Marche – avagy a történelmi színházak nyomában


Kottra Éva  2011.8.28. 14:46

Amikor felcsendül Rossini vígoperájának, a Sevillai borbélynak életerőtől szikrázó zenei szökőkútja, még a színházak falai is ujjongva feltapsolnának, ha tehetnék.

Amikor felcsendül Rossini derűt árasztó vígoperájának, a Sevillai borbélynak kifogyhatatlan életerőtől szikrázó zenei szökőkútja, még a színházak falai is ujjongva feltapsolnának, ha tehetnék...

A szemet kápráztató történelmi színházakkal színültig telített Marche tartományt biztosan sokan kérdezik arról, vajon Olaszország melyik részén keressék? Pedig a világraszóló “Maestro Rossini”, az opera történetének egyik legzseniálisabb mestere, e régió kék ege alatt látta meg először a napvilágot. Márche középen, az Adria partján terül el hosszában, s a jóval ismertebb Toscanával szomszédos.

1868-ban száztizenhárom bejelentett színházat tartottak nyilván a hatóságok. Ebből ma hetvenet csodálhatunk meg; mind egyetlen tartomány határai közt. Sehol a világon nincs párja ilyen magas számú s egyben történelmi műemléknek számító színházak sokaságának. Szépségük abszolút felülmúlhatatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb esetben csak aprócska falvakban épült, száz-háromszáz fő befogadóképességű színházakról van szó. Varázsuknak legalább olyan nagy ereje van, mint a fenséges Párizsi Operának.

Az ezerhétszázas években először U-alakba görbítették a főterem falait és barokk, később rokokó díszítőelemekkel ruházták fel a belső termeket. A harang alakú színházi terem a felkapott Bibiena családfáról származó építészek találmánya volt. Később az új klasszicista irányzat az elliptikus vonalat követte, s végül a patkó forma számított divatnak, mely nemcsak szemnek, de fülnek is, akusztikailag is, tökéletesnek bizonyult.

A vastag, redőkben dús bársonyfüggönyök mellé mindig tartozik szemet gyönyörködtetően festett “sipario”, afféle festmény-függöny is. Ez hangulatos színházi jeleneteket, a település legékesebb utcai látképét, egy-egy szép kastélyt, francia-, olasz-, vagy angolkert részletet, vagy a társadalom krémjének tartott elegáns, hintós gyülekezetet örökít meg.

E színházak meghitt légköre ellenállhatatlanul magával ragadó. Szinte mesebeli lénynek hiszi magát az ember benne. A csodálaton kívül rajongó öröm is fellobban bennem, amint ráhelyezem talpam a csikorgó padlóra és a rajta futó vörös szőnyegre. Jobbra-balra jár a szemem, majd fel-le, s újra fel, a magasba, az égen ragyogó csillagokat helyettesítő csillárt szemlélem; lehet, hogy éppen Bohémiából való?

Némelyik színház mennyezetére mintha egy hatalmas csipketerítő lenne felszögezve; egy másikat meg mintha színesre hímezett gömbölyű asztali takaróval fedtek volna be. Csodaszép damasztterítőre emlékeztető mennyezeti freskót is felfedeztem. A többi boltozatokból is kecses istennők, muzsikáló daliás urak, őket tapsoló kecses kisasszonyok, bájosan pipiskedő hölgyek képmása tekint vissza rám. Vakítóan fehér gipszdíszek és arany stukkók, apró szemű kristályból fűzött csillár-koszorúk, erkélysorokat díszítő szobrok, karzatokat kiemelő, szemrevaló dekorációk és a páholysorokat megvilágító pompás fénycsóvák is lenyűgözőek.

Ahogy a földszinti nézőtér ülőhelyének utolsó bársonyszékébe mélyedek, szinte magam mellett látom a korabeli dámák gazdag ruhakölteményeit, lovagjaik díszes kabátját és fehér pamutharisnyáját, a csatos, hangosan kopogó, “aranyos” topánkákat és feltűnő megnyilvánulásaikat. A parókáiktól nehéz levegőt díszes legyezőik kavargatják, s amint egy pillanatra elcsendesedik a kifinomult, de mégis bohó előkelőség, csak azt várom, mikor csendül fel végre a magasztos lírai ária – a “Casta Diva”.

Eva Kottrova



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16