Testvérkapcsolatok


Jády Mónika  2006.5.21. 8:16

Minden szülő azt szeretné, hogy a gyerekei jó kapcsolatban legyenek egymással.

Kiskorukban tudjanak együtt játszani, később pedig segítsék egymást. Vannak testvérek, akik nagyon szeretik egymást, más családokban pedig az egész életen át tartó rivalizálás jellemző. Vajon mennyiben múlik a szülőkön, hogy utódaik milyen viszonyban lesznek egymással? A gyerekek természetétől is függ, milyenné alakul a testvérkapcsolat, de sok múlik a szülők hozzáállásán, nevelési elvein is.

Hogy mit jelentenek a gyerekek számára az emberi kapcsolatok, és kezelni tudják-e a konfliktushelyzeteket, nagyrészt a családi mintától függ. A szülők saját (testvér)kapcsolataik milyenségével, viselkedésükkel mélyebben hatnak a gyerekekre, mint a lelki prédikációkkal. Ha állandóan rosszat mondanak rokonaikról, ellenségeskednek, irigykednek mások sikerére, a gyerekeiktől sem várhatnak mást. A testvérek szolidaritását akadályozhatja a szülők közötti ellentét, főképp, ha az egyik vagy másik szülő valamelyik gyerekkel szövetkezik. A gyerek otthon tanulja meg, hogyan jöjjön ki másokkal, különböző szociális helyzeteket gyakorol. Ha azt látja, hogy fontos a nyílt kommunikáció, az együttműködés, a másik tisztelete, ezt a mintát fogja használni kapcsolataiban.

A szülők gondterhelten tekintenek a veszekedő gyerekekre, és úgy érzik, csődöt mondtak. A fiúk között egy időszakban napirenden lehetnek a verekedések, a kislányok pedig szívesen árulkodnak. Nem kell minden vitába beleavatkozni, és igazságot szolgáltatni. Hagyjuk, hogy próbálják meg maguk között megoldani a problémát. Ne érveljünk azzal, hogy a jó testvérek nem veszekszenek, hisz ez nem igaz. (Mellesleg a „testvérharcokban megedzett” gyerek a kortárs csoportban általában nagyobb problémák nélkül képviselni tudja a saját érdekeit.) Az sem helyes, ha az idősebbet „Te már nagy vagy…” kezdetű megrovásban részesítjük. Ha a gyereknek az az érzése, hogy mindig neki kell engednie, fegyelmezettebben és nagyvonalúbban viselkednie, a kisebbnek pedig szinte minden megengedett, haragudni fog a testvérére.

Danielle Daloz francia pszichológusnő szerint a testvérkapcsolatokra jó hatással van, ha a szülő külön-külön is foglalkozik a gyerekekkel. Vagyis biztosítja őket arról, hogy mindkettőjüket szereti egymástól függetlenül is. Ha kisbaba van a családban, akkor is meg lehet oldani, hogy időről-időre az anya kettesben lehessen a nagyobb gyerekkel. Különben a „trónfosztott” gyerek azt fogja érezni, hogy ő már nem is fontos az anya számára, mert ő mindig csak a kistestvérrel foglalkozik.

A testvérek közötti rivalizáció természetes dolog. Az egészséges versengés pozitív, a túlzásba vitt viszont gondokat jelez. Például azt, hogy valamelyik gyerek nem találja a helyét a családban, akadályozva van személyisége kibontakoztatásában. Általában nehezebb dolguk van az egynemű testvéreknek, (több a rivalizációs felület), a nagyon eltérő külső-, illetve belső adottságokkal rendelkezőknek (szinte lehetetlen megtalálni a közös hangot).

A pszichológus szerint burkolt formában is jelen lehet az irigység, a testvérféltékenység. Erre utalhatnak a kortársakkal való kommunikációs nehézségek, a tanulással kapcsolatos problémák, de alvászavar vagy testi tünet is jelentkezhet a gyereknél.

Foto: Mihály Krisztián



Hozzászólások

miriam, 22. 05. 2006 00:45:14 a testveriseg fontossaga
Kedves Monika! Orommel olvastam a cikked es csak egyeterteni tudok azzal, amit te es altalad a pszichologus mondott. Egykent nottem fel heteves koromig, amikor, nagy szerencsemre, megszuletett a hugom. Szerencsemre azert, mert jelenletetol az en eletem is megvaltozott, jobba es gazdagabba lett. Bar edesanyam szerint a kezdetek nem voltak nagyon konnyuek, mara nagyon jo testverek vagyunk, szeretjuk es tamogatjuk egymast. Minden szulonek, aki azon gondolkodik, legyen-e meg egy gyermeke, ha csak egy van, azt tanacsolom - feltetlenul! Az egykek elete nehezebb es erzelmileg szegenyebb is, mint a testvereke akkor is, ha rossz peldat visznek magukkal felnott eletukbe. Szeretettel, Miriam
@


A rovat további cikkei

A nyár hatása a tanulásra

Sajtóhír

A fejlesztésnek, tanulásnak a nyári hónapban is óriási jelentősége van.

2020.7.24.   


Neveljünk olvasókat! 4.

Kovács Márta

A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.

2020.6.10.   


A gyermek

Póda Erzsébet

A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.

2020.6.1.   


Neveljünk olvasókat! 3.

Kovács Márta

Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.

2020.5.25.   


Neveljünk olvasókat! 2

Kovács Márta

Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.

2020.5.4.   


Kedvenc gyerekszövegeink 4.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négy és fél évesen?

2020.4.21.   


Neveljünk olvasókat! 1.

Kovács Márta

Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?

2020.4.13.   


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2020.1.15.    5


Gyermektorna otthon

A hidegben se gyereknek, se szülőnek nincs nagyon kedve kimozdulni, pedig érdemes erőt venni magunkon.

2019.12.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2019.11.16.    4


Kedvenc gyerekszövegeink 3.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négyévesen?

2019.10.21.   


Kedvenc gyerekszövegeink 2.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal három és fél évesen?

2019.7.20.