Mennyire különböznek?


Jády Mónika  2010.3.16. 6:09

A fiúk és a lányok gyakran egymástól eltérően viselkednek. Miért van ez így?

Egyrészt azért, mert másképp kezeljük a fiúkat és a lányokat. Ám genetikai okok miatt is.

A lányok szívesebben bújnak oda a szüleikhez, mint a fiúk. Valószínűleg azért, mert erre ösztönzik őket. A kutatók szerint a kislányokat gyakrabban babusgatják, simogatják meg, mint a kisfiúkat, és a kislányokkal tudat alatt finomabban bánnak nemcsak a szülők, hanem más családtagok és felnőttek is. Ez lehet annak az oka, hogy a fiúk, minél nagyobbak lesznek, annál inkább kerülik a testi kontaktust.

A fiúk kisbaba korukban gyakrabban és hangosabban sírnak, mint a lányok. Ennek az lehet az oka, hogy az újszülött fiúk idegerendszere kevésbé fejlett, mint az újszülött lányoké, és ezért nehezebben tudnak alkalmazkodni az anyaméhen kívüli élethez. Az is ismert, hogy a hímnemű babák kevésbé bírják a stresszt (például hosszabb ideig tartó zaj hatására erősen megemelkedik a stresszhormonszintjük).

A fiúk szívesen mérik össze az erejüket. A lányok gondoskodóak. Előítélet? A lányok játék közben tényleg másképpen viszonyulnak társaikhoz, mint a fiúk. A felmérések azt mutatják, hogy a lányok azon vannak, hogy jól kijöjjenek másokkal, és segítőkészebbek. A fejlődéskutatók szerint régi örökségről van szó, amelyen nem lehet könnyen változtatni: a férfiakba az van kódolva, hogy új területeket hódítsanak meg, vegyék fel a harcot az ellenséggel, védelmezzék a családjukat és a tulajdonukat, míg a nőkbe az, hogy gondoskodjanak meleg ételről, ruháról, kellemes családi fészekről.

Ki mer világgá menni? Inkább a fiúk. A fejlődéskutatók azt mondják, ennek genetikai okai vannak. Az agykutatók bebizonyították, hogy a férfiaknak jobban megy a térben való tájékozódás, mint a nőknek. A kisfiúk biztosak magukban: úgy gondolják, segítség nélkül is hazatalálnak. Ám ennek más oka is van. Egy kanadai pszichológusnő által végzett felmérésből az derült ki, hogy a lányok sokkal többször hallanak olyan mondatokat, hogy : „Vigyázz!” és „Légy óvatos!”.

A fiúkat többször éri kisebb baleset, mint a lányokat. Ez azért van, mert a fiúk több mindent hajlamosak kipróbálni. Sokkal több kislány tart veszélyesnek bizonyos tevékenységeket, mint kisfiú. A fiúk még akkor sem gondolnak arra, hogy tényleg valami bajuk történhet, ha felismerték, ténykedésük nem rizikó nélküli. (Persze, ez nem minden lányra és fiúra érvényes.) A fiúk általában másképp viszonyulnak a balesetekhez: számukra egy sérülés egyszerűen csak pech, míg a lányok magukat okolják, ha baj éri őket. (Lásd fent: őket többször figyelmeztetik, hogy legyenek óvatosak.)

A fiúk kisgyerekként gyakrabban szenvednek allergiás megbetegedésekben, mint a lányok, és valamivel gyakoribbak náluk a fertőzések. A serdülőkor után viszont már fordított a helyzet. A fiúk fejlődésében több zavar mutatkozik: a hiperaktív és az ágyba vizelő gyerekek többsége fiú, a dadogás is inkább rájuk jellemző. Viszont a lányoknál gyakoribb a depresszió, amit sok esetben fel sem ismernek, hisz nem tartják olyan kirívónak, ha a gyerek visszahúzódó, másrészt a felnőttek többségének a gyermekkor és a depresszió összeegyeztethetetlennek tűnik.

A lányok vagy a fiúk ragaszkodnak jobban az édesanyjukhoz? A gyerekek nagyjából hároméves koruk körül fedezik fel, hogy melyik nemhez tartoznak: a lányok olyanok, mint a nők, a fiúk, mint a férfiak. A kisfiúk számára ez nehéz folyamat: el kell határolódniuk az édesanyjuktól, ha férfiak akarnak lenni. A kislányok továbbra is édesanyjuk bűvkörében maradhatnak. És meg is teszik, mivel – mint a fiúk is – felnőttektől veszik a mintát. Bár manapság a fiatal szülők már nem feltétlenül ragaszkodnak a hagyományos szereposztáshoz, a legtöbb esetben még mindig aszerint élnek: az anya több időt tölt a gyerekneveléssel és a háztartásban, mint az apa. Így a gyerek a hagyományos szerepeket látja: az anya gondoskodó ,és a családot ellátó, az apa a külső világra összpontosító. Ez is formálja a gyerek önképét. Egy felmérés során a hároméves óvodások a következőket mondták: a lányok babáznak, segítenek az anyukájuknak, sokat beszélnek, soha nem verekszenek, segítségre szorulnak. A fiúk viszont – ez a gyerekek meggyőződése (kislányokat és kisfiúkat egyaránt megkérdeztek) – az apukájuknak segítenek, verekedősek, szemtelenek.

Ki a papa kedvence? A gyermek életében a fontos szerepek többségét nők töltik be: édesanya, óvónő, bébicsősz... A kisfiúknak és a kislányoknak egyaránt szükségük van arra, hogy férfiakkal is közelebbi kapcsolatot alakíthassanak ki. A kislány életében az apa az első férfi, nagymértékben tőle függ, milyen férfikép alakul ki a kislányban. A kisfiúk számára az apa a nagy példakép. Ezért az apán is sok múlik. Aktívan részt vesz a család életében, besegít a háztartásba és a gyereknevelésbe, és tud gondoskodó és gyengéd is lenni, vagy viselkedésével azt sugallja, hogy a család és a háztartás kizárólag a nő dolga? Az ő általa közvetített mintától is függ, hogy a kislányok és a kisfiúk később helyt állnak-e a női és férfi szerepben, hogy alkalmazkodni tudnak-e a társadalmi elvárásokhoz, és az időközben megváltozott szerepekhez.

Ki ügyesebb a konyhában? Minden kisgyerek szívesen segít a mamájának vagy a papájának. Ám a háztartás körüli munkákkal még mindig inkább a lányokat bízzák meg, a fiúkat inkább szerelni, fúrni-faragni tanítják. Régimódi hozzáállás! A gyerek fejlődése szempontjából is nagyon jó, ha minél többféle dolgot próbálhat ki: a répapucolás vagy a süteménydíszítés például fejleszti a finommotorikát.

Hogyan játszanak? A fiúk szívesen csapódnak kisebb – négy-hatfős – csoportokba (több gyerek-több móka), míg a lányok inkább kettesben vagy hármasban érzik jól magukat. A kislányok és a kisfiúk abból is profitálnak, ha egymással játszanak: megismernek más viselkedésmódokat, elsajátítanak egymástól más képességeket. A fiú-lány barátságokat úgy erősíthetik a szülők, ha kölcsönösen meghívják egymáshoz a gyerekeket, ha több család közös partikat, kirándulásokat szervez – több, egymástól különböző gyerekkel.

Amire a lányoknak és a fiúknak egyaránt szüksége van: sok babusgatás. Altatódalok és mesék. Egy embert többféle oldalról is ismerjen meg: az apa tud vadul kergetőzni, ám halkan beszélni is. Az anya kedves, ám tud határozott is lenni. A szülők ismerjék el, hogy nekik is vannak gyengéik, ismerjék be, ha hibáztak. Dicséret, ha helyesen cselekedett. Gyakran hallani, hogy helyes, szeretetre méltó, erős és ügyes. Teljesítményre és önállóságra való motiválás. Szabadjon sírni, és szükség esetén kijárjon egy kis vigasztalás. Átélni, hogyan kell megoldani a konfliktusokat kiabálás nélkül. Akadályokba ütközni – nem helyes, ha a szülő mindig mindent megold és elintéz a csemetéje helyett, mert a gyerek később önállótlan lesz. Olyan szülőkre, akik határokat szabnak, ugyanakkor néha engedékenyek is tudnak lenni.

Írásunk a Az Eltern (szülőknek szóló német magazin) alapján cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Példamutatás gyerekeinknek

Földes Gyöngyi

Mutassunk példát gyermekeinknek: vigyük őket magunkkal az edzőterembe, járassuk sportkörökre!

2017.8.15.    24


Utazás gyerekekkel

Jády Mónika

Itt a szabadságolás ideje. Mire figyeljünk, ha nem otthon töltjük a nyarat, hanem útnak indulunk – pici gyerekekkel is?

2017.6.20.    2


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2017.5.20.    5


Család és/vagy karrier Svájcban

Jády Mónika

Kisgyermekes munkavállalóként sehol sem könnyű megszervezni a mindennapokat.

2017.2.6.    7


Az óvodák Svájcban

Jády Mónika

Kolléganőnk riportja a svájci iskolarendszert képező óvodákról szól, sok-sok érdekességgel.

2016.9.30.    16


Akaromka

Nagy Erika

Hogy milyen egy gyerek, ha hisztizik az üzletben, sokan tudjuk, mert átéltük.

2016.9.20.    3


Egykék és testvérek

Huszár Ágnes

Egy gyerek vagy sok gyerek? A válaszok számos történetet rejtenek. Nincs két egyforma szülői élettörténet.

2016.7.14.    12


Zalánka

Póda Erzsébet

El tudunk képzelni egy aranyos, kedves, édes, okos, cserfes két és fél éves kisfiút?

2016.2.29.    29


Szülők (?)

Kabók Zita

Szombaton este egy részeg, tántorgó férfit láttam az utcán botorkálni, amint két ötéves-forma gyermeket rángatott maga után.

2016.2.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4


Struccok és gyerekek

Csonga Melinda

Mindennapos történet. Kiveri a szemem, kiveri mások szemét is, és úgy gondoljuk, jól van ez így.

2015.11.12.    23


Félelem gyerekkorban

Timár Tímea

Minden szülő arra törekszik, hogy csemetéjének gondtalan gyermekkort biztosítson.

2015.4.30.    15