Mama


Nagy Erika  2010.9.6. 4:44

Családi ebéd, szombat délben. Papa, mama, gyerekek, szóval mindenki az asztalnál ül, és jóízűen falatoznak.

A családfő élvezettel rágja a pirosra sült kacsa húsát, néha meg-megjegyezve asszonyának: „Finom, már tudsz kacsát sütni!” Ez nagy dicséret, az asszony kicsit ki is húzza magát. Nem sokáig. Mert midőn a férj újabb falatot keres a tálon, azért csak odaszúrja, hogy: „Nem találom, amit keresek, anya nem így szokta feldarabolni!“

Hoppá! Akkor most mi van? Anya csak egy van, ezt mindenki tudja. Senki sem pótolhatja. De aki így kötődik az anyjához, az soha ne nősüljön meg, hanem élvezze egy életen át az anya törődését, főzési tudományát. Vagy legalább is addig, amíg annak van ereje ahhoz, hogy elkényeztetett gyermeke szolgája legyen. Iszonyatos érzés egy asszonynak, vagy akár a férfinak, hogy örökké az anyós-após árnyékában kell élnie…!

Egy biztos, ha én egyszer valaha az életben meghallom azt az asztalnál, hogy valamelyik fiam ezt, vagy csak hasonlót is mond a párjának, elbeszélgetek vele. Ugyanis, ahány ház, annyi szokás. Ezt még az őseink is tudták. Akkor meg miért várjuk el a feleségeinktől és férjeinktől, hogy úgy viselkedjenek, olyan szokásokat vegyenek fel, amelyek idegenek tőlük? Miért nem lehet egy új ízre, darabolási technikára azt mondani, ez remek! S hogy mit lehet ilyenkor tenni vagy mondani? Talán annyit, hogy ha ennyire nem felel meg, akkor legközelebb nem csinálom meg az ominózus ételt, és akkor nincs vita, nincs kötekedés, sértődés. Tanácsot lehet adni, de az nem jelenti azt, hogy egy szülő mindig mindent jól cselekedett.

Meg kell tanulni értékelni azt, hogy meleg étel kerül az asztalra. Lehetne másképpen is, mondjuk, úgy, hogy a férj hazamegy a munkából, éhesen, mint két jól kifejlett farkas, és amikor várja, hogy étel kerüljön a tányérba, de helyette ezzel kénytelen beérni: „Ma nem főztem, mert a hűtőszekrényt takarítottam.“ S a férj, mert üres gyomra hangosan korog, leüt pár tojást és megsüti. Szó és szemrehányás nélkül. Talán azért, mert tiszteli azt asszonyában, hogy egész nap a frigót takarította, de az is lehet, hogy ő ezt már megszokta, s talán az édesanyja is ekképp idomította.

Ugye, hogy igaz, miszerint minden háznál más a szokás?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A marionett bábuk

Oriskó Renáta

A marionett bábuk nap, mint nap magukra csatolják a láthatatlan zsinórokat, hogy mások kedvükre rángathassák őket.

2017.7.24.    13


A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11


Nellie Bly

Busai Hajnalka Lilla

Azaz eredeti nevén Elizabeth Jane Cochran volt az első női oknyomozó újságíró. A leghíresebb Viktória-korabeli nő, tíz napig élt beépülve egy akkori tébolydában.

2017.3.6.    24


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2017.2.27.    4


Átlagos lányok

Póda Erzsébet

Úgy vagyunk szépek, ahogyan természetesen vagyunk.

2017.2.8.    18


Figyelem, bérszakadék!

Kabók Zita

A franciaországi nők idén úgy döntöttek, felhívják a figyelmet egy időpontra, egy fontos témára.

2016.11.17.    6


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának, mint mondjuk másfél évvel ezelőtt.

2016.10.17.  16    14


Komfortzónában

Molnár Andrea

Mi, emberek, folyton önigazolást keresünk.

2016.9.21.    18