Szofia
„Amikor megszülettél mindenki nevetett, csak te sírtál. Éld úgy az életed, ha meghalsz, mindenki sírjon, és csak te nevess!"
Nem léphetek túl ezen a citátumon, amely ki tudja honnan ered. Ez az idézet jutott eszembe, mikor hírül kaptam a szomszéd kislány születését. Szofia. Reggel jött a világra. Megérkezett. Boldog család fogadta. Ajándékul kapott egy életet, néhány évtizedet. Milyen kevés ez az örökkévalósághoz mérve! Néhány évtized a csomagban. Ajándék a magasságostól. Mit kezd majd vele? Tudhatjuk? Mit tanácsolhatnánk neki?
Szofia – jelentése: bölcsesség. A legjobb ómen. Mi, vagy inkább ki (!) hívható elő a csöpp csecsemőből? Hol várakozik rá a sors? Mire hivatott ebben a világban? Európa ezen a részén, épp ebben az országban, épp ebben a családban?
– Áldott az érkező – így köszöntjük a megszületőt. Áldott. Kudarcot vallott világunkban is az. Szofia bölcsességére van itt égető szükség. A vén Európa kellős közepén, pontban a szívében. Amire az ördög régesrég rászabadította a kapzsiságot, a megbutult nacionalizmust és a rasszizmust, a globális mértéktelenséget. Lassan nyilvánvalóvá válik: az ördög mi vagyunk. A keresztény Európa bajban van. Pontosabban fogalmazva: a keresztény ember. Sőt! Az ember maga. Mert az ember ilyen, ilyen a természete. Elégedetlen. Ami éppen most van, az sosem elég. Vagy sosem elég jó. Mindig lehet a többért iparkodni, protekcióért imádkozni a templomban. Ügyesen ideológiát kovácsolni emberi hazugságokból. Valakinek jól áll a szénája – mondogatjuk. Másnak rosszul áll.
Mindegy is, milyen a világ, Szofia elindult benne. Ahogy egykor elindult mindenki, én is.
Két dolgot nem tud kikerülni a halandó: ítél és ítéltetik. Minden nap új nap indul. Minden nap új pálcát tör. Minden nap változik. Minden változik, elmúlik, és helyet ad valami másnak. A dolgoknak pontos értelme, oka van. Szofia ideérkezett. Véletlenül, vagy okkal és értelemmel születik oda, ahol a sorsa titkon, reménykedve várakozik rá? Ezzel a kérdéssel elszámol egyszer ő maga, ha felteszi valamikor az egyetlen igaz és őszinte kérdését önmagához: Megtettem mindent, amit megtehettem?
Szofia. Bölcsesség. Jövő. Remény.
Még aznap este hírül kaptam, hogy Fáni néni utolsót sóhajtott, mielőtt végleg megpihent volna. Lánya kezét szorongatva az suttogta: „Megtettem mindent, amit megtehettem.” Nem léphetek túl a citátumon, amely ki tudja honnan ered, s hová tart: „Amikor megszülettél mindenki nevetett, csak te sírtál. Éld úgy az életed, ha meghalsz, mindenki sírjon és csak te nevess!"
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2024.11.20.
Jótékonyság
Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.
2024.10.30.
Valakik és tényezők
Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.
2024.4.18.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2024.3.9.
Előjogok
Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.
2023.10.11.
Gondolatok a szabadságról
A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...
2023.9.13.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2023.5.16.
Előregyártott jövő
1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…
2023.5.15.
Egy szakítás után
Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.
2023.4.28. 16
Hazudni szabad?
Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?
2023.4.9.
Sokasodó furcsaságok
Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...
2023.3.7.