A változás kora
Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.
A tévécsatornák azt nyomták belénk, hogy mindent megtehetünk, amit csak akarunk. A virtuális térben való minősíthetetlen megnyilvánulásainkért sem kapunk büntetést: se pofont, se rosszpontot. Sőt, gyakran a legbetegesebb posztokat kedveli a leginkább a közönség.
Elveszítettük a figyelmünket, a térlátásunkat Mindenkinek a saját világa lett a legfontosabb: az „én” kultuszát éltük. És most itt a nagy helyzet, amikor rá kell döbbennünk, mennyire védtelenek és kiszolgáltatottak vagyunk, mennyire múlandó minden – és bár még azt hisszük, már mégsem tehetjük azt, amit akarunk. Igaz, a virtuális térben javában tart az észosztás, és a Föld valamennyi embere orvosi vagy politikai szakértő, azaz önjelölt világtudós – csakhogy megkezdődött a szabadságunk korlátozása. Persze senki más nem tehet erről, csak maga az emberiség, a kapzsisága, az önteltsége, az arroganciája miatt.
Okoseszközök ide vagy oda, mit sem változtunk az eltelt évezredek alatt. Ugyanúgy vannak köztünk jók és rosszak, okosak és buták. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy míg az egyik csoport jótékonykodik, bevásárol és segít a rászorulóknak, addig a másik tovább felelőtlenkedik. Használt gumikesztyűk, szájmaszkok és papírzsebkendők százai hevernek a fűben, zenétől dübörgő autók mellett buliznak a természetben – rendkívüli állapot idején…
Az ember akkor érzi magát jól, ha harmóniában él, tehát rend veszi körül. Ha tudja, mire képes, hol vannak a saját határai, meddig mehet el sérülés és veszteségek nélkül. „A rend egy ésszerű állapot, amikor minden az ismert, elvárt helyén van, és alkalmas az azonnali hatékony működésre, használatra. A rendet a célszerűség alapján alakítjuk ki, és megelőzzük vele a veszélyeket is.” Még az állatok is rendet teremtenek maguk körül, különféle szokások szerint élnek.
Az ember viszont kapkod, rohangál, nem találja a helyét, stresszes, mert már jó ideje rendetlenségben él – éppen ezért jutott oda, ahol most van. Ezért kapta a leckét, amit mindenképpen meg kell oldania. Nem megmondóemberként vagy önjelölt világtudósként, hanem végre felelősségteljes felnőttként kell viselkedni.
Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Egy kép, ezer szó
Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.
2022.6.6.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.