IQ és EQ

Póda Erzsébet  2005.3.5. 21:08

A szakemberek azt állítják, az érzelmi intelligencia még fontosabb, mint az értelmi…

Mi az érzelmi intelligencia? Az új fogalom David Goleman amerikai pszichológus könyvének megjelenésével került a köztudatba. Ő kezdte kutatni a kérdésre a választ: vajon miért sikertelen sok, magas értelmi intelligenciájú ember, míg az alacsonyabb értelmi intelligenciával rendelkező társaik meglepően jól boldogulnak az életben? Kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a jelenséget olyan emberi képességek okozzák, amelyet gyűjtőnéven érzelmi intelligenciának nevezett el.

David Goleman évtizedek óta vizsgálja: milyen készségek, képességek kellenek a sikerhez. Úgy tartja, azért szükséges megismernünk az igazi énünket, hogy vágyaink a saját vágyaink, törekvéseink a saját törekvéseink legyenek, és nem a szüleinké vagy a környezetünké. Az fejlett érzelmi világunk fontos része az önmegismerés, az önértékelés és önkontroll képessége. Az érzelmi intelligencia a személyek közötti kapcsolatépítési képességet is mutatja. Nagyon fontos ez napjainkban, amikor elvárás a csoportmunka (teammunka). Ez pedig az emberi érzelmek kinyilvánítása és -felismerése, a beleérző-beleélő képesség, az emberi kapcsolatok ápolása nélkül elképzelhetetlen. Bizonyítottan hatékonyabb a munkateljesítmény, ha a munkatársi kapcsolatokat a megértés, egymást segítés jellemzi, ha a munkahelyi légkör barátságos és kellemes, mert ott az emberek biztonságban érzik magukat.

A felmérések azt mutatják, hogy 1918 óta az IQ nemzedékről nemzedékre emelkedett, míg az EQ csökkent. Az ember önszabályozó képessége gyengülni látszik. Nem nagyon figyelünk önmagunkra, sem egymásra, és arra sem, hogy a viselkedésünk milyen hatást vált ki. Az öntudatos, civilizált fiatalok száma sajnos nem növekszik. Az iskoláknak szerepe nagyon fontos lenne. A kapcsolatok kezelését, a konfliktusok megoldását ugyanis nem tanítjuk, pedig az érzelmi intelligencia tanulható, és tanítható. A tanárnak kellene kezdeményeznie, hogy a gyerekek odafigyeljenek egymásra, hogy meghallgassák egymást, vagy beleéljék magukat egymás helyzetébe. Ha a pedagógus fejlesztené tanítványai kezdeményezőkészségét, többet segítene a felnőtt személyiség kialakulásában, mintha visszakérdezné a tananyagot. Egyes pszichológusok szerint az önmegismerés még nem jelenti azt, hogy megszűnik a neurózisunk. Mások viszont azt állítják, az önismeret az egyetlen megoldás, hogy saját életünket megváltoztassuk, jobbá tegyük. Az hogy az érzelmi intelligencia lassan a köztudatba kerül, új távlatokat nyit az emberek előtt. Arra ösztönöz, hogy bátran vállaljuk érzelmeinket, fedezzük fel magunkban a kreativitást, az öntudatot, a konfliktusmegoldó képességet, gyakoroljuk a beleélő képességünket, tanuljuk meg a toleranciát, figyeljünk a másik emberre, tanuljunk meg dönteni dolgainkban.

Ha mindent megteszünk önmagunkért – és önismeretre is szert teszünk (például időnként nagyon hasznos, önismereti tréningeken részt venni), akkor rátalálunk az útra, amely a sikeresebb emberi kapcsolatokhoz, a kellemesebb, jobb minőségű egymás mellett éléshez vezet. Az ember értelmes – és ne feledjük: érző élőlény!

Hozzászólások

@

Küldés