Málenykij robot (3)


Póda Katalin  2010.8.17. 0:59

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni…

Eközben a kárpátaljai falvakban és városokban az NKVD, a SZMERS 9) géppisztolyosai és a korábbi helyi partizánegységek településről településre járva „tisztogattak”. November 18-ától szedték össze és hurcolták el a magyar férfilakosságot, úgy bánva velük, mint a bűnözőkkel. A magyar települések képviselői ezért nem vehettek részt a tanácskozáson, mert férfilakóik — akiknek szavazati joguk is volt — ezrei már a szolyvai gyűjtőtáborban sínylődtek, illetve vagonokba zsúfolva a kényszermunkatáborok felé haladtak vasúti szerelvények tucatjain. Sokan még küzdöttek a harctereken, mások már hadifogságban voltak. Akik elkerülték az elhurcolást, azok megfélemlítve hallgattak, számosan bujdokoltak. 10)

A megtorlás közben az NKVD és a SZMERS osztagai — gyakran drasztikus módszerekkel — feloszlatták a városok és a falvak addigi törvényes elöljáróságait, s a települések irányítására a saját embereikből megalakították az ún. Népbizottságokat. Ezek azonban többnyire csak papíron léteztek, mert a tényleges döntéseket nem e testületek, hanem azoknak legerősebb hatalmi helyzetű egyes tagjai — a katonai parancsnok, a párttitkár vagy a „komisszár” — hozták meg. 11)

Az előbbi körülmények között létrejött népbizottságok küldték el képviselőiket a munkácsi kongresszusra. Az itt megjelent 663 delegátus összetétele: 258 paraszt, 178 munkás, 172 értelmiségi, 55 kereskedő, iparos és más foglalkozású, akik úgymond a népbizottságokat képviselték.12)

A küldöttek mindannyian hétpróbás mozgalmárok, kiválogatott szovjetbarát és hithű kommunista emberek, akik egyébként ekkor még túlnyomó többségben magyar, kevés kivétellel csehszlovák állampolgárok voltak. A látszat és a statisztika miatt a hivatalos nyilvántartásban magyar, sőt német nemzetiségű küldöttek is szerepeltek. A delegátusok között voltak azok a régi ukranofilek, akik már az 1919. január 21-i huszti gyűlésen az Ukrajnával való egyesülés mellett szavaztak. Ott fontoskodtak a teremben az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság egykori kárpátaljai katonái és funkcionáriusai, az 1918-1921-es oroszországi és ukrajnai polgárháború bolsevik vitézei, valamint Kárpátalja újbóli — 1938 és 1944 közötti — magyar korszakának illegális kommunista szervezkedői, és természetesen a partizánok. Az utóbbiak, illetve a SZMERS adták a kongresszus sikeres lebonyolításához szükséges rendőrséget és az őrség egy részét. A küldötteknek tehát több mint egyharmadát — 233 főt — a kommunisták tették ki. Kárpátalja ekkori lakosságához viszonyítva képviseletük aránya csaknem százszoros a munkácsi kongresszuson, hiszen ebben az időben alig több mint háromezer kommunista párttag tevékenykedett a vidéken, a népesség mindössze fél százaléka. 13)

Sokan azonban nem is tudták, milyen gyűlésre hívják, de érkezésük után már a mellékhelyiségre sem engedték ki őket addig, amíg meg nem szavazzák Kárpátalja „újraegyesülését” a Szovjetunióval. Egy orosz tiszt elmondta a gyűlés célját: Kárpátalja hovatartozásáról kell dönteni. A legtöbben Csehszlovákiát akarták, utána következett Magyarország, a legkevesebb híve a Szovjet-Ukrajnához való csatlakozásnak volt. Ekkor géppisztolyosok állták el az ajtókat és a tiszt újra feltette a kérdést, ki van amellett, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozzon? Kezdetét vette a választási procedúra. 14)

A résztvevők kénytelenek voltak megszavazni a csatlakozást a Szovjetunióhoz, mert ha nem teszik, lehet, hogy ők is áldozatává válnak a szovjet rendszer erőszakosságának, amelynek célja volt Kárpátalja megkaparintása bármi áron.

Egyes ukrán történészek elismerik, hogy többnyire nem a nép, hanem a hatalom képviselői ültek össze kongresszusra a munkácsi moziban. Sokat közülük a népbizottságok, a falusi kommunista szervezetek, a nagyvállalatok, az intézmények, a tanintézetek vezetői neveztek ki vagy imént említett módon „választották” meg őket. A két akkor zömében magyarlakta város, Ungvár és Munkács, illetve Huszt nevében öt-hét ember szavazott, sok falu három-öt emberrel képviseltette magát, és nagyon sok — a főbb utaktól távolabb fekvő, elzárt hegyvidéki — faluban azt sem tudták, hogy mi történik ekkor Munkácson. A népbizottságok kongresszusa tehát nem képviselte Kárpátalja lakosságának egészét, sőt még a többségét sem. Nem volt véletlen, hogy a manifesztumot hamarosan sokszorosították, és a helyi vezetőségek, valamint a tanítóság felügyelete alatt aláíratták a dolgozókkal, illetve a diáksággal. Azokra a területekre, ahol az aláírásgyűjtés vontatottan haladt, tapasztalt partizánokat küldtek, hogy segítsék és megtanítsák a körzeti és a községi népbizottságokat, miként kell a tömegekkel bánni. 15)

A népbizottságok előbbi módszerekkel összehívott munkácsi kongresszusa egyhangúan elfogadta azt a manifesztumot (kiáltványt), amely kimondta a „kárpátukránok ősi óhajá”-t, a terület, „Kárpátontúli Ukrajna újraegyesülését” Szovjet-Ukrajnával. A Munkácson kiadott manifesztum éles magyarellenes kitételeket tartalmazott. Már az első bekezdés harmadik mondatában ez olvasható: „...véget ért a magyarok és más idegenek sok évszázados uralma Kárpátontúli Ukrajna ősi ukrán földjén”. A vidéken élő nép „.. .vérrel és verítékkel előteremtett gazdagsága” korábban „...a magyar és más idegen elnyomók javát szolgálta”. (Ukrán) „nyelvünket üldözték, iskoláinkat bezárták, az ukrán nemzeti kultúrát rombolták és megsemmisítették”. 16)

A legsúlyosabb vád: „... az 1938. és az azt követő hat év magyar rabsága volt”, amikor „a csehszlovák kormány... a magyar fasiszták rabságába taszított minket”. A manifesztum szövegét fél év múlva, 1945. június 3-án közölte az Ungváron megjelenő Munkás Újság magyar nyelven, amelyet összehasonlítottuk az ukrán eredetivel. Kiderült, hogy a szerkesztőség — minden bizonnyal a kommunista párt utasítására, vagy a fordítást attól, azaz „fentről” kapva — több helyen, durván meghamisította és eltorzította a manifesztum egyes kitételeit. A magyarságot súlyosan megbélyegző mondatrészeket elhagyták, illetve tompították. Csak egy példa: az újság a most idézett első bekezdés második mondatát rövidítve, így közölte magyarul: „Ukrán földön véget ért a több százéves idegen elnyomás”. Az előbbi súlyos, magyarellenes kitételt a manifesztumból 1975-ben — ki tudja, hogy milyen megfontolásból — pontosan idézték magyarul: „Kárpátontúli Ukrajna ősi ukrán földjein vége szakadt a magyarok és minden más idegen sok évszázados uralmának”. 17)

Kárpátalján az állami szervek a manifesztum legsúlyosabb magyarellenes kitételeit a mai napig nem hatálytalanították, most is érvényben vannak. 18) Sőt a gulágokra 19) hurcolt magyar áldozatokat sem rehabilitálták. Ennek szellemében nemcsak korábban, hanem napjainkban is születnek „történelmi művek”, amelyek Kárpátalja Magyarországgal való újraegyesülését, valódi együvé tartozásának 1938/1939-1944 közötti időszakát „a fasiszta leigázás évei”-nek minősítik. Ez nem véletlen, hiszen az évtizedeken át és még ma is élő, gyakran túlfűtött magyarellenes alaphangot már a kongresszuson megadták. 20)

Természetesen a kommunisták is jól tudták: Kárpátalja, illetve 1920 előtti területének a nagyobb részén fekvő Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye egy évezreden át a történelmi Magyarország szerves része volt. Sohasem tartozott a szláv őshazának tekintett Kijevi Ruszhoz, még inkább a Szovjetunióhoz vagy Ukrajnához, ezért Kárpátalját legfeljebb erőszakkal lehetett bekebelezni a szovjet birodalomba. Ugyanakkor azt is érzékelték, hogy az adott helyzetben a lakosság akaratára való hivatkozás is igen gyenge érv. A kárpátaljai összlakosság valódi önrendelkezése, vagy a magyarlakta területeken, elsősorban a Tiszaháton egy szabad viszonyok között lezajló esetleges népszavazás az állami hovatartozásról — különösen a szovjet katonai megszállás és közigazgatás miatt fel sem merült. 21)

(Folytatjuk)

Jegyzetek
________________________________________________________

9) A Vörös Hadsereg különleges kémelhárító és megtorló fegyveres alakulatának közismert, rövidített neve: Szmerty spionam, Halál a kémekre.!
10) U.o. 256. o.
11) U.o. 256. o.
12) Гранчaк І.М.: Підготовка і проведення з’ївду Народних комітетів. Маніфест про возз’єднання як історичний документ. Іn.: Нариси Історії Закарпаття. Том. ІІ. (1918-1945). Під. Ред.: Гранчак І. Балагурі Е., Ужгород „Закарпаття”, 1995, ст. 594.
13) Botlik József: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján II. 1939-1945. Nyíregyháza, 2005, 256-257. o.
14) Dömöcki András: A novemberi manifesztum. In: Útközben, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1998, 164-165. o.
15) Botlik József, 2005, i. m. 257. o.
16) A manifesztum szövegét idézi: Botlik József, 2005, i. m. 257-258. o.
17)U.o. 258. o.
18) Гранчaк І.М.: Підготовка і проведення з’ївду Народних комітетів. Маніфест про возз’єднання як історичний документ. Іn: Нариси Історії Закарпаття. Том. ІІ. (1918-1945). Під. Ред.: Гранчак І. Балагурі Е., Ужгород, „Закарпаття” 1995, ст. 296-297.
19) Központi irányítású táborok: Glavnoje Upravlenyije Lagerjami.
20)Botlik József, 2005, i. m. 258. o.
21) U.o. 259. o.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16


Málenykij robot (15)

Póda Katalin

Az úgynevezett „málenykij robot” még napjainkban is fájó pontja Kárpátalja magyarságának.

2012.12.29.    5


Málenykij robot (14)

Póda Katalin

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...

2012.6.29.   


Málenykij robot (13)

Póda Katalin

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...

2012.6.6.    2


Málenykij robot (12)

Póda Katalin

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...

2012.5.10.   


Málenykij robot (11)

Póda Katalin

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni...

2012.3.27.    4

A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8