Éltető víz

Révész Enikő 2009.4.28. 14:14

Néhányan azt gondolják, hogy nem lehet belőle eleget inni. Tévedés!

Ha túl sok vizet veszünk magunkhoz, ugyanúgy káros lehet, mint ha túl keveset iszunk.

Naponta legalább 1,5-2 liter folyadékra van szükségünk (ez persze több is lehet, a súlyunktól, az időjárástól és a napi tevékenységtől függően). Ezt az adagot a nap folyamán lehetőleg kis adagokban kell elfogyasztani. Ha rövid idő alatt túl sok vizet (több litert) vennénk magunkhoz, felborulna a szervezet nátriumháztartása. Ez gyakran elő is fordul a maratoni futókkal, ha egyszerre túl sok, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel nem gazdagított folyadékot vesznek magukhoz.

Szintén tévhit, hogy a kávé nem számít bele a napi folyadékmennyiségbe, sőt, minden csészét le kell vonni. Van, aki már hozzászokott, hogy egy pohár vizet igyon a kávéhoz, mint az olaszok vagy az osztrákok. Hisz a kávéról azt tartják, hogy folyadékveszteséget okoz. Különféle vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a hatás meglehetősen csekély, és a rendszeresen kávét fogyasztóknál a megszokásnak köszönhetően már nem is lép fel. Vagyis csupán ízlés kérdése, hogy iszunk-e vizet kávézás után, vagy nem. Orvosi szempontból ugyanis nem szükséges, állítják a kutatók. A bostoni Harvard School of Public Health tudósai pedig azt állapították meg egy hosszú távú, 150 ezer nő bevonásával végzett vizsgálat keretében, hogy a kávéfogyasztás nem vezet magas vérnyomáshoz. A koffeintartalmú üdítőitalok viszont felviszik a vérnyomást!

A vízivás hozzájárul a fogyáshoz. Egy kicsit igen. Németországi kutatók megfigyelték a csapvíz energia-anyagcserére való hatását, és arra a következtetésre jutottak, hogy naponta 1,5-2 liter csapvíz fogyasztása akár 100 kilokalória mínuszt is jelenthet a test számára. Ezt az úgynevezett termogén effektust viszont a magas ásványianyag-tartalmú víz nem váltja ki. Vagyis aki fogyni szeretne, inkább csapvizet igyon, mint ásványvizet.

Az ásványvíz jobb, mint a csapvíz. Az utóbbi években megemelkedett az ásványvíz-fogyasztás. Pedig nincs rá okunk, hogy mellőzzük a csapvizet, hisz nálunk nagyon jó minőségű az ivóvíz. Egy vizsgálat sem bizonyította, hogy az ásványvíz egészségesebb lenne, mint a csapvíz. Viszont ha ólom-vagy rézcsövön keresztül érkezik hozzánk az ivóvíz, igyunk inkább palackozott vizet, mert a vezetékben szennyeződések kerülhetnek a vízbe. Egyes betegségekben szenvedők számára is jobb választás lehet az ásványvíz – akinek például csontritkulása van, annak érdemes kalciumban gazdag vizet fogyasztania. A sportot űzőknek viszont a nátriumban gazdag ásványvíz ajánlott, hisz izzadáskor sok kálium és nátrium távozik a szervezetből.

Igyunk sokat, ha megfáztunk – segíti a gyógyulást. Így igaz. Sőt, a megelőzésben is szerepe van az elegendő folyadékbevitelnek. Ha keveset iszunk, nagyon gyorsan kiszárad a felső légutak nyálkahártyája. A szokásos „öblítő effektus” kimarad. Kevesebb keletkezik a védelmet jelentő váladékból, és a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe. Ezért ne csak nyáron igyunk sokat, hanem influenzajárvány idején is. Alapszabály: megfázás esetén naponta legalább 2 liter folyadék.

A víz enyhíti a fejfájást. Ez tényleg gyakran megfigyelhető. Joseph N. Blau brit neurológus vizsgálatai is azt igazolják, hogy a vízhiány fejfájást vagy migrént válthat ki. A kutató tanácsa: „Fejfájás esetén igyon legalább fél liter csapvizet. Ha vízhiány okozza, fél órán vagy legkésőbb három órán belül elmúlik a fájdalom.” Egy próbát mindenesetre megér.

A frissen facsart narancslé éppen olyan egészséges, mint a gyümölcs. Nem egészen, mivel a gyümölcsléből hiányoznak a gyümölcs bőrében és rostjaiban található ballasztanyagok. Ráadásul egy pohár narancslével viszonylag sok kalóriát veszünk magunkhoz anélkül, hogy beállna a jóllakottság érzése. A narancslé az egészséges összetevők mellett nagyon sok cukrot tartalmaz, és poharanként kb. 100 kalóriájával az üdítőitalokhoz hasonlítható. Röviden: a narancslé elsősorban nem szomjúságoltó, hanem egy cukortartalmú élelem.