Dél-Afrikában jártam (2)


Jády Mónika  2011.5.27. 4:12

Egy nap Fokvárosban.

Múltkor azzal fejeztem be, hogy a Tábla-hegy egy rossz fordítás eredménye. Azóta azt olvastam (a szofejto.blog.hu-n), hogy az 1862-74-es Czuczor-Fogarasi szótárban azt írják a tábla címszó alatt, hogy asztalt is jelent: „Asztal, Éttábla, terített tábla. Úri, vendégi tábla. Nagy táblához ülni.” Így van, magam is megnéztem az említett szótárban. Úgyhogy helyesbítek: ha még ebben az időben kapta a Table Mountain, Tafelberg a Tábla-hegy nevet, akkor korrekt a fordítás.

Érkezésünk napján a hegy teteje nem látszott a sok-sok felhőtől, ezért úgy döntöttünk, hogy nem megyünk fel aznap. Másnap reggel viszont teljesen tiszta volt az ég. Nem vesztegettük az időt, nyolc óra előtt már a hegy lábánál vártunk, hogy jegyet válthassunk a felvonóra, és élvezhessük a zavartalan kilátást. (Akinek túrázni van kedve, és sok az ideje, gyalog is megteheti az utat, a kijelölt ösvényeken haladva.) Az első felvonót 1929-ben helyezték üzembe, 20 férőhelyes kabinokkal. A jelenlegi felvonó a harmadik a sorban, '97 óta működik, egyszerre 65 személyt tud szállítani. A Svájcban készült kabin érdekessége, hogy menet közben lassan forog a padlója, vagyis bárhol is áll az utas, minden oldalra kitekintést kap, mire feljut a hegyre.

A hegy teteje lentről nézve teljesen simának látszik, akár egy asztal lapja. Felérve viszont azt látjuk, hogy kisebb-nagyobb sziklák emelkednek egymás közelében, a sziklák között pedig különféle cserjék, füvek és más növények nőnek. (Az útikönyv szerint tavasszal – augusztustól október közepéig – a legszebb, ekkor pompáznak a virágok teljes szépségükben.) Az 1088 méter magas Tábla-hegy gazdag növényzetével (57 négyzetkilométeren 1470 növényfaj található) a Világörökség része. A Tábla-hegy flórája a Cape Floral Kingdom (Fokföldi Nemzeti Park) részét képezi. (A Cape Floral Kingdom Dél-Afrika legdélibb csücskében található, ott, ahol az Atlanti- és az Indiai-óceán találkozik. Sehol a világon nem találunk még egy olyan helyet, ahol ilyen kis területen ennyi növényfajta nő: 49 ezer négyzetkilométeren 8500 növényfajtát találtak – sok közülük olyan, amely másutt nem is létezik. Különféle muskátli- és kardvirágfajtákat például a szabadban sétálgatva is találunk, vadon nőnek.) A hegy lábának déli oldalán fekszik a Kirstenbosch botanikus kert, mely az ország legszebbjei közé tartozik.

Fokváros leglátogatottabb negyede a Victoria & Alfred Waterfront (évente 30 millióan keresik fel). A kikötőöblöt 1860-ban hozták létre, az első móló alapkövét Viktória angol királynő második fia, Alfréd herceg tette le. Az egyre növekvő hajóforgalom miatt az 1900-as évek elején újabb kikötőöblöt kellett építeni, amelyet Viktória-öbölnek neveztek el. Az 1970-es években a kikötőt – főképp a régebbi részét – már alig használták, és egyre lepusztultabb lett a környék. '88-ban összefogott a város és a kikötő vezetősége, és kidolgoztak egy tervet a történelmi épületek felújítására. Pár éven belül a kikötő élettel teli szórakozó-negyeddé változott – egymást érik a kis boltok, bárok, éttermek. Kellemes hely, ebédünket, illetve előző napi vacsoránkat is itt költöttük el. Sétánk közben fókákat láttunk heverészni a kikötőben lévő stégeken!

Fokváros nyáron meleg és száraz, de nem kellemetlen a szárazság. December és március között a part közelében 26-28 fokot mérnek általában. (Télen napközben 15-20 fok az átlaghőmérséklet, 5 fok alá csak nagyon ritkán esik a hőmérő higanyszála.) Napközben hétágra sütött a nap. Estére viszont lehűlt a levegő, és felerősödött a szél, a nyári ruha naplemente után már kevésnek bizonyult.

A város lakossága nagyon vegyes. Ez az európaiak, a bennszülöttek és a különféle országokból érkező rabszolgák keveredésére vezethető vissza. (A Holland-Kelet-indiai Kereskedelmi Társaság Madagaszkárról, Indiából, Indonéziából, Maláziából hozott munkaerőt – és mint sejteni lehet, a női rabszolgákat gazdáik mindenféle módon kihasználták.)

Aki több napot tölt Fokvárosban, az sem unatkozik. A kikötőből el lehet hajózni Robben Island-re, ahol Nelson Mandelát is fogva tartották 27 éven keresztül. (A szigetet a 17. század közepétől használták börtönként, mivel abból indultak ki, hogy innen lehetetlen megszökni. Másrészt viszont közel van a szárazföldhöz, és könnyen megoldható az ellátása.) Kirándulni lehet a Fok-félszigetre, felkeresni a Jóreménység fokát...

(Folytatjuk)

A szerző felvételei



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Dél-Afrikában jártam (4)

Jády Mónika

A szafari története nagyjából 150 éve kezdődött. Először felfedezők, kutatók és misszionáriusok indultak útnak.

2011.8.4.    12


Dél-Afrikában jártam (3)

Jády Mónika

Körutunk első három állomásán családias panziókban szálltunk meg. Európából odaszármazottak voltak a tulajdonosok, helyi a személyzet.

2011.7.14.   


Dél-Afrikában jártam (1)

Jády Mónika

Milyen is valójában Afrika? Nagyon sokszínű – és nem mindenütt forró.

2011.4.15.   

A rovat további cikkei

Egyiptomi kövek

Nagy Csivre Katalin

A kő az emlékek hallgatag őre. Talán egyszer vallanak majd nekünk. Talán soha...

2022.7.10.   


Utazzunk Costa Ricába!

PR-cikk

Bármi is legyen az úti célunk, fontos, hogy gyorsan és kényelmesen tudjunk utazni.

2022.7.1.   


Tíz legjobb dolog Monte Carlóban

Ha Monte Carlo neve elhangzik, szinte mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Nézzük csak!

2022.5.23.   


Dézsafürdős szállások

Miért jelenthet az egész családnak hatalmas örömet, ha egy olyan pihenő helyet választ, ahol dézsafürdő is van?

2020.6.13.   


Hogyan éljük meg a világjárványt 5.

Ankétunk újabb részében ketten válaszolják meg a kérdésünket. (Magyarország, Olaszország)

2020.4.7.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 4.

Folytatjuk ankétunkat a koronavírusjárvány-érintette országok magyarjaival. (Vajdaság, Erdély)

2020.4.2.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 3.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak? (Egyesült Államok, Texas, Houston)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 2.

Kabók Zita

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Anglia)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 1.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Svájc, Ausztria, Szlovákia)

2020.3.29.