Törődés önmagunkkal


Debnárová Eva  2008.8.3. 9:15

Szeretem a szép dolgokat.

Például a háztartási kiegészítőket, új edényeket és függönyöket, gyertyatartókat és párnákat, szépen berendezett irodát és rendben tartott iratokat, szép és kényelmes cipőket, ízléses, modern és kényelmes öltözéket.

Ötvenkét éves vagyok. Az alakom már rég nem olyan, mint egy modellé. A hajam ugyan szép, a henna csodákat művel… És most is szeretek szépen öltözködni. Azt mondom, hogy annak a sok szétosztásra váró szeretetnek el kell valahol férnie. Vagyis örülök, ha találok magamra valami szépet, és még jól is néz ki rajtam. És én is benne. Nem egyszerű. Városkánkban találtam egy kis boltot, ahol tetőtől-talpig felöltözhetek. Kellemes oda betérni, és felpróbálni mindent, amibe beleférek, és találni olyat is, ami nagy rám, és még mindig jól mutat. Kolléganőim már abszolváltak ilyen bevásárlásokat.

Egy magáncégnél dolgozom, s a főnökünk, a cég tulajdonosa fontosnak tartja, hogy a munkahelyünkön is jólöltözöttek legyünk, ezért elenged bennünket a munkaidő alatt is vásárolni. Hisz a munkát úgyis elvégezzük, és még a hangulat is kellemes, ha jól öltözötten jövünk dolgozni. Természetesen mindenkinek divatbemutatót tartunk, és elviseljük a megjegyzéseket is. Hárman vagyunk nők, ketten körülbelül egyidősek, és egy fiatal lány, de mindhárman „erősebbek”. Az, aki nem tudja, milyen molettnek lenni – modernül és szépen mondom, de valójában kicsit kövérek vagyunk –, nem tudja, mi az, szép ruhát találni, és jól érezni magunkat.

Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, az csodákat művel. Ha az ember rosszul érzi magát, akkor úgy is öltözik fel. A kettő tehát összefügg. De senkit nem érdekel, főleg az ügyfeleket, hogyan érezzük magunkat. Ők mosolygós, készséges embert akarnak, aki képes teljesíteni a kívánságaikat. Hát néha nehéz egész nap ilyennek lenni. Mi, kolléganők, már ismerjük egymást. Elmondhatjuk egymásnak, mi fáj, mi bánt bennünket. Ha szépen öltözött vagyok, egyszerűbb kihúzni magam és jó arcot vágni – így okítjuk egymást. Nyíltan megmondjuk, mi áll jól, miben nézünk ki rosszul, és miben vagyunk majdnem gyönyörűek.

Nemrégiben felsőkre és nyári ruhákra vadásztunk. Ilyen bevásárlást még nem láttak! Egy halom felső és nyári ruha mindegyikünk bevásárlótáskájában. Egy nagykereskedésben voltunk, és gyönyörű nyári dolgokat vettünk kedvezményes áron. A cég tulajdonosnője kedvel bennünket. Időről-időre járunk oda, de a tulajdonosnő nem szalasztja el azt a „bulit”. A falakon nagy tükrök vannak, és mi az egyiktől a másikig szaladgálunk, és dicsérjük, vagy kritizáljuk egymást. Higgyék el, rég nem láttam ilyen jól kinézni a kolléganőimet, mint most, amikor ismét új ruhába bújtunk. Ha a nő jólöltözött, mindjárt vidámabb, és látni, hogy szépnek érzi magát. Mások pedig ezt látják. És ez a lényeg!

Tehát kedves hölgyeim, molettek és nem molettek egyaránt! Időt kell találnunk magunkra. Kidobni a régi elnyűtt és formátlan dolgokat, és újba bújni. Rendbe tenni a hajunkat, uborkakúrába fogni, zabpelyhet reggelizni, vacsorára egy darab sajtot enni salátával. Az ebédet ne sajnáljuk magunktól! Az eredmény váratlanul jelentkezik, máris nagyobb örömmel mozgunk az új felsőben és a szép szoknyácskában. Ne vegyék ezt úgy, hogy a fogyást reklámozom! A kolléganőimmel már több, mint egy hónapja így táplálkozunk, és már látjuk az eredményt.

S nemcsak mi látjuk: a ruhaméret és a mérleg is kevesebbet mutat. A munkatársaink is felfigyeltek ránk. Hiszik, vagy nem, megváltoztam, és örülök neki. Nem vagyok egyedül. Hárman vagyunk. Csökken a súlyunk, még ha lassacskán is.

De hisz hízni is lassacskán híztam, hát akkor nem fogyhatok le gyorsan. Még a tornázásra kell rákényszeríteni magam. Ha nem megy, dolgozom a kiskertben, és az is mozgás. Aki mozog, gyorsabban fogy.

Szorítunk egymásnak, és ez jó. Mosollyal kezdjük a napot, és szép napunk lesz akkor is, ha esik. Csakis az a fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ezt az érzést senki nem veszi el tőlem. Mindenkinek kívánom!

Fordította: Jády Mónika



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6