Nem


Domán Jázmin  2010.4.8. 19:16

Pihegtem, száguldott az ereimben a vér, a szívem őrülten zakatolt.

A testem ösztönösen reagált minden érintésre, amit tőle kaptam, és nem szégyenkeztem miatta. Az igazság az volt, hogy borzasztóan jól éreztem magam. Élveztem, ahogyan a hajamba markol, ahogyan azt is, hogy végigcsókolja a nyakam. Lassú kínzás volt ez, ami az őrületbe kergetett. Olyan voltam, mint egy húr, mely bármikor elpattanhat. De valahogy nem annyira bántam. Csak mikor már elszabadultak az indulatok, akkor torpantam meg, belegondolva abba, hogy ennek milyen következménye lesz.

Lehunyt szemmel idéztem fel azt a pillanatot, mikor a fejem a karján pihent, fellestem rá, gyöngén, erőtlenül, olyan érzéssel, mintha több réteg puha takaróba süppedtem volna. Felidéztem a mosolyát. A sok beszélgetést. Lelassultak a mozdulataim. Észrevette.
– Aludjunk?
Próbáltam húzni-halasztani a választ, de végül mégis kimondtam. Kiskifli-nagykifli póz. Egészen reggelig. Aztán egy kis beszélgetés, majd úgy húztam be magam után a szoba ajtaját, hogy jó ez így. Kiültem a saját szobám ajtaja elé, macskás mozdulatokkal nyúltam el a széken. Mélyen leslukkoltam a cigit, majd fél mosollyal néztem, ahogy végigmegy a folyosón. Megállt, futó csók, tovább ment.

Van ez így. Amikor a vágy nem erősebb az érzelemnél. Mikor úgy döntesz, hogy mégsem, mert nem tudnád elviselni, hogy máskor nem lesz melletted, és nem nézheted, ahogy mosolyog. Olyankor néha jobb megállni. Elnyomtam a csikket, felöltöztem, majd elhagytam az épületet.

Nem akartam látni, mikor elmegy.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Macskakő

Póda Erzsébet

Amikor nagyanyámat, akit különleges képességei miatt boszorkánynak tartottak a faluban, eltemették a temető sarkában, arccal lefelé, egy három méterre leásott gödörbe, úgy zokogtam, mint egy kisgyerek.

2017.3.5.    5


Barna Berni:The One

Wolner Annamária

Ez a könyv nem akarja megmondani a tutit. Finoman, de határozottan ültet le, és elgondolkodtat.

2017.2.14.    18


Karácsonyi díszek

Wolner Annamária

Egész éjszaka hatalmas pelyhekben hullott a hó, és reggelre mindent beborított.

2016.12.25.    4


Sorstanulság

Póda Erzsébet

Akkor, amikor találkoztunk, s beszélgetni kezdtünk, férfias volt, pont, mint ahogy azt megálmodtam.

2016.8.25.    9


A pipacsok hallgatnak

Póda Csanád

Mikor elindult, már hallani vélte a távolban a rendőrautók szirénázását. Persze lehet, hogy csak a füle csengett, bár izgulni nem izgult.

2016.3.30.    3


A hosszú élet titka

Mester Györgyi

Amikor a vásárcsarnok kijáratánál összefutottak, mindkettejük kezében hatalmas, tömött szatyrok lógtak, mégis, udvariaskodni próbáltak egymással.

2016.2.13.    8


Végső diagnózis

Mester Györgyi

Fáradékony? Hát, tudja, én se bírnék órákat ilyen magas sarkú cipőben járni.

2015.10.19.    17


Birkatársadalom

Danczi Mónika

A hatalmasok azon törték a fejüket, hogyan lehetne minél nyugalmasabb életet élni.

2015.9.30.    22


Egérút

Mester Györgyi

Ócska egy nap volt, ez a szerdai. Szinte minden balul ütött ki...

2015.6.24.    3


Erőből szép

Mester Györgyi

Van, aki festetlen, természetes arcszínnel is ki mer menni az utcára, az emberek közé...

2015.1.17.    14


Póda Erzsébet

A kislány az ablakban könyökölt. Vastag pokrócba bugyolálva, egy széken térdelve nézte a sötét éjszakát.

2014.12.31.  2    10


Ingovány

Nagy Erika

Amikor kijött a rehabilitációról, szülei ismét befogadták. Volt ígéret, több mint csillag az égen.

2014.12.26.    7