Stefano Benni: Gyorslábú Achille


Pénzes Tímea  2014.4.25. 2:25

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

Így indítja irodalmi utalásokkal tűzdelt, mágikus és ironikus hangvételű művét a szerző. Ulisse, a kiadói lektor felpattan a reggeli ködben egy sárkányhernyóra, ami felfalja az embereket. A buszon uralkodó tömegnyomor a trójai falóban való kuporgást juttatja az eszébe. A pékek irodalmi érdeklődésű sarja pékinszomniában szenved: éjjeleit kéziratok olvasásával tölti, nappalait pedig félálomban éli meg, sőt olykor el-elbóbiskol. A silány fércművek gyatra hősei gyakorta kelnek életre benne, a fejére nőnek, és amikor elhanyagolja őket, azt kívánják, „hogy megismerje az olvasatlanok, a kiadatlanok, az eladatlanok szomorú életét”.

Ő az a lektor, aki minden kéziratot elolvas, és mindegyikre reagál. A kéziratok szereplői követelőznek, civakodnak a fejében, ráülnek a vállára, vagy éppen a zsebében utaznak. Nem tud menekülni a kéziratok világából, mindenki újabb és újabb irománnyal bombázza még az utcán is, legyen az kutyás hölgy vagy biztonsági őr. A dicséret elmaradásáért néha öléssel is megfenyegetik. Munkájából kifolyólag nem utasíthatja el az „írás silány vitézeit”, mivel sosem lehet tudni, kiben fedezi fel az új Joyce-t. Véleménye az írásról és munkájáról a következő: „Mindig azt mondom, hogy az írás a legjobb esetben magasztos, a legrosszabb esetben ártatlan tevékenység. Attól a kevés kivételtől eltekintve, hogy a kiadatlan arrogáns grafománok a kiadott arrogáns grafománokat utánozzák, az írás nem ront a világon.” Ulisse egyetlen könyvet írt életében, aztán már csak rövidebb írások hagyták el a tollát. „Semmiben sem volt biztos: sem abban, hogy tud írni, sem abban, hogy le tud mondani róla.” A kiadó tulajdonosának, a folyton kitörő Vulcanusnak, aki szabadidejében agyament Playstadion játékokat játszik, sikerkönyvre van szüksége. „Valamire, amit senki sem olvas, de mindenki megvesz.” Nem bírja fizetni a nyomdászokat és a saját alkalmazottait, ezért olyan antológiákkal próbál betörni a könyvpiacra, mint a 100 fölötti írók, amikor is nem az írók korára, hanem a súlyára gondol.

Ilyen közegben él Ulisse, akinek csodás latin-amerikai menyasszonyát, Pilart elbocsátják a munkahelyéről és a tartózkodási engedélyében is kivetnivalót találnak.

Egy kis színt egy ismeretlen levélíró, Achille hoz Ulisse életébe. Többek közt azt is közli vele, hogy „Ha esetleg önnek sikerülne bármilyen meghatározást adnia a normalitásra, az rám biztosan nem illene.” A különös levél felkelti Ulisse érdeklődését, és felkeresi a kerekesszékhez és számítógéphez kötött, sötétben élő, torz figurát. Ösztönzőleg hatnak egymásra: Achille összeállíttatja vele a nagy fájdalmak semmiért listáját, és a legszebb napjait éli meg, hiszen ideig-óráig felszabadul az ápolók, az orvosok, a gondoskodó anya és a karrierista báty nyomasztó hatása alól. Achille megírja Ulisse és Pilar történetét, magát is beleszőve, amihez új barátjától nyer ihletet, Achille pedig „új kérdéseket ajándékozott neki”.

Amikor elkészül a mű, ragaszkodik hozzá, hogy Ulisse a saját neve alatt jelentesse meg. Achille bátyja, a törtető Apollinare, aki nem tűrheti a gyengéket és haszontalanokat, kutakodik Ulisse és az országban illegálisan tartózkodó menyasszonya után, és a saját érdekeit nézve öccsét is kiebrudalná a családi házból és luxusklinikába zárná. De Ulissének és párjának nem sikerül ártania, mivel a lektornak véletlen lehetősége adódik: az idegenrendészetről meggyőzi az egyik rendőr, hogy menyasszonya tartózkodási engedélyéért cserébe adja ki professzor apja kéziratát. Ulisse beadja a derekát, bár „a próza élénksége egy porckopásos lajháréval vetekedett”, ám a kiadói stáb hamarosan beleveti magát a munkába, meghúzza a szöveget és előkészíti a megfelelő reklámot.

A kiadói és lektori élet visszásságai, illetve a fogyasztói társadalom kritikája (a bunkerista család, amelyik úgy vásárol be, mintha nem hagyhatná el évekig a lakását, „a rajtunk uralkodó képernyők”) a kötet szerves részét képezik.

Stefano Benni olasz szerző novellákat, verseket, forgatókönyveket egyaránt publikál, illetve rendezett filmet és maga is szerepelt filmekben. Művei több mint harminc nyelven jelentek meg. A szerző írásaival behatóan a www.bennilogia.org foglalkozik.


Stefano Benni: Gyorslábú Achille, Budapest, Scolar Kiadó 2013., fordította Nádor Zsófia.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.