Eldorádó – a poklon túl


Pénzes Tímea  2014.6.5. 2:38

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

Illetve azon országok irodalmában jelenik meg hangsúlyozottan, amelyek történelmükből, illetve földrajzi elhelyezkedésükből kifolyólag kiemelten érintettek ez ügyben. A téma ráadásul inkább hír- és riportszerű feldolgozást kíván meg, mintsem irodalmit. Az Eldorádó című kötet írójának is a téma irodalmi feldolgozása okozott fejtörést: hogyan lehet eltávolodni a riportszerű ábrázolástól és személyesebben megközelíteni a menekültek hányattatásait, hogy ne politikai, jogi, gazdasági stb. vonatkozásaiban fedje fel a menekültlét árnyoldalait. Hanem az egyéni tragédiákra helyezze a hangsúlyt, történetet kerekítsen a menekültek tömegének élettörténetéből és nem utolsósorban olvasmányosan kínálja fel történetüket az olvasóknak.

A francia szerző az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók hatalmas tömegéből választott ki néhány „szereplőt”, hogy a sorsukon szemléltesse megpróbáltatásaikat. Főszereplőnek nevezhetjük az olasz Piracci kapitányt, ott cirkál a part menti vizekben és feltartóztatja az európai partokat kereső hajókat. Egyik nap egy szempárt érez a hátában. Egy nő követi a piacon, akit az embercsempészek a nyílt tengeren hagytak étel- és vízkészletek nélkül a társaival és a gyermekével. Elkápráztatja és elgondolkoztatja a nő elszántsága és méltóságteljes viselkedése. A nő bosszút akar állni gyermeke haláláért és a kapitány segítségét kéri. Személyes történetén keresztül találkozunk a menekültek első történetével, akik a nyílt tengeren sodródtak három éjjel, három nap, a halottakat a vízbe dobták a fertőzések megelőzése és elkerülése végett.

A nő az új életbe tartván kénytelen elbúcsúzni szeretett kisfiától. A sors megedzette, tekintete mégis méltóságot tükröz. A kapitány rájön, hogy élete üres a bevándorlók hatalmas vágyaihoz és elszántságához képest. Rádöbben, hogy szépek ezek az emberek, a reménytől, az elhatározástól, az akarattól. Úgy dönt, hogy hátrahagyja eddigi szolgálatkész és kényelmes életét, és nagy cselekedetre szánja el magát: kipróbálja, milyen az élet a túloldalon – hivatalos okmányok nélkül. Bárkát bérel és elindul az ismeretlenbe, ellenkező irányba, oda, ahonnan a menekültek érkeznek. Eddig védte az afrikai ostromlóktól az Európa-erődöt, mert ez volt a feladata, de most kétségbe vonja eddigi életét és hivatását. A nő megrendítő története, illetve az egyik éjjel mentőcsónakokba rakott bevándorlók keresése megerősíti benne az elhatározást, hogy munkája hiábavaló és értelmetlen, élete egyre ellenszenvesebb számára. Sosem fogják tudni feltartóztatni az emberáradatot, egyre többen és egyre elszántabban fogják ostromolni a partvidéket. Ráadásul sehogy sem tudja megmenteni őket, csak a tenger vad hullámai elől, utána át kell őket adnia a hivatalos szerveknek. Utolsó bevetésén megváltoztathatná egy tolmács sorsát, ha elbújtatná a kabinjában, ám túl sokáig habozik…

Eközben Szulejmán is útnak indul a jobb boldogulás reményében, hátrahagyva beteg fivérét. Ő is szembesül az embercsempészek embertelenségével. Akárcsak a szóban forgó nőt, őt magát is rászedik, és hosszú utat kell megtennie, míg felsejlik Európa határvonala. Tehát nemcsak a megálmodott országban ütköznek akadályokba, hanem már saját hazájukban, vagy a köztes térben, a tengeren. Egyes embercsempészek pusztán kizsákmányolnak, és nem nyújtanak a pénzért cserébe semmiféle ellenszolgáltatást, de akadnak olyanok is, akik eljuttatják őket az ígéret földjére. A nőnek és Szulejmánnak nem volt szerencséje, csak saját akaratukra és a szerencsére hagyatkozhattak.

Ezek az emberek mindent hátrahagynak, családjukat, nevüket, belakott, szeretett életterüket. Szulejmán és fivére közösen tervezik az utazást, a fivére elkíséri őt egészen a határig, de visszafordul. A gyógyszereire szánt pénzt kínálja fel Szulejmán új életéhez. De milyen lesz az új élet? Lehet, hogy unokáik szégyellni fogják nyelvüket, eredetüket, akcentusukat, ruháikat. Mégis megér egy próbát.

A menekültek vándorlásuk során nagy változáson mennek keresztül, olyan tetteket követnek el, melyek magukat is megrémítik vagy meglepik. Megvetik magukat, amiért meglopják a társukat, máskor pedig megpróbálnak emberek maradni és segítő kezet nyújtani.

A kapitány átjut a túlpartra és a helyiekkel együtt utazik, akik Európáról kérdezik. Sajnos nem tudja táplálni az illúzióikat. Ő éppen attól csömörlött meg, ahova ők igyekeznek. Nem akarják hallani kritikus szavait, és kirakják őt egy útszéli pihenőn. A tűz köré gyűlő vándoroktól hall a kivándorlók istenéről, az utazók szelleméről. Tudatosul benne, hogy magára vállalná ezt a szerepet, segíteni szeretné mások álmait.

A francia szerző számos jelentős irodalmi díjat elnyert, műveit több mint húsz nyelvre fordították és életműsorozata a Cartaphilus Kiadónál jelenik meg.

Laurent Gaudé. 2010. Eldorádó. Budapest: Cartaphilus Kiadó. Takács M. József ford. utószavával.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.