Merjünk újat alkotni!


Kucsora Zsolt  2022.6.17. 16:39

Beszélgetés a lakszakállasi Bajcsi Barnabással, aki matematika tanár, fociedző és egy különleges hobbija is van: a lepkegyűjtés.

A tanár urat ma már csak Barnusnak hívom. Az alapiskolát elhagyva megtisztelt a bizalmával és felajánlotta a tegeződést. Erre kezet ráztunk. Eleinte nehéz volt átállnom a becézésre, de miután sikerült, akkor is ugyanolyan mély tisztelettel tekintettem rá, mint iskolásként. Remek tanárom volt, kiváló futballedzője a lakszakállasi ificsapatnak, ahol én is rúgtam a bőrt. Nem is oly rég derült csak fény arra, hogy nagyszerű hobbija is van. Lepkékre vadászik a fényképezőgépével és gyűjti is a szép szárnyas rovarokat. A témából talán egyszer majd könyv is készül. Bajcsi Barnabással beszélgettem.


Megleptél, amikor valamelyik platformon megláttam a fényképeket a lepkegyűjteményedről. Mikortól érdekel a pillangók élete?

A lepkefotózást 2013-ban kezdtem. Egy évvel korábban kaptam egy gépet ajándékba. Mivel mindig is érdekelt a fotózás, ezért próbáltam témát keresni. Gyerekkoromban a biológia volt a kedvencem, tátott szájjal néztem a természetfilmeket. Különösen a rovarok világa, azon belül is a lepkék érdekeltek. Innen a vonzódás, és talán ez a legfőbb ihletője a hobbim beindulásának. Egyébként a pillangó kifejezés a lepkék egy nagyon szűk családját takarja. Nálunk mindössze öt faj van belőlük, ezért helyesbítenék, a lepkék élete érdekel.


Mesélted, hogy egyszer csak egy fényképezőgépet kaptál ajándékba. Bár akkor még a szitakötőket gyűjtötted, az eszköz új irányt indított el benned. Mesélnél erről az átállásról? Erről az időszakodról?

Igazából a szitakötőket középiskolás koromban gyűjtöttem. Mezőgazdasági középiskolába jártam, ahol lehetőség nyílt a Dunamenti Múzeum számára szitakötőket gyűjteni. Fel kellett volna dolgoznom Lakszakállas környékének szitakötő faunáját. A szitakötőket ehhez el kellett fognom, és tartósító alkoholba helyeznem, amit természetesen még a legedzettebbek sem éltek túl. Tíz éve kaptam egy komolyabb fényképezőgépet. Nem volt kérdés, hogy a lepkék lesznek a fő téma, mert mindig is csodáltam a szépségüket és a titokzatos életüket.


Hol szoktál fotózni?

A leggyakrabban Lakszakállas környékén, valamint a Duna-menti ártéri erdőkben. Rendszeresen járok fotózni a Liptói-havasokba. Ott sikerült lencsevégre kapnom például az elég ritka apolló-lepkét. Ha úgy adódik, évente négyszer-ötször is felmegyek a hegyekbe. Magyarországon Koppánymonostor külterületén rátaláltam egy feketefenyő-erdőre, ott is gyakran megfordulok. Az ottani homokos talajon növő növények jó terepül szolgálnak néhány különleges lepkének.


Mikor van itt az ideje, hogy ezeket a gyönyörű jószágokat lencsevégre kapd?

Az év minden szakában lehet fotózni. Még télen az enyhébb időben is megjelennek lepkék, például a téli araszolókat a mesterséges fény nagyon vonzza. Ilyenkor ugyan nem járok ki gyakran lepkefotózásra, de ha már a helyszínen vagyok, keresem a lepkékre utaló jeleket. Egy bábnak, egy üres lepketojásnak is tudok örülni, mert azokat nyáron kisebb eséllyel venném észre.


Hány fajt sikerült idáig begyűjteni?

Körülbelül. 5-600 fajt. Nem könnyű a pontos beazonosításuk, mert sokszor csak anatómiai különbségekkel lehet két faj egyedeit meghatározni. Ehhez viszont el kellene fogni, ami ellentmond annak, hogy mindent természetes körülmények között szeretnék megörökíteni.

Van ezzel a szenvedéllyel kapcsolatban valamilyen nagy célod? Álmod?

Van, mégpedig az, hogy lefotózhassam a királylepkéket a mexikói telelésük közben. Ez nagyon romantikus és irreális cél. Ha elérhetőbbet akarnék mondani, akkor az a kis apolló-lepke lefotózása. Az öt, Szlovákiában fellelhető pillangó közül ezt még nem sikerült lencsevégre kapnom.


Mi volt a legnagyobb sikerélményed? Biztos, hogy több is van, de melyik lehetett a legmaradandóbb?

Az egyik évben egymástól teljesen függetlenül sikerült az atalanta-lepke mind a négy fejlődési alakját (tojás, hernyó, báb, imágó) lefotózni, aminek nagyon örültem. Számomra a kis sikerélmények is sokat jelentenek. Egy eddig nem látott apró molylepke ugyanannyira megörvendeztet, mint az apolló-lepke fellelése, amiért célzottan utaztam a hegyekbe éveken keresztül, mire végre sikerült megtalálnom.


Közeli terv? Van már valamilyen úti terv a következő fotózásra?

Az idén nyáron szeretném a Bakonyt és a Balaton-felvidéket meglátogatni. Közel van hozzánk, a Bakonyban eddig mégsem fotóztam. Érdekel a hegyvidéki lombos erdők lepkefaunája.

Ha egy dolgot üzenhetnél a fiataloknak hobbiűzésről, mi lenne az?

A hobbi a hétköznapok nehézségeinek elfelejtését szolgálja, ezért érdemes mindenkinek választania egyet. A lényeg az, hogy a hobbi ne csak pillanatnyi felvillanás legyen, hanem merjünk benne állandóan újat alkotni, és előre tervezni.




Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.   


Én ilyen vagyok

Póda Erzsébet

Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.

2023.12.6.   


Soha nem szabad feladni!

Póda Erzsébet

Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.

2023.9.28.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2023.7.27.  9   


Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.