robot (15)
Az úgynevezett „málenykij robot” még napjainkban is fájó pontja Kárpátalja magyarságának.
2012.12.29. 5
Málenykij robot (14)
A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...
2012.6.29.
Málenykij robot (13)
A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...
2012.6.6. 2
Málenykij robot (12)
A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...
2012.5.10.
Málenykij robot (11)
A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...
2012.3.27. 4
A rovat további cikkei
Híres női portrék
A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.
2023.9.26. 2
Magyar névadási szokások
A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.
2020.8.4.
Macik, akiket szeretünk (2)
Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?
2017.7.18. 6
Macik, akiket szeretünk (1)
Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át
2017.5.10. 3
Szegények édessége: az egészséges kőtés
A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2017.3.29. 1 7
Idesanyám, indítsa el a farom!
A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)
2016.11.23. 40