„Toll és kard”


Cseh Gizella  2009.12.11. 5:35

Balassi Bálint (1554–1594) emlékezete

A magyar nyelvű irodalom első jelentős költője 455 évvel ezelőtt, 1554. október 20-án született Zólyom várában. Apja Gyarmati Balassi János, a zólyomi vár főkapitánya; anyja pedig Lekcsei Sulyok Anna. A Balassi család a Sulyok família révén a kor nevezetes személyeivel került rokonságba: Sára az egri hősnek, Dobó Istvánnak volt a felesége; Krisztina pedig a majdani fejedelemnek, Bocskai Istvánnak adott életet.

Balassi vagy Balassa? A család és a költő mind a két névváltozatot használta. A családnév eredetéről írja Szombathy Viktor ismert mondáskönyve, a Száll a rege várról várra Kékkő című fejezete a következőket: „Egy harcias sárkány ágaskodik a Balassák címerében. Szárnyas meseállat, már-már repül; jobb lábában – akár kezének is mondhatnánk – széles pengéjű, görbe török kardot tart. Annak jele ez, hogy a Balassa família minden férfi tagja kezdettől fogva nagyvérű, harcias, vitézi renden lévő ember volt a Hunt-Pázmán nembeli Detre ispán születése óta. Ez a Detre ispán Balázsnak kereszteltette fiát, vagyona örökösét; a Balázs fiai lettek a Balásfiak, a következő nemzedék pedig már Balassának mondta magát.”

Ugyanezen könyv Zólyom című részéből kiviláglik, hogy a költő születéséhez is monda kapcsolódik: „A zólyomi főkapitány, Balassa János izgalmában az ajkát harapdálta. Nyugtalan volt, türelmetlen. Már harmadszor citálta maga elé a bábasszonyt, sóhajtozott, s meg-megrángatta az asszony főkötőjének csücskét.
– Ha fiú lesz, száz aranyat kapsz, ha leány, akkor csak ötvenet.
– Az Ég rendelése ellen mit sem tehetünk, nagyuram – sóhajtotta a bábasszony, mert ő maga is szerette volna, ha száz aranyos újszülöttet segítene a világra –, bele kell nyugodnunk az Isten parancsolatjába, bármint dől is el a dolog. Bizonyos azonban, hogy akár fiú lesz, akár lány, szerencsés bölcsőbe érkezik.
Különös zivataros, napsütéses idő járt ezekben a hetekben Zólyom vára körül, mintha nem is október, hanem április hava lenne. De a főkapitány maga is megdöbbent, amikor a Garam fölött száguldó fellegekből az egyik pillanatról a másikra akkora zápor hullott, hogy akár júliusnak is becsületére vált volna. Dörgött, villámlott, szél rázta a fákat, korbácsolta a folyót. Aztán, ahogy jött, úgy rohant tova is a vihar. Egy újabb szélroham szétkergette a felhőket, újra kitisztult az ég. A főkapitány hívatta az udvari papot.
– Tudsz valami égi jelet mutatni? Te vagy az egek tolmácsa.
A pap habozva felelt:
– Úgy vélem, uram, az iménti villám már meghirdette a jelt.
Hirtelen haragú, indulatos nagyúr volt Balassa János zólyomi főkapitány, mint minden Balassa idők emlékezetétől fogva, most azonban mégis alázatosan pislogott az ég felé:
– Fiút szeretnék, bátrat, erőset, szépet, okosat. Nyissatok ablakot!
A pap tárta ketté a szoba ablakát. Kipillantott a gyémánt esőcseppektől csillogó völgybe, majd föl az égre, s mély döbbenettel fordult hátra:
– Nagyságod égi jelt kapott!
Hosszú, széles, hétszín szivárvány íve futott föl az égre. Ragyogott. Az egyik szára Beszterce tornyain pihent meg, a másik szára messze a Dunánál, a törökök Esztergomja fölött. A főkapitány hosszan bámulta a jelet.
– Szép jel, jó jel – mondta meghatottan. – Írva vagyon, hogy néhai dicső Lajos királynak is megjelent itt a szivárvány.
E pillanatban valaki feltépte az ajtót:
– Fiú! Fiú! Egészséges, szép fiú. Erős a hangja, barna a szeme.
– Első tekintete mire esett? – kérdezte diadalmasan az újdonsült apa. – A kardra, vagy a tollra?
– Mindkettőt megtalálta a szemével, nagyuram. Mindkettőre mosolygott.
A pap háromszor vetett keresztet, ezután csak:
– Mi lészen a neve a szent keresztségben, uram?
– Valentinus.
– Bálint – igenelt a pap –, első neve Bálint tehát.
– És írd – folytatta a főkapitány, s a szeme sarkában megvillant egy kis mosoly –, az Úrnak 1554. esztendejében, október 20-án született első fiam, Bálint. Balassa Bálint. Élete pedig harc lesz és szivárvány…”


A gyermek Balassi Bálintot egy esztendeig a neves protestáns prédikátor, Bornemissza Péter tanította, majd 1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három–négy esztendőre magántanulóként Nürnbergbe került. Az egyetemjárás azonban kimaradt az életéből, mert apját 1569 őszén – Dobó Istvánnal együtt –, hamis vádak miatt, Pozsonyban fogságba vetették. Balassi János 1570 tavaszán megszökött a fogságból, és családjával együtt Lengyelországba menekült. Ott 1572 nyaráig a Krosno mellett Kameniec várában éltek. Az ifjú Bálint itt fordította németből „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására” a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben Krakkóban kinyomtattak. Ugyanebben az évben apja kegyelmet nyert, 1573-ban pedig elhunyt édesanyja.

1575 nyarán a törökök elfoglalták a Balassiak Nógrád vármegyében fekvő várait, Divényt és Kékkőt, valamint a hozzájuk tartozó birtokokat. Ugyanekkor az időközben zászlósúrrá kinevezett Balassi János, hogy udvarhűségét bizonyítsa, a Báthory István elleni felkelők közé küldi fiát, akit már Erdély határánál elfognak a fejedelem emberei. Báthory az ifjút gyulafehérvári udvarában tartja, megtagadja a szultánnak való kiadatását, majd 1576 tavaszán, lengyel királlyá való megválasztásakor, magával viszi Krakkóba. Itt Balassi egy esztendőn keresztül részese lehet az udvari életnek. Már éppen haza készül, amikor apja 1577. május 6-án, Vágbesztercén meghal. Visszatérve hazájába, lakóhelyül csupán a Tátra alján fekvő Liptóújvár és uradalma maradt meg számára. Ekkortájt írja meg Euryalus és Lucretia című széphistóriáját, amely 1577-ben Sárospatakon készült, mégpedig Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa) antik példát követő novellája alapján. Ekkoriban még felhőtlen a kapcsolata unokabátyjával és egyben gyámjával, Balassa Andrással, akivel egy évtizeddel később mint ellenségével perlekedik Liptóújvár birtoklása ügyében.

Házassági szándékkal több hajadonnak udvarol, akikhez – az akkori szokásokat követve – költeményeket ír. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus néhány elemét is felvillantó versek. 1578 táján találkozik újra Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és beleszeret. Anna ekkor Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége, akinek kedvéért Balassi már egész verssorozatot ír. Az asszony egy ideig viszonozza a költő érzelmeit, aki azért, hogy szerelme közelében lehessen, és egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezik. Anna épp akkor kényszerül elhagyni a várost, hogy bánná kinevezett férjét Horvátországba kövesse. Balassi immár azért folyamodik a haditanácshoz, hogy Eger helyett Lengyelországba mehessen, ám óhaját elutasítják. Így aztán éveken át (1579–1582) éli féktelenségektől és kicsapongásoktól sem mentes vitézi életét a híres végvárban.
Poetae tres elegantissimi című, 1582-ben Párizsban kiadott antológia, amely költészetének megújításában játszik döntően nagy szerepet. 1584 karácsonyán Sárospatakon feleségül veszi megözvegyült unokahúgát, Dobó Ferenc felső-magyarországi főkapitány nővérét, Ruszkai Dobó Krisztinát, és egyúttal időlegesen elfoglalja az ottani várat is; ez a tette viszont főbenjáró véteknek számított, hiszen Patak zálogbirtokként is királyi tulajdon maradt. 1585 őszén megszületik fia, János. 1586-ban Nagyszombat városában feleségével együtt áttér a katolikus hitre. Ettől kezdve főként a jezsuita renddel keresett és tartott fenn kapcsolatokat.

1587 nyarán sógora hűtlenségi és vérfertőzési pert indít ellene, a zaklatott élettel elégedetlen felesége elhagyja, és házasságukat érvénytelennek nyilvánítják. Ez év őszétől 1588 elejéig az Eger közeli Szarvaskő várában tartózkodik. 1588-ban azután királyi kegyelemben részesült és újra törvényesített házasságának válással vetett véget. Ügyei kedvező fordulatán felbátorodva elhatározza, hogy feleségül veszi az 1587 novemberében megözvegyült Losonczy Annát. Újult erővel lát a versírásnak, s megalkotja a belsőrímekkel játszó Balassi-strófát. Közben Érsekújvárott alkalmazzák, ötven lovas kapitányaként. 1589 elején írja az olasz Castelletti Amarilli című pásztordrámája alapján a Szép magyar komédiát. Híressé lett verse, A végek dicsérete a katonai élet formálódó nimbuszát kívánta továbbépíteni. Ekkor zárja le a hármas szám szimbolikáját alkalmazó kötetkompozícióját, és ebben az időben keletkeznek a török költészetből merített bejtjei is. 1589-ben aztán kiderül, hogy Losonczy Anna mégsem a költő, hanem Forgách Zsigmond felesége lesz.

Balassi 1589 őszén elhagyja az országot, és Lengyelországba megy. Krakkóban és a Brzesko melletti Dẹbnó várában, az Uszwica partján, Wesselényi Ferencnél vendégeskedik. A vele egyidős magyar főúr felesége, Szárkándi Anna a tízversnyi önálló gyűjtemény, a Coelia-versek ihletője. Balassi terve az volt, hogy a lengyelek által a törökök ellen indított hadjáratban vegyen részt. Itt írta 1590. május 9-én kelt levelét, amelyet Zamoyski lengyel kancellárnak címzett, a török háborúban való részvétel dolgában: „…a nagyságos lublini nádor úrtól és magától Wesselényi úrtól meghívattam ebbe a török háborúba, akik előtt nemcsak, hogy nem mutattam idegenséget e háborúval szemben, hanem még feltételeket is javasoltam, melyek alapján megállapítani óhajtanám, hogy milyen zsoldot ígérjenek mind számomra, mind azok számára, akik a magyar várakból majd hozzám jönnek, és dolgaikban kiválóan tevékenykedni fognak.” Lengyelország azonban 1590 végén békét kötött a szultánnal. Balassi 1591 elején a poroszországi Braunsberg jezsuita kollégiumában jár, és ekkortájt írja istenes énekeinek nagyobb részét.

1591 őszén, Balassa András halála után tér haza Magyarországra. Ekkor már lakóhelye, Liptóújvár megtartásáért is peres úton kell harcolnia. 1593-ban legújabb szerelmét Fulviának nevezi el. Ekkoriból való öt egystrófás remeke, amely saját keze írásában maradt fenn a körmendi Batthyány-levéltárban.

1593 őszén, a tizenötéves háború kezdetén, engedve Illésházy István felhívásának, többedmagával beállt Páffy Miklós seregébe, amely a török ellen indult. Részt vett Fejérvár ostromában, a győzelmes pákozdi csatában, majd a menekülő töröktől visszafoglalta családi várait, Divényt és Kékkőt. 1594-ben, Esztergom ostroma során együtt harcol Claudio Monteverdivel, a híres olasz zeneszerzővel, az opera műfajának megújítójával. Egy gyalogos roham közben, puskagolyótól találva megsebesül, és a vérveszteség és a fertőzés miatt május 30-án meghal. Halálos ágyánál egy jezsuita, Dobokay Sándor állt, aki évekkel később kiadta Balassi torzóban maradt prózai fordítását, a Tíz okok című könyvet, Edmond Campion munkáját. A költőt a Kriván havasa alatti Hibbe (ma: Hybe, Szlovákia) templomában helyezték örök nyugalomra, ahol öccsével, Ferenccel és szüleivel együtt nyugszik.

Balassi Bálint a magyar nyelvű líra első világirodalmi szintű képviselője, új költői formák megalkotója. Komédiája teljes szövegét az 1958-ban előkerült Fanchali Jób-kódexnek köszönhetően ismerjük. Huszonhat istenes verse az 1630-as évektől a XIX. század elejéig negyven kiadást ért meg. A világi verseit őrző, Balassa-kódexnek elnevezett kézirat 1874-ben került elő a Radvánszky család zólyomradványi könyvtárából. Összes versét első alkalommal Szilády Áron rendezte sajtó alá (1879), első életrajzát Erdélyi János írta meg, és adta ki 1899-ben.

A költő születésének 455., halálának pedig 415. évfordulóján mindannyian emlékezünk. Feladatunk kegyelettel őrizni a költő szellemi hagyatékát, hiszen Balassi Bálint költészete a teljes magyar nyelvterület pótolhatatlan értékű gyöngyszeme.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16