Európa közepe, Lengyelország - Krakkó

Halász Kata  2012.6.20. 5:00

Igaz, hogy lengyel-magyar két jó barát, ennek ellenére kevesen tudjuk, hogy Lengyelország az egyik legérdekesebb európai úticél.

Igaz, hogy lengyel-magyar két jó barát, ennek ellenére kevesen tudjuk, hogy Lengyelország az egyik legérdekesebb európai úticél, gyönyörű természeti gyöngyszemeivel, beláthatatlan tájaival és hangulatos városaival.

Sajnos, a bevezetőben említett mondás mára elkopott jelentőségű. Apáink, nagyapáink generációja számára a lengyel-magyar barátság még létező, erős és szolidaritásra épülő köteléke volt a két nemzetnek, de ma már a Polak, Wegier dwa bratanki jó, ha rémlik a friss nemzedéknek. Pedig egy kis emlékidézésért csak Krakkóig kell utazni, nem messzebb.

A Budapest-Krakkó távolság alig 400 km (háztól házig egyészen pontosan 387 km), ami csalóka, hiszen majd’ 6 órás az út, mivel a Tátrákon át egy kétszer egysávos út vezet tele kamionokkal és faszállító teherautókkal, illetve Szlovákiában nem árt következetesen, minden településen betartani a sebességkorlátozást, mert szigorúan büntetnek. Szlovákiában van egy kis hosszúságú, volt M7-es minőségű autópályaszakasz, aminek használatáért fizetni kell (még a határon vettem 3000 Ft-ért 10 napos matricát). Érdemes továbbá az utazást késő tavaszra időzíteni, nehogy hóesésben, jégben-fagyban kelljen átküszködni autóval a hegyeken, ahogy a szüleim nem egyszer tették a kék Daciánkkal. A Krakkóba vezető út hosszadalmas, de gyönyörű. A Tátráknak nincs párja, kellemes emlékek fűznek szinte az összes kis faluhoz, településhez, ahol mintha az utóbbi 20 évben megállt volna az idő, az épületek is alig változtak.

Egészen más úgy ellátogatni egy városba, hogy az ember beszéli az anyanyelvet, így szerencsére nem találkoztam antipatikus, segíteni nem akaró, viszont átverni, lenyúlni annál inkább típusú vendéglátókkal. Mindenki kedves volt, szívesen útbaigazított. A kedvencem a parkolóőr volt, akitől röpke öt perc leforgása alatt megtudtam, hogy milyen meleg volt a Balaton vize ’71 májusában, amikor még kamionozott. Illetve milyen szörnyen nehéz nyelv a magyar, a ’nem tudom’ igen hasznos mondatán kívül képtelen volt bármit is megjegyezni.

Krakkó bővelkedik a legendákban, így természetesen a város létrejöttéhez is kapcsolódik egy, méghozzá a városalapító, Krakus (Krak) legendája, aki legyőzte a félelmetes és vérszomjas waweli sárkányt. A szörnyeteg hosszú ideig rettegésben tartotta a környező vidéket, birkákat és természetesen szüzeket fogyasztott. Egészen addig, míg Krakus herceg ötletére egy cipész, Skuba Dratewka szurokkal és kénnel kitömött birkabőrt készített. A sárkány nagy mohóságában felfalta a birkabőrt és szörnyű szomját oltva a Wisła (Visztula) folyóból addig ivott, míg szét nem robbant. A sárkány barlangja felé a már király Krakus megépíttette Wawel várát, a várost pedig elnevezték Krakkónak. A sárkány acélszobrát bárki megtekintheti a valaha volt barlangjának bejárata előtt. Sőt, bizonyos időközönként még lángcsóvát is fúj (emelt díjas SMS-ért cserébe saját magunk is rendelhetünk egy kis tűzhányást).

Krakkó főtere (Rynek Główny) a legnagyobb középkori tér Európában, itt található többek között a Sukiennice (Posztócsarnok) és a Kosciół Mariacki (Mária Templom). A tér alatt hatalmas pincerendszer húzódik, melynek egy részét régészeti múzeumként használják, illetve étterem, kocsma és koncertterem is működik a föld alatt. Az impozáns Kosciół Mariacki felemás tornyáról is született egy legenda. A templom két tornyának építését egy testvérpárra bízták, azonban a kettejük közötti versengés odáig fajult, hogy az egyikük megölte a másikat. De a sors végül igazságot szolgáltatott: a bűnös lelkiismeret-furdalásától szenvedve leugrott a toronyból, a király pedig befejeztette a meggyilkolt testvér tornyát, ami szebb és magasabb lett a másiknál.

A főtér tövében található az egyik kedvenc krakkói éttermem, a Chłopskie Jadło, ahol igazi, autentikus lengyel ételeket lehet enni. Mint például pierogit, ami leginkább az olasz konyha tortellinijéhez hasonlít, meleg céklasalátát, előételnek egy kis kenyeret smaleccel, ami lényegében disznózsír pörccel, de sokkal finomabb, mint amilyennek hangzik, és ne feledkezzünk el a lengyel sörről sem (Zywiec, Tyskie, Lech, Zubr), ami gyömbérszörppel a legfinomabb. Lengyelországban nagy reneszánszát élik az ízesített italok, elsősorban a fiatalok kedvence a mogyorós vodka (ami isteni, mintha folyékony mogyorókrém lenne), illetve a Veszett Kutya (málnaszörp, rajta vodka, nyakon öntve pár csepp tabascoval), nem beszélve a lengyel nemzeti vodkáról, a Zubrówka-ról, amit almalével szokás inni. A zubrówka, mint szó a vodka jellegzetes ízét adó fűféle, ami a lengyelországi Białowieza területén szabadon élő bölények kedvenc elesége.

Hazafelé el szerettünk volna látogatni Auschwitzbe (lengyelül Oswiecim), de egy óra leforgása alatt nyárból ősz lett esővel, széllel és mínusz 15 fokkal. Ezért inkább ellátogattunk egy szupermarketba és teletömtük a bevásárlókocsikat csupa lengyel finomsággal: kolbásszal, smaleccal, oscypekkel (a Tátrában élők speciális sajtja), így még itthon is tudjuk élvezni Krakkó és Lengyelország ízeit.


A szerző felvételei
1. A Mária templom
2. Wawel, a vár
3. A sárkány

Hozzászólások

@

Küldés