Messze van az óvoda


Kovács Márta  2004.9.20. 13:46

Amikor kisgyermekünk először lépi át az óvoda küszöbét, életében először válik közösség tagjává.

Az óvónők szerint nagyjából négy hét elegendő ahhoz, hogy gyermekünk többé-kevésbé beilleszkedjen a közösségbe. De mi is történik ez alatt a négy hét alatt?

Az első hét az óvatosság és a tájékozódás hete. Az „újoncok” még nagyon visszafogottan viselkednek, csak tisztes távolból figyelik a többieket. Mivel nem ismerik az ovi napirendjét, nem is kapcsolódnak be semmilyen tevékenységbe. Megpróbálják feldolgozni az őket érő ingereket. Hiszen még könnyen eltévednek még ebben az idegen épületben, sok-sok ajtóval és idegen helyiséggel kell megismerkedniük. Minden gondjukkal, bajukkal egy idegen emberhez kell fordulniuk, akit egy csapat csacsogó idegen gyerek vesz körül.

Az első héten a gyerekek megpróbálják rendszerezni magukban a „zűrzavart”, amibe belecsöppentek. Ezért megfigyelő állásba helyezkednek, és a korábbi tapasztalataik alapján próbálják megítélni az eseményeket. Vagy a már eddig bevált séma szerint fognak viselkedni (ha a jelenlegi helyzet megegyezik az eddigi tapasztalataikkal), vagy kénytelenek lesznek teljesen másképp viselkedni. Az újoncok tartózkodása a többiekkel szemben tehát tudatos: így biztosítják maguknak a zavartalan információ begyűjtést. Így tudják a legjobban megfigyelni és megjegyezni az óvodában érvényes szabályokat. Az első kapcsolatfelvételre csak akkor hajlandóak, amikor már megbirkóztak az olyan rájuk nehezedő követelményekkel, mint például a szülőktől való mindennapos elszakadás, új környezet, új felnőttek, új szociális feladatok és az ezzel kapcsolatos elvárások. Azok a gyerekek, akik már hosszabb ideje óvodások, nagyon megértők az újakkal szemben. Tolerálják nekik azt is, ha tiltakoznak az ovi szabályai ellen.

Összefoglalva az új ovisok viselkedését, az első hétre jellemző, hogy a gyermek:
-- nem próbál meg kapcsolatot teremteni más gyerekekkel,
-- nem érdeklődik a tevékenységeik iránt,
-- nem mutatja, hogy megkedvelt valakit,
-- nem mesél az élményeiről,
-- nem játszik elmélyülten és huzamosabb ideig,
-- nagyon halkan beszél.

A második hét az önmegvalósítás hete. Az új gyerekek már megismerkedtek a környezettel, és tudják azt is, hogy hogyan telik egy nap az óvodában. Megkezdődik a kapcsolatteremtés. Minden alkalmat kihasználnak annak érdekében, hogy a csoport befogadja őket. Erre van is lehetőség. A gyerekek érdekesnek akarnak látszani, mindenbe beleavatkoznak, utánozni kezdik a társaikat, akik már régebben járnak oviba. Mindenáron a figyelem középpontjába szeretnének kerülni. Éppen ezért nehézségekbe ütköznek, konfliktusokba keverednek. Egyrészt ez a viselkedés konkurenciaharchoz vezet a többi újonccal szemben, akik szintén érvényesülni akarnak. Másrészt pedig szembekerülnek a régebbi ovisokkal, a kik veszélyeztetve érzik a csoportban elfoglalt pozíciójukat. Ezek után már nem fogják az újakat védelmezni és tolerálni.

Harc az áhított pozícióért (vezér, a csoport bohóca, stb.) többnyire a második héten zajlik és a gyerekek szinte minden energiájukat bevetik, hogy elérjék céljukat. Az állandó veszekedések és konfliktusok kifárasztják őket, ezért kiegyensúlyozatlanná, érzékennyé válnak. Ez testi fáradságban is megmutatkozhat.

Az első két viharos és eseményekben gazdag hét után azonban csillapodnak az indulatok. Az újakat már befogadták, ők pedig megszerezték a megfelelő tapasztalatokat, és tudomásul vették a pozíciójukat is. Tudják, kik a csoport kedvencei, és kik vannak nagy hatással a többiekre. Ezt azonban igyekeznek a saját javukra kihasználni. Eleinte, amikor még nem tudtak különbséget tenni egymás között, igyekeztek mindenkivel jóban lenni, most azonban tudatosan próbálják elnyerni a befolyásos gyerekek barátságát. Céljuk, hogy megerősítsék és kiterjesszék pozíciójukat a csoportban. Szívesen mutatkoznak a közkedvelt gyerekek társaságában, azt remélve, hogy megszerezhetnek valamit a népszerűségükből. Azért, hogy a kedvenc figyelmét magukra felhívják, igyekeznek őt elhalmozni kedvességükkel, sőt ajándékokkal. Ez a tevékenység az újoncokat annyira lefoglalja, hogy a csoportot teljesen elhanyagolják. És egyáltalán nem érdekli őket a kevésbé közkedvelt gyerekek társasága.

A negyedik hét végére az új gyerekek többsége megszokja az óvodát. Túl vannak a kezdeti nehézségeken, rendeződött körülöttük a világ. Jól ismerik már az óvoda helyiségeit, világos számukra, hogy melyik csoportba tartoznak. Megbarátkoztak az óvónénikkel, és a legtöbb gyerekkel is. Képesek betartani a szabályokat, tudják, hogyan kell az oviban viselkedni. Négy hét után tehát már beilleszkedtek a közösségbe. Az új gyerekek viselkedése természetesen nem általánosítható, nagyban függ a csoport tagjaitól és az óvónőktől. A leírt viselkedési formák nem tudatosan kidolgozott stratégiák, hanem teljesen automatikus, tudat alatti folyamatok.

Az óvoda közösségébe való beilleszkedés élménye nagy változást jelent a kisgyerek életében. Meg kell tanulnia az alkalmazkodást, és ez megváltoztatja majd az otthoni viselkedését is. Legyünk ezért velük nagyon türelmesek, és gyakran érdeklődjünk az oviban eltöltött időről. Nem árt, ha minden nap váltunk néhány szót az óvónénivel, és megbeszéljük az esetleges problémákat. Hiszen ezentúl az óvónőnek is majdnem olyan jól kell ismernie a gyermekünket, mint ahogy mi ismerjük.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Mit játsszanak a gyerekek?

Mire figyeljünk a nyári hőségben? Tippek bentre és kintre.

2018.6.29.    3


Jussunk közös nevezőre!

Jády Mónika

Nem vezet jóra, ha az egyik szülő szövetségre lép a gyerekkel a másik szülő háta mögött.

2017.11.17.    11


Példamutatás gyerekeinknek

Földes Gyöngyi

Mutassunk példát gyermekeinknek: vigyük őket magunkkal az edzőterembe, járassuk sportkörökre!

2017.8.15.    27


Utazás gyerekekkel

Jády Mónika

Itt a szabadságolás ideje. Mire figyeljünk, ha nem otthon töltjük a nyarat, hanem útnak indulunk – pici gyerekekkel is?

2017.6.20.    3


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2017.5.20.    5


Család és/vagy karrier Svájcban

Jády Mónika

Kisgyermekes munkavállalóként sehol sem könnyű megszervezni a mindennapokat.

2017.2.6.    7


Az óvodák Svájcban

Jády Mónika

Kolléganőnk riportja a svájci iskolarendszert képező óvodákról szól, sok-sok érdekességgel.

2016.9.30.    16


Akaromka

Nagy Erika

Hogy milyen egy gyerek, ha hisztizik az üzletben, sokan tudjuk, mert átéltük.

2016.9.20.    3


Egykék és testvérek

Huszár Ágnes

Egy gyerek vagy sok gyerek? A válaszok számos történetet rejtenek. Nincs két egyforma szülői élettörténet.

2016.7.14.    12


Zalánka

Póda Erzsébet

El tudunk képzelni egy aranyos, kedves, édes, okos, cserfes két és fél éves kisfiút?

2016.2.29.    29


Szülők (?)

Kabók Zita

Szombaton este egy részeg, tántorgó férfit láttam az utcán botorkálni, amint két ötéves-forma gyermeket rángatott maga után.

2016.2.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4