Mire visz a kényszer?


Szabó Sylvia  2009.8.15. 20:05

Hónapok óta halogattam „nagy tervemet”: a szobafestést...

A tettre lépés stagnált, de a gondolat egyre csak vezérelt, ami viszont mindig elhessegettem magam: ráérek még!

Történt viszont, hogy találkoztam az egyik barátommal, aki elégedetten számolt be nekem arra, hogy kifestette a lakását: Még hozzá milyen szépen! Egy magyarországi fiatalember volt a festő-mázoló, aki nagyon szép munkát végzett. Nosza, gondoltam, itt az alkalom, hogy tervem valósággá váljon, és az én kis lakásom falai megkapják az annyira óhajtott új színt, csillogást-villogást. Még frissiben elkértem a fiatalember elérhetőségét, és megkértem a barátomat is, említse meg neki, hogy érdeklődöm a munkája iránt.

Hozta a sors, hogy a mester úr még aznap találkozott a barátommal, s este eljött bemutatkozni, és megnézni a kifestendő szobát. Milyen simán mennek a dolgok, ennek biztosan így kellett történnie – suhant át az agyamon.

A húszas éveiben járó, csillogó szemű fiatalemberrel kezet fogtam, majd végigvezettem a lakásomon, egészen a tetőtéri szobáig. Szakértő szemekkel pásztázta végig a kábé tíz négyzetméteres helyiséget, megsimogatta a gipszkarton falakat, majd osztott-szorzott és mosolyogva mondta: „-- Nagyon szívesen elvállalom, háromszázötven fontért, plusz anyaghasználat. Azt hiszem, röpke három nap elég is lesz a munkához. Tudod, az áraim ennél magasabbak, de így, hogy van egy közös barátunk, és te is magyar vagy, így azért más...”

Hm. Az őszinte mondat hallatán csak nyeltem egyet, bólogattam, és a már jól elsajátított angol fa-mosollyal néztem vissza a mester úrra.
– Értem – jegyeztem meg, mert ugye ilyenkor illik mondani valamit. – Átgondolom, alszok rá egyet, és holnap felhívlak a válaszommal – zártam volna le a témát. Ám mester uram halvány kétellyel a hangjában meggyőzően folytatni kezdte a marketing-szövegét: – Ez tényleg nagyon jutányos ár, a jelenlegi árakhoz képest...Blaaa...blaaa...blaaa...
Én pedig bólogattam, mint a nyolcvanas évek divatos bólogató dísz-kutyája. Aztán kiböktem: – Ez drága mulatság.

Ezzel aztán a festő úr eltávozott.

A következő napon átvizsgáltam az egyik közkedvelt barkácsbolt honlapját. Listát készítettem a szobafestéshez szükséges kellékekről, és az árakról, mielőtt még felhívtam volna a mester urat, ahogy ígértem neki. Egy óra netes keresgélés után világossá vált a tényállás, ebből kifolyólag pedig megszületett az általam már előre sejtett döntés: én festem ki a szobát!

Tovább kutattam még szobafestési ötletekért, jó tanácsokért, és találtam is bőven.

Az eredmény: saját magam festettem ki a szobát, mégpedig úgy, hogy tapasztalatokra is szert tettem. Két jó tanácsot osztanék most meg az olvasókkal.

Az első a hengerrel való festéshez kapcsolódik. Hogy ne kelljen a hengert tartó tálcát minden egyes festés után újra meg újra elmosni, húzzunk rá lazán egy műanyag zacskót, és csak ezután öntsük bele a festéket. Miután végeztünk a festéssel, csak lehúzzuk a zacskót a tálcáról, és már jöhet is a következő szín! Vagy elrakhatjuk a szekrénybe, hiszen tiszta maradt.

Mielőtt elmondanám a másik tanácsot, kitérőt teszek a britek lakásdíszítési szokásaira. A szobák, helyiségek falait körberakják padlószegéllyel. Ez a falra erősített, kb. 10-12 centi magas fél centi széles deszka, a neve skirting board. Ez dísz is, és védőelem is egyben, és természetesen nyűg az ember nyakán, amikor szobát fest. Mert óvatosan kell dolgozni, nehogy összekenjük az általában fa színű deszkát a falfestékkel. Erre aztán ki van találva egy speciális ragasztószalag, masking tape névre hallgat. Körberagasztjuk vele a padlószegélyt, a szalag szélét pontosan a falhoz kell illeszteni, mert így alakul ki a steril védelem. Körberagasztottam a villanykapcsolót, az ablakot, a csillár műanyag foglalatát a mennyezeten, és az ajtófélfát is. Mindezek után teljes gőzzel nekifogtam a munkának.

Munkám végeztével alig vártam, hogy az említett szalagot letépjem a helyéről – a végeredmény elbűvölt!

A szobát kifestettem. Szép tiszta lett, és hála a „gazdasági világválságnak”, szert tettem a festés-mázolás sok-sok csínjára. Örömmel nézegettem két kezem munkáját! Igaz, még nem vagyok teljesen profi: itt egy kis folt, ott egy kis folt, az egyenetlen festés miatt, viszont ez az én saját elismerésre méltó eredményem! Gyakorlat teszi a mestert: van még két szobám, és egy jó hosszú folyosóm, amin még gyakorolhatok a jövőben.

A megtakarított pénzből új mobiltelefont vettem, és megérdemelt pihenésként egy újabb válságkezelő szórakozást találtam ki. Végigolvasom az új mobilom használati utasítását, és megtanulom, mi mindent tud a szerkentyű a hívásfogadás és az esemesküldésen kívül...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.