A Rózsa utcai Zichy-palota


Cseh Gizella  2010.9.22. 8:19

Avagy a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Cseh Centrum székházának épülettörténete

Budapesten a Terézvárosban (VI. kerület), a Rózsa és a Szegfű utca sarkán álló reprezentatív palotaépület gróf Zichy Jenő tulajdona volt, amely Kovács Frigyes építész tervei alapján 1900-ban épült. Az objektum 1901-re készült el – kettős céllal. Ennek Szegfű utcai szárnyában nyitotta meg kapuit Budapest első magánmúzeuma, a Zichy Jenő Múzeum, amely a gróf három ázsiai expedíciójának tárgyi emlékeit tárta a nyilvánosság elé. A múzeum hetente háromszor állt a nagyközönség rendelkezésére. Az épület Rózsa utcai szárnya szolgált a grófi család lakóhelyeként. Zichy Jenő 1906-ban bekövetkezett halála után az épületet a család eladta.

A palota az évek folyamán többször váltott tulajdonost, valamint néhányszor át is építették. Rövid ideig például kaszinó működött benne. Az épületet végül 1912-ben a Budapesti Művészeti Egyesület vásárolta meg, amely ezt követően az újonnan létrehozott Művészház Egyesület székházaként működött. Az 1912-es átépítés során kapta az épülettömb Rózsa utcai szárnya a második emeleti ráépítést. Az új szint – a források szerint 1937-ig legalábbis mindenképp – csak művészeti célokat szolgálhatott; lakóhelyként nem használhatták. A Művészház Egyesület 1914-ben csődöt jelentett, ily módon a palota eladására ebben az esztendőben ismét sor került. Az 1910-es évek második felében zajló épülettörténeti események során szintúgy több tulajdonosváltás zajlott le. A palota utolsó gazdája, mielőtt eladták volna a csehszlovák államnak, a Clubház A. G. Ingatlantársaság volt.

1918-tól – a Zichy-palota történetével mintegy párhuzamosan – volt folyamatban a Csehszlovák Köztársaság Küldöttségi Hivatala végleges budapesti székhelyének kiválasztása, majd megvétele.

A delegátusi hivatal első budapesti székhelyét 1918-ban a volt császári–királyi osztrák delegáció épületében bérelték ki, az Akadémia utca 17. szám alatt. Az épület kapacitása nem felelt meg a hivatal szükségleteinek. A csehszlovák–magyar diplomáciai kapcsolatok tervezett normalizációjával kapcsolatban ráadásul szükség lett egy új, megfelelő székhely kiválasztására, majd megvételére a jövendő Csehszlovák Köztársaság Nagykövetsége számára. Ezzel a céllal 1920-ban Budapest-szerte intenzív „feltérképező” tevékenység vette elejét. Többek között szó esett az Andrássy út 109., a Lendvay utca 5., vagy az Eötvös utca 11/b. szám alatt található épületek megvásárlási lehetőségéről. Végezetül a Rózsa utca–Szegfű utca sarkán álló épületre, eredetileg gróf Zichy Jenő palotájára esett a választás, amelyet végül az új hivatal székhelyének ki is választottak.

Az adásvételi szerződést 1922. június 22-én írták alá. A szerződést csehszlovák részről az akkori első magyarországi csehszlovák nagykövet, Hugo Vavrečka, az egyik legjelentősebb karrierdiplomata írta alá. (Hugo Vavrečka az önálló Cseh Köztársaság első elnökének, Václav Havelnek volt az anyai nagyapja.) A vételár mintegy 25 millió magyar korona volt. 1923–1925 között az épület ismét komplex átalakításon ment át; többek között megsemmisítették az első emeleti színháztermet, és berendezték a házban a nagykövet reprezentatív lakását.

A csehszlovák–magyar diplomáciai kapcsolatok megszakítása után (1939) a külképviseletet megszüntették. A Zichy-palota teljes berendezését részben Prágába szállították, részben eladták, részben pedig átadták a német nagykövetségnek. Az 1944/45. esztendő fordulóján, a háborús események következményeképpen az épület jelentősen megsérült.

1945-ben került sor az épület csehszlovák tulajdonba való visszatérítéséről szóló tárgyalásokra. Miután ez meg is történt, a kellő javításokat követően a palota újra a Csehszlovák Nagykövetség székhelye lett. A későbbiekben a nagykövetség a Stefánia út 22-24. szám alá költözött (a palota ma a Szlovák Nagykövetség és a nagyköveti rezidencia épülettömbjét jelenti), a Zichy-palota pedig a Csehszlovák Kereskedelmi Kirendeltség székházaként funkcionált. Ennek ellenére földszinti terei a továbbiakban is kiállítótérként működtek.

Csehszlovákia felbomlása (1993) után az épület a jogutód Cseh Köztársaság tulajdonát képezi, és 1997-től a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetségének székházaként működik. 1995-ben kezdték meg az épületkomplexum nagyszabású rekonstrukcióját a Varga István–Varga Gabriella műemlékvédelemmel foglalkozó építészházaspár tervei nyomán, akik nagymértékben az eredeti építészeti elképzeléseket (Kovács Frigyes tervező–építész elgondolása alapján) újították fel. A rekonstrukció befejezését követően (1997) az objektumba ismét a Cseh Köztársaság Budapesti Nagykövetsége költözött. Ugyancsak ettől az esztendőtől az épülettömb Szegfű utcai, volt múzeumi szárnyában tevékenykedik a Cseh Centrum, a budapesti cseh kulturális intézet is.

Írta Cseh Gizella a rendelkezésre álló források alapján



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.  4    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.