A hőség


Štefkovič Ágnes  2014.7.14. 3:08

Ahogy távolodott a munkahelyétől és közeledett hazafelé, a gondolatai lecserélődtek az otthoni teendőkre. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

Kibírhatatlan ez a június – morogta Reni az orra alatt és behuppant az autóba. Mindegy – gondolta magában – legalább hamarabb eljöhettem, a projektet sikerült határidőre leadni, sőt a főnök még egy halk dicséretet is kipasszírozott magából. Még a végén elismeri, hogy tényleg nekem való ez a pozíció. Négy év után és diplomával a zsebemben igazán megérdemeltem, hogy előléptetett. Sok álmatlan, kávéillatú éjszakámba tellett, hogy idáig jutottam – öntötték el a gondolatok, de ahogy távolodott a munkahelyétől és közeledett az otthona felé, a gondolatai lecserélődtek az otthoni teendőkre. A városban a modern, üveges épületek szórták szét a nap sugarait, az utak okádták magukból a meleget, a járdákon mégis rengeteg ember volt.

Remek! – lépett rá erőteljesen a fékre Reni. – Hova a francba megy ez a sok autó ilyenkor?! – mérgelődött. Az út mellett rengeteg autó parkolt, némelyik szabálytalanul, eltorlaszolva a forgalom elől az utat. A hatalmas fák árnyékában egy kis narancssárga épület húzódott meg. Az udvar telistele kisasztallal és kisszékkel, a fákon színes szalagok jelezték, hogy valami készülődik. Olyan volt, mintha egy törpevárosba csöppent volna az ember. Az udvaron szülők, nagyszülők és gyerekek.

Ja, persze, van itt egy óvoda! – leskelődött Reni, miközben a kocsisorban egy rossz helyen parkoló autó tulajdonosát várták. Talán ma van a ballagás – s mire ezt a gondolatmenetet befejezte felcsendült egy régi, múltat idéző dallam. A nagyobbacska gyerekek kissé hamiskásan, egymást túlkiabálva énekeltek és vonultak az udvar közepére. Néhány percre ők lettek a főszereplők. Ők, az iskolába készülők, akik végre nagyok lettek.

Milyen vicces, hogy az ember gyerekként mindig idősebb akar lenni, felnőttként meg legszívesebben megállítaná az időt – a gondolatot már nem fejezte be, mert a mögötte álló autó vezetője szinte egész testével a dudát nyomta és siettette.

Hogy is volt a dalocska? Számolunk és olvasunk, vidám nóta száll ma, kisbarátom irány iskolába. Pedig olyan ismerős! Jesszusom, elfelejtettem letérni, boltba kellett volna mennem – rántotta meg a kormányt, és hirtelen a dalocskáról is megfeledkezett.


A külvárosban egyforma házikók várták a melegtől fáradt és nyűgös lakóikat. Reni leparkolt az autóval, és menekült be a szatyrokkal a reményei szerint jól lehűtött házba.

– Szia, szívem, köszi, hogy bekapcsoltad a klímát, nagyon kedves tőled. Tudom, hogy utálod azt a masinát.

Reni férje, Gyuri éppen a konyhában a jégkockákkal viaskodott.

– Szia, ez csak természetesen, ezt a hőséget nem lehet kibírni. Kérsz valamit inni? – nyújtotta a férj a poharat.

– Nem, köszi. Alig várom, hogy lehámozzam magamról ezt a szoknyát.

– Kár, mert csinos vagy benne – és egy puszit nyomott a felesége arcára. Reni nem reagált a bókra, máshol járt. Nem értette, miért térnek vissza a gondolatai az óvodában látott jelenetre. Nincsenek meghatározó emlékei a saját óvodás éveiről. Utoljára akkor járt óvodában, amikor az öccsét kellett hazakísérnie, annak is már vagy húsz éve. Még a tanító néni nevére sem emlékszik, de a dalocska, nagyon ismerős volt. Számolunk és olvasunk, vidám nóta száll ma, kispajtásom vagy kisbarátom irány iskolába. Kár, hogy nem jut eszembe a többi - gondolta magában.

A délután forrósága csak nem akart csitulni, pedig a nap már a kora estébe hajlott. Reni és a férje a teraszon üldögéltek a napernyő árnyékában. A férfi kezében tabletgép volt, Reni a kertet pásztázta. A hatalmas telken vagy százféle növény volt, ízlésesen elrendezve, precízen megtervezve.

– Épp ideje, hogy végre péntek van. Ez a hét egy örökké valóságnak tűnt. Érdekes dolog történt ma velem. Tudod, az óvoda, ami a kórház mellett van, ott ma ballagás volt. Nem megy ki a fejemből a dalocska, amit énekeltek a gyerekek. Tudod, olyan ballagási. Nem ismered véletlenül?



– Gyuri?

– Tessék? Mit? Nem ismerem azt az óvodát.

– Nem az óvodát kérdeztem, hanem a dalt. A gyerekek szokták énekelni, nem is énekelni, inkább szavalni ballagáskor. Nem ismerős?

– Most ez miért ilyen fontos neked? Már rég elfelejtettem a bugyuta gyerekverseket.

– Kár. Nem hagy nyugodni, hogy mi a vége a versnek, itt van a nyelvem hegyén.
A férfi nem reagált, nem is értette igazán, hogy mit akar ezzel a felesége, ezért nem is foglalkozott vele. Reni felállt és a házba ment. Csendesen, monoton mozdulatokkal a vacsorához készülődött. A férj és a feleség az asztalhoz ültek, de egy szót sem szóltak egymáshoz. A vacsora közepén Reni letette a villát és halkan így szólt:
– Tudod, meg akarom tudni a vers végét, sőt az összes gyerekverset vissza szeretném idézni. Fejből, gondolkozás nélkül. Szeretném, ha valaki tőlem tanulná meg ezeket a verseket, mert félek, ha rájövök a vers végére, már senkinek sem adhatom át.

Az éjszaka sem hozta meg a várt levegőlehűlést A klímaberendezés csak egyre hűtötte a házat, de a benne lakókat egy forró érzés kerítette hatalmába.


A cikk írója a facebookos profilunkon (netBarátnő) közzétett felhívásunkra küldte el történetét. A felhívás továbbra is érvényes: bárki elküldheti nekünk saját igaz történetét!



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szégyen

Magyar Anett

Számtalan estém ért úgy véget, hogy megvertek. Abban reménykedtem, hogy a férjemnek ízlik a vacsora, hogy a szeretőjétől úgy tér haza, hogy kielégült, és az ágyba vágyik, aludni. Akkor elmaradna a verés, a fájdalom. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2016.11.14.  2    28


Én és én

Mester Györgyi

Sokan töltik idejüket a munkaügyi hivatalokban, sajnos eredménytelenül. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2014.8.26.    1


Nem jó egyedül

Horváth Eszter

Az élet egyik legnagyobb értéke a barátság. Szent és sérthetetlen és örökre szól. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2014.8.11.    8


Az asszony verve...?

Kopics Anna

Nem várhajuk el a férfiaktól, hogy tiszteljenek minket, ha mi sem vesszük komolyan önmagunkat. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2014.6.25.  14    2

A rovat további cikkei

Hogyan adjuk el gyorsan lakásunkat?

Nem mindegy, hogyan látunk hozzá lakásunk eladásának, hogy az vonzó legyen az érdeklődők számára.

2017.9.22.    2


Négy hasznos ajándék férfiaknak

Összegyűjtöttünk négy olyan kiegészítőt, amit biztosan szeretni fog, és hasznát fogja venni a hétköznapokban.

2017.6.2.    8


Jobb formában

Jády Mónika

Kicsit nehéz a dolgunk, így, ünnepek után... Viszont mindenképpen jó, ha odafigyelünk az életmódunkra.

2017.4.19.    11


Eljegyzési fotózás

Szalay Mona

Az eljegyzési fotózás vidám, laza, kötöttségek nélküli, felszabadult, kellemes délutáni programot jelent.

2017.4.14.    16


Felejthetetlen lánybúcsú

Huszár Ágnes

Modern kori szokások, tippek, jó tanácsok, hogy felejthetetlen legyen a házasságkötés előtti leánybúcsú hangulata.

2017.2.15.    6


A legsikeresebb internetes vállalkozónők

Az internet nem csak a férfiak területe, számos nő épített fel világszinten is sikeres internetes vállalkozást.

2017.1.5.    13


Plus size divat 2017-ben

PR-cikk

Milyen trendek várnak a teltekre a következő évben?

2016.12.21.    16


Asztaldíszek gyorsan

Palkó Emese

Szuper gyorsan elkészíthető adventi asztaldíszek mindenkinek!

2016.12.10.    21