Édes anyanyelvünk


Nagy Erika  2010.10.12. 19:45

Értetlenkedem, amikor azt tapasztalom, hogy egy községben, ahol majd´ száz százalékig magyar ajkú lakosság él, valakinek a gyermeke nem beszéli a magyar nyelvet.

Sokan kérdezhetik: miért baj ez, amikor az apa szlovák, magyarul egy szót sem tud, (nem is akar), és szlovák óvodába, majd iskolába íratták a kislányt. Otthon csak az apanyelvén beszélnek, barátai nincsenek a faluban, hermetikusan zárva van a külvilágtól. De nem csak ő, hanem a szülő is. A nagyi csak szlovákul beszélhet vele, már amikor beszélhet.

Sokan azt is kérdezhetik: s az anya ezt természetesnek veszi?

Mintha csak szégyenletes dolog lenne az, ha a szlovákon kívül más nyelvet használ a gyermek, ráadásul az anyanyelvét! Megfosztani egy gyermeket attól, hogy az utcán beszélgessen, ismerkedjen, hogy úgy éljen, mint a többi gyermek, azt hogy lehet elviselni? De nem csak az utcán, hanem az iskolában is vannak gondjai, mert amíg a többi gyermek magyarul társalog (miért is ne, mikor a szülők többsége magyar), addig ő semmit nem ért belőle.

S ekkor a gyermek fellázad, majd kéri az édesanyját, vezesse be a magyar nyelv rejtelmeibe. A szülők valahogy megbarátkoztak a gondolattal, s megengedték, hogy magyar gyermekkel barátkozzon, persze csak szigorúan azzal, akit ők kijelöltek számára, de ez a kislány köszöni szépen, nem kér belőle. Évekig átnéztek felette, hiszen a közelükbe sem mehetett, így valahol érthető is.

Elgondolkodik az ilyen szülő azon, hogy mennyit árt felelőtlen viselkedésével a gyermekének? Gondolt-e arra: ha itt akarnak élni továbbra is (mert úgy néz ki, hogy igen), milyen magányos lehet majd csemetéjük az évek múlásával? Vagy arra, hogy az így nevelkedett gyermek soha nem illeszkedik majd be úgy egy közösségbe, mint az, aki megtanult együtt élni, elfogadni, tolerálni?

Késő bánat? Lehet, hogy nem, de nem lesz könnyű a váltás. Csak akarat, akarat és akarat kell hozzá… Vagy valami más is?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A nyár hatása a tanulásra

Sajtóhír

A fejlesztésnek, tanulásnak a nyári hónapban is óriási jelentősége van.

2020.7.24.   


Neveljünk olvasókat! 4.

Kovács Márta

A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.

2020.6.10.   


A gyermek

Póda Erzsébet

A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.

2020.6.1.   


Neveljünk olvasókat! 3.

Kovács Márta

Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.

2020.5.25.   


Neveljünk olvasókat! 2

Kovács Márta

Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.

2020.5.4.   


Kedvenc gyerekszövegeink 4.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négy és fél évesen?

2020.4.21.   


Neveljünk olvasókat! 1.

Kovács Márta

Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?

2020.4.13.   


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2020.1.15.    5


Gyermektorna otthon

A hidegben se gyereknek, se szülőnek nincs nagyon kedve kimozdulni, pedig érdemes erőt venni magunkon.

2019.12.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2019.11.16.    4


Kedvenc gyerekszövegeink 3.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négyévesen?

2019.10.21.   


Kedvenc gyerekszövegeink 2.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal három és fél évesen?

2019.7.20.