Illemtan kicsiknek


Jády Mónika  2012.9.5. 4:27

Ki köszön kinek először? Hogyan viselkedünk az asztalnál, a játszótéren és így tovább?

Mikor mit illik viselni? Mindezt már egészen kicsi kortól magukba szívhatják a gyerekek.

Aki nem tanítja meg fokozatosan gyermekének a társas viselkedés szabályait, számíthat arra, hogy családját nem szívesen fogják látni a rokonok, ismerősök. Később pedig az iskolában még több problémát fog okozni ez a hiányosság.

Hogyan adhatja át a szülő a szabályokat úgy, hogy közben ne gyakoroljon túl nagy nyomást csemetéjére? Először is: legyünk belátóak. A legtöbb helytelen dolog, amit egy kisgyermek elkövet, nem rossz szándékkal történik – legalábbis első alkalommal. A kicsi nincs tudatában annak, hogy viselkedésével valakit feldühített vagy fájdalmat okozott neki. Nyugodtan magyarázzuk el neki, hogy mit tett, és mit váltott ki ezzel. Ha a gyermek tudja, miért nem szabad neki valamit megtennie, következő alkalommal talán már helyesen fog viselkedni. (Ha nem, nyugodtan emlékeztessük a múltkor elmondottakra.)

Mit tegyünk, ha csemeténk a játszótéren kirángatja a másik gyermek kezéből a játékot? Vannak konfliktusok, amelyeket hagyni kell, hogy az apróságok egymás között intézzék el – ám ha tettlegességre kerül sor, a felnőttnek be kell avatkoznia. Ilyenkor védelmünkbe vesszük és megvigasztaljuk az áldozatot, a másikat pedig félrevonjuk, és elmagyarázzuk neki, miért nem volt helyes a viselkedése. Megkérdezhetjük tőle, neki jólesne-e, ha tőle venné el valaki erőszakkal a játékát. Tudatosítsuk vele, hogy mások akkor lesznek vele szemben barátságosak, segítőkészek, akkor lesznek rá tekintettel, ha ő is így viselkedik velük szemben. Vegyük rá, hogy kérjen bocsánatot a társától. Ha nem hajlandó rá, vagy továbbra is agresszívan viselkedik, azonnal hazaindulunk vele.

A csúnya szavakkal nagy hatást lehet elérni: a felnőttek felkapják a fejüket, és mérgesek lesznek. Ha gyermekünk ilyeneket mond ránk vagy másokra, lehetőleg nyugodtan szóljunk rá: ilyen szavakat nem használunk. Így előbb-utóbb majd leszokik ezekről. Sőt, ha környezetében valakitől mégis hallja, talán még szóvá is teszi majd neki, hogy ilyet nem szabad mondani. Ha viszont azt tapasztalja, hogy a káromkodással nagy hatást tud elérni, továbbra is használni fogja őket.

Természetesen egy kisgyermektől nem várhatjuk el, hogy nyugodtan végigüljön egy ötfogásos menüt. Negyed órát viszont kibír. Fontos a megfelelő hangulat – legalább a hétvégeken üljön a család szépen terített asztalhoz. Vannak, akik elodázzák az evőeszközök használatának tanítását, és csemetéjük kézzel eszik még akkor is, amikor kortársai már ügyesen használják a kanalat, villát. Hagyjuk, hogy minél többször próbálkozzon a kicsi, akkor is ha maszatolással jár. (15 hónapos kortól már motiválhatjuk őt az önálló kanalazásra.) Az evőeszközök helyes használatának elsajátításához sok-sok gyakorlásra van szükség. Étterembe is elmehetünk kisgyermekkel, de legyünk tekintettel arra, hogy a többi vendég nyugodtan szeretne enni. Vagyis válasszunk olyan helyet, ahol félre tudunk vonulni, ha gyermekünk nyugtalan lesz, például van egy játszósarok vagy játszótér. Ha gyermekünk rosszul érzi magát, folyamatosan nyafog, kiabál vagy futkosni akar, ideje hazaindulnunk.

Katonás fegyelem és túlzott szigor nélkül is el lehet érni, hogy csemeténk viselkedése ne keltsen rosszallást. Ha környezetükben jó példát látnak és nyugodt hangnemben figyelmeztetik őket a szabályokra, előbb-utóbb megtanulják, mikor mi a helyes: hogy az idősebbnek előre köszönünk, hogy nem vágunk mások szavába, beszélgetőtársunk szemébe nézünk, az ajándékokat és szívességeket megköszönjük, evés közben nem futkosunk el az asztaltól, és így tovább.

Írásunk a Baby und Familie cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Példamutatás gyerekeinknek

Földes Gyöngyi

Mutassunk példát gyermekeinknek: vigyük őket magunkkal az edzőterembe, járassuk sportkörökre!

2017.8.15.    24


Utazás gyerekekkel

Jády Mónika

Itt a szabadságolás ideje. Mire figyeljünk, ha nem otthon töltjük a nyarat, hanem útnak indulunk – pici gyerekekkel is?

2017.6.20.    2


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2017.5.20.    5


Család és/vagy karrier Svájcban

Jády Mónika

Kisgyermekes munkavállalóként sehol sem könnyű megszervezni a mindennapokat.

2017.2.6.    7


Az óvodák Svájcban

Jády Mónika

Kolléganőnk riportja a svájci iskolarendszert képező óvodákról szól, sok-sok érdekességgel.

2016.9.30.    16


Akaromka

Nagy Erika

Hogy milyen egy gyerek, ha hisztizik az üzletben, sokan tudjuk, mert átéltük.

2016.9.20.    3


Egykék és testvérek

Huszár Ágnes

Egy gyerek vagy sok gyerek? A válaszok számos történetet rejtenek. Nincs két egyforma szülői élettörténet.

2016.7.14.    12


Zalánka

Póda Erzsébet

El tudunk képzelni egy aranyos, kedves, édes, okos, cserfes két és fél éves kisfiút?

2016.2.29.    29


Szülők (?)

Kabók Zita

Szombaton este egy részeg, tántorgó férfit láttam az utcán botorkálni, amint két ötéves-forma gyermeket rángatott maga után.

2016.2.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4


Struccok és gyerekek

Csonga Melinda

Mindennapos történet. Kiveri a szemem, kiveri mások szemét is, és úgy gondoljuk, jól van ez így.

2015.11.12.    23


Félelem gyerekkorban

Timár Tímea

Minden szülő arra törekszik, hogy csemetéjének gondtalan gyermekkort biztosítson.

2015.4.30.    15