Málenykij robot (1)

Póda Katalin  2010.7.21. 4:35

A történelemben gyakran megtörténtek olyan események, amelyeket igyekeztek (sőt igyekeznek) eltitkolni…

BEVEZETÉS

A történelemben gyakran találkozunk olyan eseményekkel, amelyeket a fennálló hatalom igyekezett eltitkolni, nem írták le a történelemkönyvekben, vagy egyenesen tilos volt beszélni róluk.

Ilyen eseményként említhető meg, az ún. „málenykij robot”, vagy „háromnapos munka”. Sokan nem is tudják pontosan, hogy mit takar ez az elnevezés. Szakdolgozatomban megpróbáltam tisztázni ezt a fogalmat, és ezen kívül legfőbb célom volt olyan élő személyek felkutatása, akik átélték ezeket a szörnyű megpróbáltatásokat, és sikerült élve hazatérniük a koncentrációs táborokból.

A szakdolgozat címe „Deportálások Csetfalva községéből a szovjet rendszer kiépítésének idején”. A munka első részében megpróbálom bemutatni a korszakot, és egy átfogó képet adni a szovjet rendszer kiépüléséről Kárpátalján az 1944 utáni időszakban. A második részben pedig, azokkal az idős emberekkel készített mélyinterjúk elemzése szerepel, akiket elvittek egykor munkatáborokba, vagy a Donyec-medencei szénbányákba munkaszolgálatra. A szakdolgozat és a kutatás aktualitását egyrészt eddigi feldolgozatlan volta adja, másrészt az adatközlők előrehaladott életkora, akik átélve az akkori megpróbáltatásokat a pontos információk birtokában vannak. Szintén a második részben olvasható a szovjet rendszer intézkedései Csetfalva községében, és hatásuk a lakosság életére.

A kutatás folyamán, a szakirodalom áttekintése után rájöttem arra, hogy igen kevés elméleti anyag áll a rendelkezésünkre ebben a témában. A szovjet rendszer teljes egészében való, helyi megnyilvánulásának vizsgálata igazából még nem képezte körültekintő feldolgozás tárgyát, tulajdonképpen a módszeres adatgyűjtés az utóbbi években kezdődött el. Ismeretes, hogy Kárpátalja 1944-ben bekövetkezett helyzetének rendezése után a történelmi eseményeket évtizedekig nem lehetett a nevükön nevezni. Nem jelenhettek meg levéltári és egyéb források alapján olyan munkák, amelyek a rendszer különböző elemeit — a tanácsok létrejöttét, a politikai tisztogatást, a földkérdés rendezését, az erőszakos kolhozosítást és „kuláktalanítást”, az egyházak és az ateizmus törekvéseit, az emberek tömeges deportálását, munkatáborokba való hurcolását — tudományos körültekintéssel írta volna le. A rendszerváltásig a szovjet hatalom kiépülésének valós hátterét csak a sztálini, majd a brezsnyevi éra szemüvegén keresztül, a rendszer által meghatározott szabályok szerint lehetett láttatni.

A kárpátaljai kutatók közül főleg Beregszászi György, Botlik József és Dupka György foglalkoztak eddig ezzel a témával, az ukrán szakirodalomból pedig M. P. Makara és I. M. Hráncsák művei jelentősebbek. A már említett szerzők szerkesztésében több könyv is megjelent Kárpátalján, amelyek segítségemre voltak a témában való elmélyülésben.

A szakirodalom áttekintése után az Ukrajnában, Kárpátalján lévő Csetfalva községében felkutattam azokat a személyeket, akik még élő forrásként szolgálhatnak arra, hogy még több információt szerezzünk az ún. „málenykij robotról”, és jobban megértsük, hogy mi is volt valójában. Mára egyre fontosabbá válik az adatgyűjtés, hiszen már nagyon kevesen maradtak, akik el tudják mondani átélt élményeiket, mert sokan közülük elhaláloztak. Sikerült hét személyt felkeresnem Csetfalván. Négyet közülük a három napos munkára vittek el, mivel ők 1944-re betöltötték 18. életévüket. Három személyt pedig 1947-ben vittek el a Donyec-medence szénbányáiba dolgozni. A felkeresett idős férfiak hajlandóak voltak válaszolni a feltett kérdésekre, és elmondták átélt élményeiket, megosztották tapasztalataikat. Az interjú készítése közben látszott rajtuk, hogy örülnek, hogy valakinek elmondhatják mindazt a szörnyűséget, amelyet át kellett élniük a koncentrációs táborokban, de ez egyben fájdalmas emlékeket idézett fel bennük. Még olyan dolgokat is elmondtak, amit talán néhány évvel ezelőtt még nem mertek volna, mert attól tartottak, hogy valami megtorlás érheti őket és családjukat emiatt. A kutatás elvégzése után a mélyinterjúkat rögzítettem, és összegzést vontam le belőlük.

Napjainkra nagyon fontossá vált, hogy felkutassuk azokat a személyeket, akik még el tudják mesélni, hogy mit is jelentett számukra és családjuk számára az ún. „málenykij robot”. Olyan lényeges információkat tudtam meg az élő forrásoktól, amit eddig még nem hallottam vagy nem olvastam.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés