Kérdeznék valamit!


Sábitz Katalin  2006.10.23. 9:47

Emberek, kérdeznék valamit: miért nem a jó példát vesszük át?

Kíváncsi voltam, a tévéadók hogyan állítanak emléket az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján.

Nekünk, magyaroknak ez a dátum legalább olyan nevezetes és fontos, mint mondjuk az amerikaiaknak július 4-e vagy szeptember 11-e. De minden nemzet életében vannak olyan napok, melyeket kihúzott háttal, felemelt fejjel ünnepel.

Azzal, hogy a televízió benyomult a mindennapjainkba, lehetővé vált, hogy az ember a közterek ünnepéből a képernyőn keresztül is részesülhessen. De a televízió a műsor összeállításával jócskán fokozhatja a hangulatot! Fokozhatja, de tönkre is teheti! Fellapoztam hát a tévéműsort. A legnézettebb csatornákra koncentráltam.

Amit láttam, megérne néhány keresetlen szót, de inkább csak felsorolom: amerikai vígjáték, német-amerikai kalandvígjáték, amerikai-ausztrál családi vígjáték, francia vígjáték, angol kalandfilm, angol-amerikai kalandfilm, amerikai kalandfilm. A szupermozi reklámszünetében tíz –azaz 10! -- perc megemlékezés!

Az amerikaiak büszke öntudata messze földön híres. Úgy vélem, olyan erényük ez, mely példa minden nép számára! Jó példa, amit érdemes lenne követni! Nem hot-dogra, baseball sapkára és Halloween-re van szüksége a világnak, hanem sokszínű nemzeti lobogókra, melyek büszke, öntudatos népeket hirdetnek. Önálló nemzet-egyéniségekre van szükség, melyeknek saját múltjuk, saját hagyományaik vannak, és saját ünnepeik, amelyek nekik és róluk szólnak!

Felteszem hát újra a kérdést: miért nem a jó példát vesszük át?

Ezek a médiumok azok, melyek a legtöbb ember véleményét formálják! Talán pontosan azért olyan a műsor, amilyen, mert a közízlés így kívánja? Tényleg erre van igény? Magyarok, nekünk tényleg Chuck Norris kell még október 23-án is? Nincs elég jó magyar film, amit levetíthetnének? Vagy inkább megnézzük tizenötödször is a Dennis, a komisz-t, mint egy magyar alkotást, ami rólunk és nekünk szól? Mindent lenyelünk, amit ledugnak a torkunkon?

És tényleg csak tíz percet érdemel a saját ünnepünk, a saját megemlékezésünk, a saját történelmünk, a saját múltunk, szüleink és nagyszüleink története?

A rádiót már inkább be se kapcsolom. Nem érdekelnek a külföldi toplisták. Ma nem. Mert van egy darabka föld, amelynek saját, 1000 éves történelme van, amely az enyém is. Ma ezen a földön a szabadságunkat ünnepeljük!

Ma erre akarok gondolni. És ki akarom húzni a hátam, fel akarom emelni a fejem. Ezért megyek ki a közterekre emlékezni.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.