Az ország nélküli fejedelem (1)


Cseh Gizella  2009.5.15. 8:17

II. Rákóczi Ferenc alakja és kultusza a magyar művelődéstörténetben/drámairodalomban

Írásom II. Rákóczi Ferenc személyével, kultuszának mai napig tartó jelenlétével foglalkozik a magyar művelődéstörténetben, hisz sorsa egyike legérdekesebb problémáinknak.

II. Rákóczi Ferenc a magyar művelődés- és irodalomtörténet gyakori alakja. A közvélemény személyében sokáig a hazafit és a szabadságharcost, majd a száműzetésével megbékélő hőst látta. Szekfű Gyula Magyar történetében hadvezéri tulajdonságait, Zolnai Béla írásaiban pedig Rákóczi teológiai iratait emelte ki. Alakja a művészet terén is mind jelentősebbé vált.

Rákóczi XVIII. századi felkelése igazi nemzeti küzdelem volt, méghozzá egyenes folytatása annak a szabadságharcnak, amelyet Zrínyi Miklós kezdett szervezni, és tragikus halála után Wesselényi, Bethlen és Thököly folytattak a politikai és vallásszabadságért.

Rákóczi felkelését gazdagnak mondható költészet kísérte. Ám ez a líra jellegében szomorú volt, borongós: győzelmet ünneplő, harca lelkesítő alig akadt a kuruc költemények között. A bujdosás, a szenvedés volt a tárgyuk, amely csak istennél remélt enyhülést. Az e típusú költemények legnevezetesebbje a Rákóczi-nóta, a kétségbeesés éneke, amely átkozza ellenségeit és Isten irgalmához menekül.

A kuruc poézis termékei Rákóczi külföldre távozása után nagyrészt feledésbe merültek. A korabeli államvezetés pedig aktívan őrködött, hogy Rákóczi személye és emléke ne élhessen a köztudatban, és ne befolyásolhassa a közgondolkodást. A cenzúra a legtávolabbi vonatkozásokat is törölte, az oktatási intézményekben pedig Rákóczit lázadó pártütőként kellett bemutatni. A Rákóczi-felkelésnek ily módon inkább a zenéje, indulói és a katonadalai éltek tovább. A verbunkos őrizte meg leghívebben a kuruckor zenéjét, és ez támadt fel 1790-ben a nagy nemzeti fellendüléskor, mikor Bihari János, a híres prímás a Rákóczi-induló ütemeit újra megpendítette. Ezt komponálta át szabályos indulóvá a napóleoni háborúk idején Scholl Miklós, annak az Esterházy-ezrednek karmestere, amelynél Bihari szolgált. Ez a katonai induló lett az első kiindulópontja annak a nagyszabású Rákóczi-kultusznak, mely a 19. század folyamán Liszt és Berlioz figyelmét is kiérdemelte. A Rákóczi-induló Berlioz feldolgozásában lett a legnépszerűbbé.

Rákóczi személyét a XVIII. századi közgondolkodás lázadóként, hadjáratát pártütésként ismerte és élte meg. Ily szellemben nyilatkozott Rákócziról Ányos Pál is Kalapos király című költeményében:

„Ezek szabadságnak arany zászlajával,
Hiteket kerestek hazájok kárával,
És noha az utolsó vezér igazabb volt,
Mégis pártos népe templomokat rombolt.”


Ugyanakkor Gvadányi József Pöstyéni feredésében cigánybanda mellett hallgatta Rákóczi és Bercsényi nótáit:
„Egy jó nagy palack bort nékik adattam.
Vacsorálni vélek magamat mutattam,
Rákóczi, Bercsényi nótáit hallgattam,
A nagy idait is veletek elvonattam.
Nem is kímélték ők hegedűk húrjait,
Régi magyaroknak palotás táncait,
Úgy megvonák, hogy a hallgatók lábait
Mozdulásra hozták köszvényes inait.”


Mikor Kulcsár István 1794-ben Mikes Törökországi leveleit kiadta, a mű semmilyen feltűnést nem keltett. E gyűjteményre a későbbiekben először Kölcsey figyelt fel.

Lassan vett tudomást a XIX. század közművelődése is az „igazi” Rákócziról. A század első évtizedeit a honfoglalás korának romantikus emlékei töltötték ki: Árpád fejedelem, a hét vezér, harcos királyaink voltak e kor hősei. Rákóczi felé csak akkor fordult a figyelem, mikor a bécsi kormánnyal való alkotmányos küzdelem erősödött, és a németséggel szembeni ellenérzés növekedett. Ekkor emlékeztek meg a fejedelemről, aki egész életét az Ausztria elleni harcnak áldozta. A magyar közgondolkodásnak fejlődése e pontján szüksége volt egy magyar Mekkára, ahova a közösség elzarándokolhatott, és amellyé Rodostót tették meg. E kor Rákóczija pedig egy névtelen hős lett, akire általában csak utaltak, nevét leírni sem merték, de mégis mindenki tudta, kire is vonatkozik az aktuális utalás...

A magyar drámatörténetben Vítkovics Mihály volt az első, aki egy Rákócziról szóló szomorújátékot írt II. Rákóczi Ferenc Rodostóban címmel 1807-ben. A mű kéziratban maradt, és alkotója halála után elveszett.

Rákóczi valódi irodalomtörténeti kultusza először a magyar lírában alakult ki. A jelenség – mint a romantika új hangja – Kölcsey lantján zendült először 1817-ben:
„Fejedelmünk hajh! Vezérünk hajh!
Magyartok gyászban ül,
Még leng a szellem tőletek,
S már lelke sem hevűl.”


Az első sor eredetileg így hangzott: „Rákóczi hajh! Bercsényi hajh!” De a cenzúra nem engedte meg e nevek említését. Keveset tudtak még ekkor Rákócziról. Csak sírját képzelték el, mint magányos halmot a Fekete-tenger partján, ahogy Kölcsey énekelte volt említett versében. Vörösmarty Mihály Mikes bújában, melynek eredeti címe szintén a cenzúra miatt Egy öreg rabszolga Pompeius sírja fölött volt, így emlékezik annak nevében:
„Semmi nem oly csendes, mint sírlakod a rideg éjben,
Tégedet a hajnal még alva hagy, a delelő nap
Alva talál, nyugodalmadból ragyogása nem ébreszt.
Még, helyen viharok megharcolnának időnként,
Kő sincs hamvaidon. Pusztán és jeltelenül áll
Kis halmod, s egyedül én vagyok kesergőd
Hontalan agg, lét s nem lét közt ingatag árnyék.”


Így képzelte még Petőfi is Szent sír című költeményében:
„Messze tengerparton
Áll a szent sír a zöld
Tenger sárga partján;
Vad bokor fölötte,
Rá sötét fátyolként
Árnyékot borítván.
E vad bokron kívül
Nem gyászolja senki
A dicső halottat,
Ki a zajos élet
Lejártával itt most
Század óta hallgat.”


Minden költő összekötötte Rákóczi személyét a romantika legáthatóbb eszményével, a szabadság ideájával. Ennek legtipikusabb megnyilatkozása Petőfi Sándor Rákóczi című költeménye:

„Hazádnak szentje, szabadság vezére,
Sötét éjben fényes csillagunk,
Oh Rákóczi, kinek emlékére
Lángolunk és sírva fakadunk!
Az ügy, melynek katonája voltál,
Nemsokára diadalt űl,
De te nem léssz itt a diadalnál,
Nem jöhetsz el a sír mélyibűl.
Hamvaidnak elhozása végett
Elzarándokolnánk szívesen,
De hol tettek le a földbe téged,
Hol sírod? nem tudja senki sem!”


Arany Rodostói temetőjében támasztotta fel a másfél század óta sírjukban alvó vitézeket, kik, mint hajdanán Csaba vitézei, eljönnek megsegíteni a szabadságért küzdő kései testvéreiket:
„Föltámad az élet,
És él a halál:
Pajzsán a szabadság szent címere áll.
És eljön a hír,
Eljő a dicsőség,
Rámosolyog a sír.”

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Az ország nélküli fejedelem (2)

Cseh Gizella

II. Rákóczi Ferenc alakja és kultusza a magyar művelődéstörténetben/drámairodalomban.

2009.5.29.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.  4    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.