A Reményhez


Cseh Gizella  2010.11.25. 6:46

Kétszázöt éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály.

Kétszázöt évvel ezelőtt, 1805-ben hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legjelentősebb, legsokoldalúbb lírikusa. Apai ősei üldözött református lelkészek voltak Nyugat- és Felső-Magyarországon. Atyja, Csokonai József borbélysebész 1786-ban hunyt el, magára hagyva nejét és két fiát. Özvegy édesanyja, Diószegi Sára gyermekeit nehezen taníttatta a debreceni református kollégiumban.

Csokonait, mint csodagyereket 1785 táján költészettanára, Kovács József fedezte fel, és pártolta korán megmutatkozó lírikusi tehetségét. Az ifjú költőt a debreceni kollégiumban széles körű műveltségéért, nyelvtudásáért is becsülték. Csokonai a poétai osztályt vezette és tanítványaival szabad szellemben foglalkozott. Már ekkor elmélyült, radikális felvilágosultság jellemezte.

Csokonai a II. József halálát követő légkörben írta első közéleti verseit (Magyar! Hajnal hasad, Egy magyar gavallér, A Pártütő), társadalombíráló allegóriáit (Az istenek osztozása, Békaegérharc), szépprózai kísérleteit (Állatdialógusok: A bagoly és a kócsag, A pillangó és a méh). Legjelentősebb műveinek egyike az ebben a korszakban írt A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon (1793) című szatirikus játéka, amelyben a korabeli Magyarországot érintő társadalombírálatának adott éles hangot, s a főhős, a támogatóra nem lelő poéta alakjában önnön sorsát vetítette előre. Ezekben az években kivívta Kazinczy Ferenc elismerését is. Költőnkre leginkább a magyaros iskola hatott, de már ekkor is erőteljesen vonzották a felvilágosodás virágzó gondolatai: Rousseau, Voltaire példái. Mindez miatt, mint szabadgondolkodónak 1795-ben távoznia kellett a kollégiumból.

Néhány hónap sárospataki joghallgatás után országjáró útra, irodalmi terveihez pártfogó keresésére indult. Sem Pesten, sem az országgyűlésen Pozsonyban, sem Komáromban nem járt sikerrel. Ez utóbbi helyen azonban 1797 márciusában megismerte Vajda Juliannát, költeményeinek Lilláját. Hozzá íródtak a máig halhatatlan szerelmi dalok: Az esküvés, A boldogság, A fekete pecsét, A szeplő, Még egyszer Lillához, és nem utolsósorban a legismertebb, A Reményhez.

Míg állás után járt, szerelmét szülei máshoz adták feleségül. Kiújuló tüdőbetegsége miatt ezután barátainál időzve tréfás alkalmi verseket írt. Ekkor született sikeres elbeszélő műve, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposza. Pálóczi Horváth Ádámmal való barátsága mélyítette el a népköltészet iránti vonzódását. E barátság eredményeképp születtek meg ismert költeményei, a Szegény Zsuzsi a táborozáskor és a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz.

1799-ben Festetics György támogatásával Csurgón kapott egy évre helyettes tanári állást. Itt tanulóival előadatta két színjátékát, a Cultura vagy Pofók és Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című komédiáit. Ugyanebben az évben lefordította magyar nyelvre Schikaneder Zauberflötéjét, Mozart Varázsfuvola című operája librettóját, és írt egy tanulmányt a Magyar verscsinálásról. A termékeny év leteltével gyalog indult haza a szerelmi csalódás fájdalmával, amelyet elégiái őriznek, például A Magánossághoz.

Debrecenbe visszatérve sem tudta terveit megvalósítani, de elkezdte műveinek sajtó alá rendezését. Az életöröm még megszólalt anakreóni dalsorozatában, de a Tüdőgyulladásomról már búcsú volt rövid életétől. Utolsó költői megnyilatkozása, a Halotti versek, ismertebb nevén a Lélek halhatatlansága pedig valódi filozófiai szintézis. 1805. január 28-án hunyt el Debrecenben. Nevét halála után az Árkádia-pör tette ismertté, igazi jelentőségét a Nyugat első nemzedéke ismerte fel.

A költő halálának évfordulóján az egész magyar közösség emlékezik, hiszen Csokonai Vitéz Mihály költészete a magyar irodalom- és művelődéstörténet páratlan értékű gyöngyszeme.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.  4    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.