Miért a karate?


Kovács Márta  2009.11.18. 10:32

Kata normális súlyú újszülöttként jött a világra. De már féléves korában, tíz kilójával jó néhány kortársát lehagyta.

Pedig csak az anyatejet szívta magába. Azt mondták a hozzáértő és nem értő emberek, hogy lassú az anyagcseréje. Mindezek mellett pici korától nagyon nyugodt gyerek volt. Amikor elérte az iskolás kort, bizony már őt is zavarni kezdte a súlyfeleslege. Ügyesen megtanult úszni, biciklizni, korcsolyázni, de sajnos ezen sportok aktív, rendszeres űzésére a mi környékünkön nincs lehetőség. Elsős korától próbálkoztunk az iskolai sportkörökkel, de ezek nem nagyon feleltek meg az elvárásainknak.(Többnyire valamilyen oknál fogva elmaradtak a foglalkozások.) Kipróbáltuk a helybéli néptánccsoportot is. De hát az meg nem igazán az ő világa, valahogy nem illett az egyéniségéhez.

Aztán, hosszú keresgélés után, harmadikos korában, megtörtént a csoda! Egy évvel ezelőtt bejelentette: karatézni fog. Mit mondjak, igazából senki sem vette komolyan. Hiszen már annyi mindent kipróbált, és semmi sem jött be hosszabb ideig. De úgy gondoltam, végül is ez is egyfajta sport, hadd menjen. És a mi Katánk, hetente kétszer, rendszeresen járni kezdett az edzésekre. A világ minden pénzéért sem hagyta volna ki. Akkor kezdett gyanús lenni a dolog, amikor karácsonyra edzőkimonót kért! Gondoltam, éppen itt az ideje, hogy közelebbről is megnézzem, mi történik az edzéseken. Elmentem hát kíváncsiskodni.

Mintha egy teljesen más világba csöppentem volna! Körülbelül 20-25 gyerek volt a tornateremben, 6-tól kb.16 évesig. Nem ütötték-rúgták egymást, ahogy képzeltem, hanem önfeledten, boldogan, de fegyelmezetten „játszottak”! Játszottak és közben tanultak.

Azóta eltelt egy év, és már én is gyakori látogatója vagyok a Dojonak. Megtanultam néhány üdvözlési formát, ismerem az övfokozatokat (jutalom az elvégzett munkáért, serkentés a további munkára, a technika és szellemi szint fejlődése) stb. Ez alatt az egy év alatt Kata részt vett már néhány versenyen, hozott 1-2 érmet is. Természetesen, már túl van néhány övvizsgán is. De a legcsodálatosabb az a változás, amin ez alatt az idő alatt keresztülment. Most már elmondhatom, hogy rendszeresen sportol. Ennek köszönhetően jelentősen fejlődtek az ügyességi és fizikális képességei, fejlődött az önuralma, önértékelése, önbecsülése is.

A rendszeres sportolás kiválóan alkalmas a gyermekek életre nevelésére is, így például megtanulják, hogyan kell valós célokat kitűzni, és azokat megvalósítani. Illetve hogyan kell alá- vagy fölérendelt szerepet játszani. A társakkal való hatékony együttműködés is tanítható, ezáltal a gyerekben megszilárdul a szociális kapcsolatok helyes értelmezése is. Ezenkívül a rendszeres fizikális aktivitás a leghatékonyabb megelőző és kezelő tevékenység az elhízással és túlsúllyal szemben. Határozottan állíthatom, hogy a távol-keleti küzdősportok igazán alkalmasak mindezen tényezők megvalósítására!

Kata megváltozott, és ezt a karaténak köszönheti, A csendes, visszahúzódó kislányból egy bátor, fegyelmezett lány lett, aki most már gond nélkül kiáll az igaza mellett és sokkal kitartóbb. Az edzéseket még a nyári szünetben sem hagyta ki! Nem kis örömére a testalkata is megváltozott és változik. Nem lett nádszál karcsú, de a felgyülemlett súlyfelesleg szépen lassan átalakult izommá.

Hogy még néhány pozitív dolgot említsek, a karate által sok szép élményben volt már része. Például nyáron edzőtáborozni volt. Napi két edzés a kicsiknek, kint a szabadban. Ezenkívül rengeteget játszottak, úsztak. Részt vett már maratoni küzdelemben is, amikor 8 órán keresztül folyamatosan ment a küzdelem a Dojoban.

Kata lányom most már számomra is példaképül szolgál. Az ő kitartását látva kezdtem el én is mozogni, hetente kétszer aerobikozni. Remélem majd egy év múlva az én „pozitív” változásaimról is beszámolhatok...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Példamutatás gyerekeinknek

Földes Gyöngyi

Mutassunk példát gyermekeinknek: vigyük őket magunkkal az edzőterembe, járassuk sportkörökre!

2017.8.15.    24


Utazás gyerekekkel

Jády Mónika

Itt a szabadságolás ideje. Mire figyeljünk, ha nem otthon töltjük a nyarat, hanem útnak indulunk – pici gyerekekkel is?

2017.6.20.    2


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2017.5.20.    5


Család és/vagy karrier Svájcban

Jády Mónika

Kisgyermekes munkavállalóként sehol sem könnyű megszervezni a mindennapokat.

2017.2.6.    7


Az óvodák Svájcban

Jády Mónika

Kolléganőnk riportja a svájci iskolarendszert képező óvodákról szól, sok-sok érdekességgel.

2016.9.30.    16


Akaromka

Nagy Erika

Hogy milyen egy gyerek, ha hisztizik az üzletben, sokan tudjuk, mert átéltük.

2016.9.20.    3


Egykék és testvérek

Huszár Ágnes

Egy gyerek vagy sok gyerek? A válaszok számos történetet rejtenek. Nincs két egyforma szülői élettörténet.

2016.7.14.    12


Zalánka

Póda Erzsébet

El tudunk képzelni egy aranyos, kedves, édes, okos, cserfes két és fél éves kisfiút?

2016.2.29.    29


Szülők (?)

Kabók Zita

Szombaton este egy részeg, tántorgó férfit láttam az utcán botorkálni, amint két ötéves-forma gyermeket rángatott maga után.

2016.2.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4


Struccok és gyerekek

Csonga Melinda

Mindennapos történet. Kiveri a szemem, kiveri mások szemét is, és úgy gondoljuk, jól van ez így.

2015.11.12.    23


Félelem gyerekkorban

Timár Tímea

Minden szülő arra törekszik, hogy csemetéjének gondtalan gyermekkort biztosítson.

2015.4.30.    15