Vöröslámpás negyed Indiában

Oriskó Renáta  2015.1.28. 2:03

Mi történik egy olyan helyen, ahol mindenféle ellenőrzés nélkül virágzik a prostitúció? Ennek járt utána Souvid Datta fotós, aki kilenc napot töltött Indiában.

Sonagachi, az indiai Kalkutta városának része, egyike a világ legnagyobb vöröslámpás negyedeinek. A környék az illegális bandahálózatáról, az emberkereskedőkről és az áldozatokról híres, illetve hírhedt. Ez az a hely, ahol a riportereket és az idegeneket erőszakos fenyegetésekkel tartják távol, ahol a politikusok és a rendőrök megvesztegethetők, s ahol becslések szerint 12 000 nő árulja a testét napi egy (!) dollárért. A szám elképesztő, s közülük sokan még a 18. életévüket sem töltötték be.

Az elmúlt harminc évben mindezek megfékezésére kevés kísérlet történt vagy azok mind kudarccal végződtek. Az állami és magán kezdeményezések kezdetben nem vették komolyan a kisstílű bűnözőket, s mostanra ellenőrizhetetlenné vált a helyzet. Annak ellenére, hogy napjainkban egyre fiatalabb áldozatokról hallani, az itt élőkre továbbra is a képmutatás, a közömbösség és a tudatlanság jellemző. Még a helyi média is szemet huny a valóság felett.


Souvid Datta a fotósorozattal a valóságot dokumentálta s egy komoly társadalmi problémára mutatott rá. Konkrétan arra, hogy Indiában több ezer fiatal nőt fosztanak meg a szabad döntés és véleménynyilvánítás jogától. És ami talán a legfontosabb célja a képeknek, felhívni a hétköznapi emberek figyelmét az igazságtalanságokra, és párbeszédre illetve cselekvésre ösztönözni őket.

*

India nem az egyetlen hely, ahol nőket, fiatal lányokat prostitúcióra kényszerítenek. Ezek a képek viszont az életfeltételek, körülmények és a nyomor miatt is megrázóak és megrendítőek. A képek nagy részén a lányok láthatóan nagyon fiatalok, akiket elraboltak, s arra kényszerítik őket, hogy pénzért árulják a testüket. Az ENSZ gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló jelentése szerint kb. 1 millió azon gyermekek száma, akik az ázsiai szexkereskedelemnek estek áldozatául. Ez az adat és a fotósorozat is alátámasztja azt, hogy a közöny nem megoldás és a problémával foglalkozni kell.

Cikkünk az upworthy.com írása alapján készült.

Hozzászólások

@

Küldés