Házirend
A panelházak lakói mifelénk csak valamiféle íratlan -- néha már-már anarchikus -- szabályok szerint élnek egymás mellett.
És mivel ezek az íratlan szabályok csak intelligens és kultúrált társadalmakban működhetnek igazán jól, azt javasolnám, hogy minden panelháznak legyen egy kötelező, írott házirendje, amit minden lakónak kötelessége lenne betartani. Ezt az úgynevezett házirendet alá kellene írnia mindenkinek, aki a házba beköltözik.
Belefoglalnám például, hogy csak bizonyos időszakokban szabad fúrni, kalapálni (mondjuk háromtól hatig). Ha pedig nagyobb lakásfelújításra készül valaki, azt köteles ismertetni minden lakóval (megoldható egy, a liftben kifüggesztett írásos közleménnyel) és köteles minimálisra csökkenteni a zajt, s természetesen ügyelni a lépcsőház tisztaságára. Betiltanám, hogy bárki, legyen az akár egy látogató, rágyújtson a lépcsőházban, vagy a pincében.
Van egy nagyon jó ötletem is, amit Amerikában élő nővéremtől csentem. Ott ugyanis minden rendes lakóközösségnek megvan a maga házirendje. Bevezetném, hogy minden új lakót a beköltözés előtt először hagyja jóvá a lakók többsége. Így nem lenne sok esélye annak, hogy nem kívánt személyek kerüljenek a szomszédságunkba. Közös beleegyezéssel lehetne csak kutyát vagy macskát tartani, mert az sem mindegy, hogy hány eb ugat a fönti, lenti, akármelyik közvetlen szomszédunknál hajnali ötkor…
De persze ennél még sokkal több dolgot is bele lehetne foglalni egy ilyen házirendbe.
Így az évek során kialakulna egy rendes és összetartó lakóközösség, amely számára ezek a szabályok megfelelnének, és ezeket persze mindig be is tartanák. Milyen szép is lenne, ha az itt (Közép-Európában) élő emberek is intelligensen és humánusan meg tudnának egyezni egymással, és nem kellene azon bosszankodnunk, hogy nincs a héten egy nyugodt napunk sem a szomszédok miatt. Remélem, egyszer hozzánk is eljön ez a jó szokás -- mint annyi minden más – Amerikából.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2023.5.30.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.
Szivárványos világbéke
A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.
2023.1.23.