Emésztőrendszeri betegségek (1)


Dr. Tóth Erzsébet, orvos  2012.1.3. 6:13

Kezdjük mindjárt az elején!

Már az alapiskola negyedik osztályában tanulják a gyerekek, hogy az emésztés a szájban kezdődik. Sajnos nagyobb vagy felnőtt korukra az emberek ezt teljesen elfelejtik. A legtragikusabb az egészben az, hogy gyakran még az orvosok is elfelejtik: Az emésztés a szájban kezdődik! Tehát minden emésztőrendszeri betegséget a szájban kellene kezdeni gyógyítani. Így nem fordulna elő, hogy az égetésre égetés elleni szert adunk anélkül, hogy a rágással foglalkoznánk, a székrekedésre székrekedést megszüntető szert adunk, anélkül, hogy a rágással foglalkoznánk. A leírtakból következik, hogy a táplálék elfogyasztása körülményeinek egyik fontos tényezője az alapos rágás. A számunkra előállított legjobb étel is haszontalanná válik, ha rágás nélkül, vagy csak nagyjából megrágva küldjük lefelé.

A helyes rágás alapfeltétele a jó fogazat. A rossz fogak nemcsak az emésztőrendszeri betegségekhez járulnak hozzá, hanem sok más betegség kiváltó okai lehetnek, sőt maguk a rossz fogak gócként sok akut és krónikus betegség okozói.

A fogak és állkapocscsontok betegségei súlyos, egész testre kiható következményekkel járnak. Hasonlóság figyelhető meg más testrészek között is. Például nézzük a hátgerincet! A hátgerinc betegségei sok más szervi betegséget okozhatnak, míg más szervek elsődleges betegségei kihatnak a hátgerincre. Térjünk most vissza a fogakhoz! A fogak okozta betegségek a rágásra való képtelenség miatt, és az úgynevezett zavarómezők megjelenése miatt jönnek létre. Zavaró mezőket létrehozhatnak az idegkezelt fogak, a gyökértömések, az állkapocscsont-gyulladás, melyet baktériumok vagy más kórokozók okoznak. Zavaró mezőként működhetnek a fogászati fémek (az amalgám, arany, paládium, titán, a fogpótlások, protézisek, fogszabályozók), de nem utolsó sorban a fogsor fejlődési rendellenességei, amelyek a feji és nyaki izmok merevségét, húzódását is okozhatják.

Hogy lehet megtalálni a zavaró mezőket?
Természetesen a legegyszerűbb módszer a Voll-féle elektroakupunktúra, melynek része lehet az úgynevezett fogteszt. A fogteszt segítségével meg lehet mérni azt a gyenge áramot, ami a szájban található. Egyes természetgyógyászok elfogadható értéknek tartják az 1-3 mikroampér áramerősséget. A praxisomban nem ritka a több mint 10 mikroamper áramerősség a beteg szájában. Dr. Voll, dr. Fritz fogorvossal együtt kidolgozott egy táblázatot a fogak és egyes akupunktúrás meridiánok összefüggései között. A metszőfogak a húgyhólyag- és vesemeridiánhoz, a szemfogak a máj- és epemeridiánhoz, a bölcsességfogak a szív- és vékonybél meridiánhoz kapcsolódnak. A 4., 5., 6., 7. fogak, kisőrlők és nagyőrlők a tüdő és vastagbél, valamint a lép és gyomor-hasnyálmirigy merdidánhoz tartoznak, eltérően a felső és alsó fogsorban. Ez azt jelenti, hogy elektromos mérésekkel könnyen megállapíthatók a fogászati gócok és zavaró mezők. Dr. Voll és Dr. Kramer német orvosok a szájüregben is akupunktúrás pontokat fedeztek fel. Ezeket természetesen nem lehet úgy kezelni, mint a hagyományos, a testfelszínen lévő pontokat. Ezeket a pontokat egy speciális injekciós akupunktúrás technikával vagy biorezonanciával kezelik. Fontos odafigyelnünk a halott, gyökértömött fogakra, mivel ezek gyökerein a megtelepedett baktériumok mérgező anyagokat bocsáthatnak ki.

Világszerte tart az amalgámvita. Az amalgám 50%-ban folyékony higanyból áll, amit porított ezüsttel, rézzel és ónnal kevernek össze. Először 1820 körül alkalmazták francia fogorvosok. A módszer nagyon gyorsan elterjedt, mert az amalgám olcsó, tartós és könnyen előállítható. Tény, hogy a higany a testhőmérséklet hatására párologni kezd. Friss töméseknél gyakran több mint 10 mikroampér áramerősség mérhető. Sok eset igazolja, hogy a rossz hangulat, ingerültség, szédülés, memóriazavar, szájüregi gyulladások, hasmenés, étvágytalanság, idült nátha hátterében amalgámtömések lehetnek. A higany által leginkább veszélyeztetett szervekben, a vesékben és az agyban, a boncolások 20-szor több higanyt mutattak ki, mint az amalgámtöméssel nem rendelkezők szerveiben. Az amalgámot viselők vérében és vizeletében jóval magasabb a higanykoncentráció, mint azoknál, akiknek a fogában nem volt amalgám. Sőt a kutatások arra is rámutattak, hogy a higany más anyagokkal reakcióba lépve veszélyesebb, mint önmagában.

Tényként leszögezhetjük, hogy a fogászati praxisban jelentkező amalgámhulladék veszélyes hulladéknak számít. Az Európa Unió országaiban ki kell vonni a forgalomból a higanyos vérnyomásmérőket, lázmérőket, de a kisgyerekek szájába higanyt beépíteni nem tilos...

Visszatérve a rágáshoz a beteg íny szintén nehezíti a megfelelő és alapos rágást. A parodontózis a fogszuvasodás mellett a második leggyakoribb fogbetegség. Itt a fogágy és fogíny betegségére gondolok. Lehet gyulladt a fogíny, ez a gingivitis. Ha a gyulladás továbbterjed a fogágyra parodontitiszről beszélünk. Ha a fogíny látszólag minden ok nélkül visszahúzódik, ez a paradontózis. A felsorolt betegségek gyakran egészséges fogak elvesztéséhez vezetnek. A fog fokozatosan lazul ki, szinte észrevétlenül, gyakran csak a betegség késői stádiumában vesszük észre. A legegészségesebb fognak sincs esélye, ha meglazul. Az említett betegségek okozója a rossz szájhigiénia, a cukros ételek fogyasztása, melyek kiváló táptalajt képeznek a kórokozó baktériumok elterjedéséhez. Okok között továbbá megemlíthetjük a fogcsikorgatást, a rágás hiányát, a túlnyomórészt puha táplálékok fogyasztását, a rosszul ragasztott fogkoronákat, s nem utolsó sorban a rossz fogak és rossz tömések jelenlétét a szájban.

A gyomor és májbetegségek, cukorbetegség segítik az íny betegségeinek kialakulását. A száj más betegségei, mint a nyálkahártya-gyulladás, nyálmirigyek gyulladása, nyelvgyulladás megakadályozzák a nyál helyes termelődését és ürülését. Ezeket a gyulladásokat különféle mikroorganizmusok, vírusok, baktériumok, gombák, paraziták okozhatják, de az elöregedett vagy rosszul megformált esetleg rosszul beépített fogpótló anyagok is kiválthatják. Az ilyen esetekben fogorvossal vagy gégésszel érdemes megbeszélni a problémát.

A fent említett részletekre azért tartom fontosnak felhívni a figyelmet, mert mivel az emésztés a szájban kezdődik, ezek a szájbetegségek rossz irányba folyásolják be az emésztést. Tehát, ha nem tudunk alaposan rágni, akkor a táplálék nem megfelelő állagban jut tovább az emésztőrendszerbe, továbbá a nyál nem megfelelő pH-értéke (összetétele) tovább rontja az emésztés helyes lefolyását.

A szájból a táplálék a nyelőcsőbe kerül. A nyelőcső betegségei a következők: heveny vagy krónikus nyelőcső-gyulladás, nyelőcső szűkület, fekélyesedés. A leggyakoribb az úgynevezett reflux-betegség, amikor a savas gyomortartalom a nem megfelelő záródás miatt visszajut a nyelőcsőbe, és ott gyulladást és sebeket okoz. Nyelőcső problémák szervi elváltozás nélkül is előfordulhatnak, ilyenkor idegrendszeri eredetű problémával állunk szemben. A nyelőcső arra szolgál, hogy a táplálékot továbbjuttassa a gyomorba. A reflux-betegség a felmérések szerint a férfitársadalom felét érinti. Tudni kell, hogy a nyelőcső alsó végén a gyomorba való csatlakozásnál, a gyomorszájnál, egy gyűrűs záróizom gondoskodik arról, hogy a gyomortartalom és a gyomorsav ne tudjon a nyelőcsőbe visszaáramlani. Ha ez az izom rosszul záródik, megtörténik a visszaáramlás. A zsíros és irritáló ételek fogyasztása, a sok kávé és alkohol, a túlsúly, a dohányzás, a helytelen táplálkozás súlyosbító tényezők. Az ilyen beteg égő fájdalmat érez a nyelőcsőben, torokban. Ha a savas felböfögés nyelési nehézségeket is okoz nyelőcső-gyulladással állunk szemben.

Nemcsak az fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy miként fogyasztjuk el a táplálékot. Tartsuk szem előtt, hogy csak azt tudjuk helyesen megemészteni, amit helyesen megrágunk. Ha rágás nélkül fogyasztjuk el az ételt, akkor nemcsak rossz lesz az emésztésünk, hanem többet is eszünk, mint amire a szervezetünknek szüksége van. A teltségérzet az evés elkezdésétől számítva 10-15 perc múlva jelentkezik, függetlenül attól, hogy addigra mennyit ettünk. Ebből következik, hogy a gyors evés következménye, hogy túl sokat eszünk. A legegészségesebb táplálék, a leggondosabb elkészítés után a hiányos rágás következményeként káros, savasító tényezővé válik.

A legnagyobb és leggyakoribb táplálkozási hibák: túl gyorsan, túl gyakran, túl sokat, túl későn, túl nehezet eszünk. Mielőtt azon kezdenénk gondolkodni, hogy milyen drága és elérhetetlen az egészséges táplálék, kezdjük el megtanulni alaposan megrágni azt, ami az asztalunkra kerül. Egy falatot körülbelül 15-30-szor kellene megrágnunk, addig, amíg teljesen folyóssá nem válik a szánkban. Próbáljuk megközelíteni ezt az állapotot! Sokszor előfordul, hogy a legegyszerűbb dolgok segítenek a legtöbbet. Ez ebben az esetben is így van. Minden emésztési és más betegségnél is, sokat teszünk jó közérzetünk érdekében, minden gyógyszernél többet segítünk magunkon, ha megtanuljuk az alapos rágást.
Sok türelmet és kitartást kívánok ehhez!

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A bélrendszer betegségei

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Az előzőekben több tünetegyüttest is részletesen tárgyaltunk, melyek a bélrendszer betegségeire is utalhatnak.

2012.3.22.   


Emésztőrendszeri betegségek (6)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Egészségügyi sorozatunk ezúttal a hasmenés okaival, kezelési módjaival foglalkozik.

2012.3.9.   


Emésztőrendszeri betegségek (5)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri probléma a székrekedés. A civilizált világ lakosságának több mint a felét érinti.

2012.2.16.    2


Emésztőrendszeri betegségek (4)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Egészségügyi sorozatunk ezúttal a puffadás problémakörével foglalkozik.

2012.2.2.    2


Emésztőrendszeri betegségek (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A gyomorhurut és a gyomorfekély természetes gyógymódjai.

2012.1.18.   


Emésztőrendszeri betegségek (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytassuk utunkat a gyomor irányába!

2012.1.12.    2

A rovat további cikkei

Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4


A mozgás pozitív hatásai

Tagadhatatlan, hogy a mozgás egészségünk záloga. Ha csak hetente párszor sétálunk, biciklizünk vagy kocogunk egy kicsit, már azzal sokat tettünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.

2016.10.10.    3


Orvosságok és mellékhatásaik (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Sorozatunk következő részében a vérzsírcsökkentő orvosságokról és azok kölcsön- valamint mellékhatásaival foglalkozunk.

2016.10.4.    5


Orvosságok és mellékhatásaik (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytassuk a sort a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító ibuprofen tartalmú gyógyszerekkel!

2016.6.29.    4


Orvosságok és mellékhatásaik (1)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Megcáfolhatatlan tény, hogy az orvosságok hatalmas változást hoztak életünkbe. Ha például fáj valamink, gyógyszer segítségével rövid időn belül megszabadulhatunk a fájdalomtól. (Bevezető rész)

2016.6.16.  10    5