És a hegyek visszhangozzák


Pénzes Tímea  2014.11.6. 3:00

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

Az Amerikában élő afgán szerző, Khaled Hosseini új kötete alapvetően egy család életébe, illetve az utcájukhoz, a házukhoz kötődő emberek sorsába nyújt betekintést.

A szerző mesével indítja terjedelmes művét: erre a mesére épül, ezt bővíti ki a kötet cselekménye. Egy apa, Szabúr mesél lányának és fiának arról, hogy a falvakba a lakók legnagyobb rettenetére el-ellátogat egy div, megáll egy ház előtt és elvisz egy kisgyermeket, akit a családnak kell kiválasztania. Ha nem döntenek az egyik mellett, valamennyi gyermeküknek búcsút inthetnek. A mesében szereplő család legkisebb gyermekére, Keszre is ez a sors vár: fájó szívvel kirakják a ház elé, hiába kopogtat és könyörög, nincs visszaút. A kétségbeesett apa felkeresi a div várát, ahol számos gondtalanul játszó gyermeket pillant meg, köztük saját fiát is, akiknek a lehető legjobb élet adatik meg. A div nehéz döntés elé állítja: visszaviheti szárazságtól sújtott falujába, de akkor a fiú sosem térhet vissza, vagy otthagyhatja őt a jólétben, ám többé nem keresheti fel.

Másnap a mesét mondó apa a lányával, Parival hosszú útra indul, a fiának, Abdullahnak pedig nevelőanyjára, Parvanára és mostohatestvérére kell otthon vigyáznia. Abdullah azonban nem tud elválni húgától, és utánuk ered. Együtt bandukol a két elválaszthatatlan testvér a sivatagban apjukkal Kabulba, mostohanagybácsijuk, Nabi gazdag munkaadójához, Vahdatiékhoz, akik munkát ígértek az apjuknak. Szabúrnak szüksége van a pénzre családja eltartásához – új házasságából született kisgyermeke a télen megfagyott, mert nem tudták kifűteni a házat, sem takarókat venni. A luxusház a div palotáját juttatja Abdullah eszébe. Apjuk mesélő kedve a kabuli kiruccanást követően egy csapásra elapad, pedig korábban bőségesen áradtak belőle a színesebbnél színesebb történetek.

Nabi két húgának történetére is kitér a szerző: Parvanára, Pari és Abdullah nevelőanyjára és annak ikertestvérére, Maszúmára. Parvana élete nagy részét lebénult ikertestvére ápolásának szenteli. Mindig is irigyelte elbűvölő ikertestvérét, akinek az árnyékában élt. Amikor megtudja, hogy Szabúr ismét nősülni készül és a szép Maszúmára esett a választása, „véletlen” baleset következtében Maszúma lezuhan a fáról. A zsarnok és irigy Parvana élete így lesz „éveken keresztül egyetlen hosszú, kimondatlan bocsánatkérés”.

Bátyjuk, Nabi szolgálatkész és tisztelettudó szakács-sofőr Vahdatiék házában. A faluban csodálják, milyen sokra vitte, amikor néhanapján nagy feltűnést keltve felbukkan szülőhelyén munkaadója autójával. Munkaadója felesége, az öntörvényű, verseket író, francia származású Nila elkápráztatja, ám vonzódását sosem vallja be. Szeretné boldogabbá tenni a meddő, estélyeket adó, boldogtalan, szabadelvű költőnő életét, aki egyszer Nabi kis falujába is ellátogat. Ezért keresi fel Szabúrt.

Mr. Vahdati szélütése után Nabi egyedül gondozza munkaadóját, akinek végrendelete és rajzainak tárgya felettébb meglepik. Nem sejti, hogy az első pillanattól kezdve felkeltette a ház urának érdeklődését. Míg ő a férjet ápolja, Nila karrierje Párizsban bontakozik ki, aki egy nagyinterjúból így vall az írásról: „Az alkotófolyamatot szükségszerűen tolvajmunkának tartom. (...) Az alkotás azt jelenti, hogy az ember összezúzza mások életét, akaratlan, mit sem sejtő résztvevőkké változtatja őket.”

A luxusház idővel lakatlanná válik, Nabi továbbra is a kert végén álló kalyibában tölti a napjait. Egy napon vendégszállás után kutatva felbukkan Mr. Markosz görög plasztikai sebész, akinek Nabi szívesen ajánlja fel ellenérték nélkül a házat, hiszen az orvos a hazáján, a honfitársain segít. Mások viszont szeretnék pénzzé tenni, visszaszerezni ingatlanjaikat, és ezért külföldről is visszatérnek a háború tépázta városba, például Nabi egykori szomszédjai, a két unokatestvér, a visszahúzódó, mértéktartó Idrisz és a hangos, képmutató és kicsapongó Timur, egy nagy tragédiát átélt kislány potenciális megmentői.

Abdullahnak egyetlen lánya születik, akit a húgáról, Pariról nevez el. Pari lemond egyetemről és udvarlókról, hogy érzékeny apja mellett maradhasson. Nem akarja, hogy apja még egyszer átélje az elvesztés élményét, és ő sem tudna megélni az apja nyújtotta biztos háttér nélkül: „tudtam, hogy apám sebzett ember, hogy az irántam érzett szeretete olyannyira igazi, hatalmas és állandó, mint az ég, és hogy mindig is ott fog tornyosulni fölöttem.” Abdullah egykor két ujja közé csípve húzta ki kislánya fejéből a rossz álmokat és belerakta egy zsákba, aminek jól behúzta a száját, majd vidám álmok után nézett.

Az egyke Pari úgy él, mint halak az akváriumban, biztonságból figyeli az üvegen túli világot és fél a szabadságtól, attól, hogy kizúdul a víz és ő elveszve csapkod az ismeretlenben. Azonban az élet megoldást kínál helyzetére: hirtelen nagy-nagy családdal lesz gazdagabb.

A kötet témája a szülők és gyerekeik közti kapcsolatok, különös hangsúlyt helyezve a testvéri szeretetre. A szerteágazó cselekmény mindig más-más szereplő szemszögéből mutatja meg az idő előrehaladtával az eseményeket. Mélyen emberi érzésekkel szembesülünk a könyv lapjain. A szereplők titkokra bukkannak a saját múltjukban. Menekülnek a rosszba, valami még rosszabb elől. Becsapják önmagukat saját életükkel kapcsolatban, hogy túléljenek. Olyan rokonokat sodor elébük az élet, akiket hírből sem ismertek. Visszatérnek múltjuk ismert és ismeretlen szereplőihez. A szerző számos kérdésre keresi a választ, pl. Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük egyes szülőknek? Hogyan tud lemondani egy apa a saját gyerekéről? Hogyan köt össze két testvért a folyamatos összetartozás és hiány érzése? Hosseini legújabb kötetében megdöbbentő és megható élettörténeteken szemlélteti, hogyan határozza meg, pecsételi meg az emberi sorsokat a szeretet, az áldozatvállalás és az árulás.


Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzák - Budapest: Libri Kiadó 2013, Nagy Gergely fordítása



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.   


A holló évszázada

Nagy Erika

Egy kiváló novelláskötet a Hunyadiak koráról.

2014.2.20.