Légy termék!


Sábitz Katalin  2008.4.8. 14:10

Az emberi kapcsolatok kereskedelmi kapcsolatok?

Egy figyelemreméltó előadást hallgattam meg egy állásbörzén: Add el magad! (Mert más nem fog!) Az eredményes álláskeresésről volt szó, aminek a legalapvetőbb feltétele az önismeret. Minden erre épül, maga a siker is. Mert ha tudjuk, kik vagyunk, és merre tartunk, ha tudjuk, mit akarunk, könnyebben célba érünk.

Ez a mérföldköve annak is, hogy jól tudjuk eladni magunkat! Mert az álláskeresés felfogható úgy, mint egy kereskedelmi folyamat, ahol a munkavállalónak megfelelő csomagolásban kell kínálnia a képességeit, hogy a munkaadó „vevő legyen rá”. Ezt készítjük elő a beküldött önéletrajzzal, ami egy olyan marketing eszköz, amelynek célja, hogy behívjanak állásinterjúra. Az interjún végre szemtől szemben tudjuk bemutatni a „terméket” – magunkat. Ha jól adjuk el magunkat, létrejön az üzlet.

A hallottak/leírtak elsőre szíven üthetik az érzékeny lelkűeket, de a valóság azt mutatja, ez egy jól működő felfogás manapság. Persze, alapos felkészülést igényel, kezdve az éveken át tartó kapcsolatépítéssel, névjegykártya-osztogatással. Ha jó az előzetes stratégiánk nyert ügyünk lesz, de „akkor kell kutat ásni, amikor még nem vagyunk szomjasak” –idézett az előadó egy bölcs iráni mondást.

Amikor új emberre van szükség egy cégnél, általában valamiféle probléma megoldását várják tőle. Minden találkozáskor úgy kell bemutatkoznunk, mintha arra a kérdésre válaszolnánk: miért lennék én a megoldás a te problémádra?. Ebből a szemszögből azt is mondhatnánk, az egész élet egy eladási folyamat.

Az emberi kapcsolatok valóban kereskedelmi kapcsolatok? Bizonyos értelemben, bizonyos helyzetekben igen. A párkapcsolatok elején például, amikor mindkét fél a „szépen csomagolt portékáját”, lehető legelőnyösebb énjét mutatja.

Minden olyan szituációban, amikor jelentős, hogy milyen színben tüntetjük fel magunkat, könnyen termékké válhatunk, és ez ma igen gyakori. De felmerül bennem a kérdés, vajon miért nem elég, ha „csak” azt mutatom, ami valóban én vagyok. Vajon nem esünk-e abba a hibába, ha kaméleon módra változtatjuk az énünket, hogy végül magunk sem ismerünk már rá igazi személyiségünkre?

Kell, hogy legyen egy határ, amin túl már nem lehet az eladhatóság a fő szempont. Kell, hogy legyen egy határ, ami jelzi, hogy innentől elég, ha önmagunkat adjuk, mert ez nem verseny és nem cserekereskedelem. Kell, hogy legyen egy határ, ami arra figyelmeztet, hogy a sokféle cicomás jelmez nem takarhatja el örökké azt, ami igazán fontos, amitől mi mi vagyunk.

Kell, hogy legyen egy határ, de sem a határon innen, sem azon túl nem feledkezhetünk meg az őszinteség értékétől. Mert ez az őszinte, igaz emberi kapcsolatok feltétele.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.