Mire visz a kényszer?


Szabó Sylvia  2009.8.15. 20:05

Hónapok óta halogattam „nagy tervemet”: a szobafestést...

A tettre lépés stagnált, de a gondolat egyre csak vezérelt, ami viszont mindig elhessegettem magam: ráérek még!

Történt viszont, hogy találkoztam az egyik barátommal, aki elégedetten számolt be nekem arra, hogy kifestette a lakását: Még hozzá milyen szépen! Egy magyarországi fiatalember volt a festő-mázoló, aki nagyon szép munkát végzett. Nosza, gondoltam, itt az alkalom, hogy tervem valósággá váljon, és az én kis lakásom falai megkapják az annyira óhajtott új színt, csillogást-villogást. Még frissiben elkértem a fiatalember elérhetőségét, és megkértem a barátomat is, említse meg neki, hogy érdeklődöm a munkája iránt.

Hozta a sors, hogy a mester úr még aznap találkozott a barátommal, s este eljött bemutatkozni, és megnézni a kifestendő szobát. Milyen simán mennek a dolgok, ennek biztosan így kellett történnie – suhant át az agyamon.

A húszas éveiben járó, csillogó szemű fiatalemberrel kezet fogtam, majd végigvezettem a lakásomon, egészen a tetőtéri szobáig. Szakértő szemekkel pásztázta végig a kábé tíz négyzetméteres helyiséget, megsimogatta a gipszkarton falakat, majd osztott-szorzott és mosolyogva mondta: „-- Nagyon szívesen elvállalom, háromszázötven fontért, plusz anyaghasználat. Azt hiszem, röpke három nap elég is lesz a munkához. Tudod, az áraim ennél magasabbak, de így, hogy van egy közös barátunk, és te is magyar vagy, így azért más...”

Hm. Az őszinte mondat hallatán csak nyeltem egyet, bólogattam, és a már jól elsajátított angol fa-mosollyal néztem vissza a mester úrra.
– Értem – jegyeztem meg, mert ugye ilyenkor illik mondani valamit. – Átgondolom, alszok rá egyet, és holnap felhívlak a válaszommal – zártam volna le a témát. Ám mester uram halvány kétellyel a hangjában meggyőzően folytatni kezdte a marketing-szövegét: – Ez tényleg nagyon jutányos ár, a jelenlegi árakhoz képest...Blaaa...blaaa...blaaa...
Én pedig bólogattam, mint a nyolcvanas évek divatos bólogató dísz-kutyája. Aztán kiböktem: – Ez drága mulatság.

Ezzel aztán a festő úr eltávozott.

A következő napon átvizsgáltam az egyik közkedvelt barkácsbolt honlapját. Listát készítettem a szobafestéshez szükséges kellékekről, és az árakról, mielőtt még felhívtam volna a mester urat, ahogy ígértem neki. Egy óra netes keresgélés után világossá vált a tényállás, ebből kifolyólag pedig megszületett az általam már előre sejtett döntés: én festem ki a szobát!

Tovább kutattam még szobafestési ötletekért, jó tanácsokért, és találtam is bőven.

Az eredmény: saját magam festettem ki a szobát, mégpedig úgy, hogy tapasztalatokra is szert tettem. Két jó tanácsot osztanék most meg az olvasókkal.

Az első a hengerrel való festéshez kapcsolódik. Hogy ne kelljen a hengert tartó tálcát minden egyes festés után újra meg újra elmosni, húzzunk rá lazán egy műanyag zacskót, és csak ezután öntsük bele a festéket. Miután végeztünk a festéssel, csak lehúzzuk a zacskót a tálcáról, és már jöhet is a következő szín! Vagy elrakhatjuk a szekrénybe, hiszen tiszta maradt.

Mielőtt elmondanám a másik tanácsot, kitérőt teszek a britek lakásdíszítési szokásaira. A szobák, helyiségek falait körberakják padlószegéllyel. Ez a falra erősített, kb. 10-12 centi magas fél centi széles deszka, a neve skirting board. Ez dísz is, és védőelem is egyben, és természetesen nyűg az ember nyakán, amikor szobát fest. Mert óvatosan kell dolgozni, nehogy összekenjük az általában fa színű deszkát a falfestékkel. Erre aztán ki van találva egy speciális ragasztószalag, masking tape névre hallgat. Körberagasztjuk vele a padlószegélyt, a szalag szélét pontosan a falhoz kell illeszteni, mert így alakul ki a steril védelem. Körberagasztottam a villanykapcsolót, az ablakot, a csillár műanyag foglalatát a mennyezeten, és az ajtófélfát is. Mindezek után teljes gőzzel nekifogtam a munkának.

Munkám végeztével alig vártam, hogy az említett szalagot letépjem a helyéről – a végeredmény elbűvölt!

A szobát kifestettem. Szép tiszta lett, és hála a „gazdasági világválságnak”, szert tettem a festés-mázolás sok-sok csínjára. Örömmel nézegettem két kezem munkáját! Igaz, még nem vagyok teljesen profi: itt egy kis folt, ott egy kis folt, az egyenetlen festés miatt, viszont ez az én saját elismerésre méltó eredményem! Gyakorlat teszi a mestert: van még két szobám, és egy jó hosszú folyosóm, amin még gyakorolhatok a jövőben.

A megtakarított pénzből új mobiltelefont vettem, és megérdemelt pihenésként egy újabb válságkezelő szórakozást találtam ki. Végigolvasom az új mobilom használati utasítását, és megtanulom, mi mindent tud a szerkentyű a hívásfogadás és az esemesküldésen kívül...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.   


Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1