Lőcsei séta


Wolner Annamária  2011.9.6. 4:56

Jókai és Mikszáth nyomában e szepességi gyöngyszem keskeny, eldugott kis utcáin...

„Lőcse várost, a Szepesség székvárosát most is az a bástyafal veszti körül, mely századokon át erősebb ostromoknak volt tanúja, ugyanazok az őrtornyok rajta, amikben a céhek férfiai összegyűltek, ha ellenség támadását kellett visszaverni.”
(Részlet Jókai Mór A Lőcsei fehér asszony című regényéből)


És valóban: az idő vasfoga bár kifogott az ősi köveken, a régi várost, Lőcsét még mindig körbeveszik az ezeréves falak. Sétánkat innen kezdjük, s ahogy ennek a szepességi gyöngyszemnek a keskeny, eldugott kis utcáit járjuk, visszarepülünk a történelemben. Elkísér minket a magyar irodalom két kiemelkedő regényírója: Jókai és Mikszáth szelleme. Mert ki ne emlékezne még a Lőcsei fehér asszony legendájára, és a feketébe öltözött városra, ott is Görgey alispánra, és Fabricius Antal és Otrokócsy Rozáli szerelmére?

Ahogy a szűk utcákon felfelé kaptatva, felérünk a város óriási főtérre, nem kétséges, hogy olyan városban vagyunk, amelynek a középkorban európai jelentősége volt. Az 1142-es évektől éltek itt szászok, németajkú telepesek, vívták csatájukat a városért a kurucok és a labancok, a monarchia idején. Lőcse mindig is fontos kereskedelmi központ volt, fejlett kézművesiparral, és híres volt a vásárairól, nyomdájáról, nagy múltra visszatekintő iskoláiról.

„...s a rejtekajtók, amik a bástyák üregeiből a szabadba vezettek, nincsenek már titokban tartva...”

A város régi dicsőségét a XVII. században emelt városfalak és a hatalmas főtér idézik. A kettős falsor 17 bástyatornyából öt még ma is áll, s megmaradt négy kapuja: a keletre nyíló Kassai- és Ménhárdi-kapu, a déli Alsó-kapu és a nyugati Lengyel-kapu. A vársáncárkot a XIX. században betemették, ma gyümölcsöskertek vannak a helyén. A város főtere a téglalap alakú Pál Mester tér. Közepén a középkori város legjelentősebb épületei állnak: a Városháza, ami a világi hatalmat jelképezi, a Szent Jakab-templom, azaz az egyházi hatalom jelképe, valamint a Kereskedő- és Pénzváltóház (Tőzsde), a gazdasági élet központja. A Szent Jakab-templom a kassai dóm után a jelenlegi Szlovákia területének második legnagyobb gótikus templomát 1245-ben kezdték építeni, ami száz évig tartott. Eredeti formáját ma is őrzi.

Faajtóra festett kép, szégyenketrec és legenda

A főtér műemléke a Városháza a XV. században épült gótikus stílusban. Déli homlokzatán az öt főerény allegorikus képe látható. Az épület ma a Szepesi Múzeum Lőcse történelmét bemutató állandó kiállításának ad otthont. A 28 keresztgerendás nagy tanácsteremben őrzik a „lőcsei fehér asszony”, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét, melyen titkon a labancokat hívja. A kép állítólag csak a múlt században készült; sokáig egy kert pincekapujában lógott, Jókai még ott látta. A szégyenketrec fekete rácsait már messziről látni. Ide zárták – utoljára 1850-ben – a szószátyár, nyelves és ledérebb nőszemélyeket. Később a Probstner-ház kerti dísze lett, Jókainak ott mutatták meg. Ma a régi helyén, a Városháza oldalában áll, nem messzire az árkádok alatt megbújó, kicsi ajtótól, ami arra ihlette az írót, hogy onnan lopózott ki a fehér asszony az éj leple alatt, kiengedni a ketrecbe zárt lányt. A főteret több mint 50 figyelemreméltó polgár és patríciusház övezi. Ezek közül több eredeti tulajdonosának nevét viseli.
Első látásra figyelemreméltó a Thurzó-ház, amely 1904-ben szerezte a neoreneszánsz grafittákkal díszített homlokzatát. A ház tipikus lengyel-szepesi stílusú épület. Kapuja, folyosója, szobáinak mennyezete gótikus. Ebben a házban indul Jókai Mór izgalmas története Korponay Jánosról és feleségéről.

A város, amelynek utcáin a fehér asszony szelleme kísért

De mégis ki volt A lőcsei fehér asszony? Jókai által kitalált, regényes női alak, vagy valós történelmi személyiség? Géczy Julianna, Géczy Zsigmond kuruc ezredes és osgyáni Bakos Judit leánya 1680-ban született Osgyánban. Húsz évesen feleségül ment Korponay Jánoshoz, a Hont vármegyéből származó nemes úrhoz. Ő volt az az asszony, akiről Jókai a lőcsei fehér asszonyt mintázta a regényében. Az asszony, akit azzal vádoltak, hogy elárulta a nemzetét, és Lőcse városát, ezért a bűnéért fejét vették. A regényes nőalakról festmény is készült, a képet eredetileg a várfalon helyezték el, a híres lőcsei Probstner család kertjében. A festmény ma is látható, és egy darab a ruhából, a Városháza Múzeum tárlatában. Itt, ebben az egész Szlovákiában legjobb állapotban fennmaradt eredeti városhaza épületében, többet is megtudhatunk Lőcse történelméről.

A lőcsei fehér asszony legendája nemcsak az emlékekben elevenedik fel, de színházi változatban is, amelyet nyári időszakban a téren adnak elő a Pál Mester-napok nemzetközi fesztivál keretében. Egy fehér ruhába öltözött fiatal lány pedig ott jár az utcákon, megidézve Géczy Julianna szellemét. És ott van még a Városháza oldalában az a fekete rácsos kalitka is, amelybe belebújva arra vár, ki váltja ki őt, ki menti meg őt az akasztástól és ki dönt a sorsáról? Akár mi is lehetünk azok, ha ellátogatunk ebbe a gyönyörű városba.

Lőcse Szlovákiában, a Szepesség keleti részén terül el. Maga a város egy kultúrtörténeti gyöngyszem, és sok, a dicső múlthoz kötődő műemlékkel rendelkezik. Első írásos emlékek a városról 1245-ből vannak. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye székhelye volt. 2009-től szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján.

Részben itt játszódik Mikszáth Kálmán Fekete város nagysikerű műve, melyet 1971-ben meg is filmesítettek.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Egyiptomi kövek

Nagy Csivre Katalin

A kő az emlékek hallgatag őre. Talán egyszer vallanak majd nekünk. Talán soha...

2022.7.10.   


Utazzunk Costa Ricába!

PR-cikk

Bármi is legyen az úti célunk, fontos, hogy gyorsan és kényelmesen tudjunk utazni.

2022.7.1.   


Tíz legjobb dolog Monte Carlóban

Ha Monte Carlo neve elhangzik, szinte mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Nézzük csak!

2022.5.23.   


Dézsafürdős szállások

Miért jelenthet az egész családnak hatalmas örömet, ha egy olyan pihenő helyet választ, ahol dézsafürdő is van?

2020.6.13.   


Hogyan éljük meg a világjárványt 5.

Ankétunk újabb részében ketten válaszolják meg a kérdésünket. (Magyarország, Olaszország)

2020.4.7.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 4.

Folytatjuk ankétunkat a koronavírusjárvány-érintette országok magyarjaival. (Vajdaság, Erdély)

2020.4.2.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 3.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak? (Egyesült Államok, Texas, Houston)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 2.

Kabók Zita

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Anglia)

2020.3.31.   


Hogyan éljük meg a világjárványt? 1.

Azokat kérdeztük, akik külföldön tartózkodnak vagy dolgoznak, arról, mit tapasztalnak, hogyan élik meg ez a helyzetet. (Svájc, Ausztria, Szlovákia)

2020.3.29.   


Ismerd meg Budapest elit szálláshelyeit!

Vajon hol találjuk meg az elit hoteleket Magyarország fővárosában?

2020.2.9.   


Romantikus randikuckó

Gyakori jelenségnek tekinthető a párok körében, hogy kicsit befásulnak a mindennapokba.

2020.1.4.   


A Dera-patak szurdokvölgye

A legizgalmasabb kirándulás a Pilisben kétségtelenül a vadregényes Dera-szurdok felfedezése, megismerése.

2019.10.21.