Nem félünk a kutyától


Kovács Márta  2003.9.18. 20:25

Egyre elterjedtebb jelenség, hogy a gyerekek többsége félni, szorongani kezd, ha valamilyen állat közelébe kerül.

És ez ma már nem csak a városi gyerekekre jellemző. Az általában alaptalan félelmeket nagyon gyakran a tévében látott „furcsa mesék” még furcsább szereplői keltik.

Nem tudom ki mennyire tájékozott ebben az újfajta „mesevilágban”, de ennek már vajmi kevés köze van az igazi mesékhez. A tévében sugárzott rajzfilmek a leginkább valami meseszerű horrortörténetekhez hasonlítanak, melyekben a gonosz marslakók állatszerű lények, nyálkásak, mint a béka, fejük akár a kígyóé. Nem beszélve a pókokról – nekik sem jut hálás szerep, ők is mindig a rossz oldalán állnak. Nem csoda, ha ezek láttán a félrevezetett gyermek minden rovartól, békától, egyéb állatkától rettegni kezd. Az a gyerek, aki volt már egy kutyus gazdija, vagy ismeri a gazdasági udvar lakóit, aligha fél tőlük.

Természetesen nem tarthat mindenki kutyát, de olykor hagyjuk, hogy gyermekünk az ismerőseink kutyáját, tengerimalacát, nyulacskáit megsimogassa! Hadd győződjön meg arról, hogy a kutya nem egy harapós, betegséghordozó bolhagazda, hogy a körülöttünk élő állatok általában békés élőlények. Vagy időnként menjünk olyan állatkertbe, ahol gazdasági udvarok is vannak, s a gyerekek megsimogathatják, megetethetik a háziállatokat.

Vidéken szerencsére egy kicsit jobb a helyzet, hiszen minden portán van kutya, macska, tyúk, kacsa esetleg sertés is. Ezért nagyon jó, ha a városi gyerek néha a vidéki rokonoknál nyaralhat. Tapasztalatokat szerezhet arról, hogy más a rajzfilmek világa és más a valóság. Hogy az állatokat ne tekintse gyermekünk rémeknek, beszélgessünk, meséljünk nekik érdekes történeteket! Sokat segít az is, ha olyan mesefilmet néz a gyerek -- de még jobb, ha mi magunk olvassuk fel a mesét – amelyben az állatok barátságosak, kedvesek. Vajon ismerik-e a mai gyerekek Mazsola és Tádé történeteit? Vagy bekukkantottak már a Futrinka utcába? Esetleg látták-e a Kisvakond egyszerű, de a kicsik számára rendkívül izgalmas kalandjait?

Érdemes időt szakítanunk az igazi, értékes mesékre, hiszen ahhoz, hogy gyermekünk lelke egészségesen fejlődjön, arra van szükség, hogy minél kevesebb dologtól féljen, és a környezetében lévő világot, annak élőlényeivel együtt a maga valóságában ismerje meg.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Neveljünk olvasókat! 4.

Kovács Márta

A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.

2020.6.10.   


A gyermek

Póda Erzsébet

A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.

2020.6.1.   


Neveljünk olvasókat! 3.

Kovács Márta

Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.

2020.5.25.   


Neveljünk olvasókat! 2

Kovács Márta

Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.

2020.5.4.   


Kedvenc gyerekszövegeink 4.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négy és fél évesen?

2020.4.21.   


Neveljünk olvasókat! 1.

Kovács Márta

Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?

2020.4.13.   


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2020.1.15.    5


Gyermektorna otthon

A hidegben se gyereknek, se szülőnek nincs nagyon kedve kimozdulni, pedig érdemes erőt venni magunkon.

2019.12.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2019.11.16.    4


Kedvenc gyerekszövegeink 3.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négyévesen?

2019.10.21.   


Kedvenc gyerekszövegeink 2.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal három és fél évesen?

2019.7.20.   


Mit játsszanak a gyerekek?

Mire figyeljünk a nyári hőségben? Tippek bentre és kintre.

2019.7.5.    3