Gondoskodó figyelem

Huszár Ágnes  2012.5.15. 5:13

Nemrég megszületett az egyik kedves barátnőm kisbabája.

Egy rövid üzenetben kaptam a hírt, és ujjongtam örömömben, hogy egészségesen világra jött a kislány, és az anyukája is jól van. Ahogy lenni szokott, adatokat is kaptam az újszülött születési időpontjáról, súlyáról és testhosszáról, majd az üzenet így zárult: „Nagyon kedvesnek tűnik”.

A kisbabák születésekor az ember általában ilyeneket hall: szép baba, aranyos, helyes – kijelentő mondattal fogalmazva. A „kedvesnek tűnik” a feltételezést is tartalmazza. Azt, hogy nem ismerjük az új jövevényt, valamilyennek gondoljuk, és figyelünk, hogy milyen is valójában. Természetesen ez a kislány nagyon-nagyon kedves a barátnőm családjának, és mindenki türelmetlenül várta. Ezt mégis össze tudom egyeztetni az édesanya feltételt is sejtető megfogalmazásával. Ismerem a barátnőmet, és tudom, hogy az első pillanattól maximálisan odafigyel a kisbabájára. Kíváncsi erre a törékeny és formálódó személyiségre, figyel, és megpróbálja kitalálni, hogy mire van szüksége.

A fizikai jólét – a táplálék, az anya testi közelsége, a biztonságot nyújtó környezet – mellett mire másra van szüksége a csecsemőnek és a kisgyereknek? Elsősorban gondoskodó figyelemre. Ha sikerül megfejtenünk a másik viselkedését, akkor egyre jobban megismerjük őt, és kiismerjük magunkat is kettőnk kapcsolatán keresztül. Az értelmes és érzelmileg érett édesanyák egyfajta felfedezésre indulnak az újszülött világrajötte után: figyelnek és megismernek. A két ember közti erős kötelék miatt – gondolhatunk itt a szoptatásra, a fürdetésre, a babusgatásra, a babával való kommunikációra – elsősorban ők hatnak a babára, formálják őt, nevelik, de egyben maguk is megváltoznak.

A kedves barátnőm már a várandóság alatt mondogatta, hogy bizony már most felelősséggel tartozik egy új élet iránt, nagyobb a tét, mert az édesapával együtt gondoskodnia kell a gyermekéről. Olyan nagy örömöt jelentett neki a kislánya érkezése, hogy csak azt érezte: bízhat abban, hogy a baba érkezésével sok jó dolog fog történni velük. A gondokat is optimistábban oldják meg, és örülhetnek a közös életnek. Az akkor még kismama barátnőm a szülés előtti utolsó beszélgetésünkkor úgy fogalmazott, már türelmetlenül és kíváncsian várja a találkozást.

A találkozás megtörtént. Az édesanya azóta a karjaiban tarthatja kisbabáját, megsimogathatja, beszívhatja illatát, naphosszat nézegetheti, hallgathatja a hangját, és figyelheti őt.

Minden kisbabának azt kívánom, hogy így várják, és megkapja ugyanezt a gondoskodó odafigyelést.

Hozzászólások

@

Küldés