Mihail Afanaszjevics Bulgakov


Cseh Gizella  2011.1.17. 5:02

2010-ben volt hetven éve, hogy elhunyt Mihail Afanaszjevics Bulgakov író, a Mester és Margarita című világhírű regény szerzője.

Mihail Afanaszjevics Bulgakov 1891. május 15-én született Kijevben, ahol apja a Teológiai Akadémia professzora volt. Noha irodalmi tehetsége a kezdettől nyilvánvaló volt, életpályájául Bulgakov mégis az orvosi hivatást választotta. 1916-ban egy vidéki kórházban kezdte meg praxisát. Ezek az évek ihlették az Egy fiatal orvos feljegyzései című munkáját. 1918-ban egy rövid időre ugyan visszatért Kijevbe, de a többszörösen megszállt városból elmenekült. A Kaukázusba került, ahol a fehérek katonaorvosa lett, és leszereléséig (1920) Vlagyikavkaz városában szolgált.

Itt kezdte meg irodalmi pályafutását is. Először szatirikus lapoknak dolgozott, majd színdarabokat alkotott. 1921-ben Moszkvába költözött, ahol riportokat és karcolatokat írt. Novelláskötetei után 1924-ben jelent meg polgárháborús regénye A fehér gárda első része, majd 1925-ben az Ördögösdi és a Végzetes tojások. E két utóbbi, fantasztikus elemekkel átszőtt szatirikus kisregénye egy csonkán maradt trilógia része; a harmadik darab, az 1925-ben megírt Kutyaszív csak 1969-ben jelent meg Párizsban.

1925 és 1930 között Bulgakov írói sorsa elválaszthatatlan volt a színháztól. 1926-ban a Művész Színház bemutatta a Turbinék végnapjai című darabját. 1927-ben megírta a Menekülés című művét, melyet Moszkvában és Leningrádban is bemutattak. 1928-ban prózai műbe kezdett, A Mester és Margarita első változatát írta. 1929-ben a Menekülést Sztálin szovjetellenesnek minősítette, és ezzel megpecsételődött az író sorsa; Bulgakov minden művét betiltották, az újak megjelentetésére gondolnia sem lehetett. Külföldre szeretett volna utazni, de útlevélkérelmét elutasították. Munkát alig talált, rendkívül szűkös anyagi körülmények között élt. Végül dramaturgi állást kapott a Művész Színházban. 1932–33-ban megírta a Moliere úr élete című regényt, melyből 1936-ban Álszentek cselszövése címmel színdarab is született. 1936-ban elkészült a Színházi regény, 1937-ben pedig a Puskin utolsó napjai című dráma. 1940-ben életpályájának lezárásaként befejezte A Mester és Margaritát, majd 1940. március 10-én moszkvai otthonában elhunyt.

Bulgakov méltán világhírű filozofikus–szatirikus művében, a Mester és Margaritában egyszerre több síkra helyezte a cselekményszövést. Egyik síkja Bulgakov korának, a 30-as évek Moszkvájának szatirikus képe, melyben Woland mágus alakjában megjelenik a Sátán és kísérete. A másik szál a Mester és Margarita csodás eseményekkel átszőtt szerelmi története. A regény filozófiai mondandóját a Mester irodalmi alkotása, a betétregény hordozza, amely Pontius Pilátus és Jézus összecsapásán keresztül a hatalom és a jóság konfliktusáról szól. A regény végül csak 1966–67-ben jelenhetett meg, és azonnal óriási sikert aratott.

A Mester és Margarita filmes adaptációi rendre kudarcot vallottak. Az eddig legismertebb, bár a regényt korántsem tökéletesen visszaadó változatot Aleksandar Petrovic, jugoszláv rendező készítette 1972-ben; Ugo Tognazzi játszotta benne a Mestert, Mimsy Farmer volt Margarita, míg az ördögöt Alain Cuny alakította.

Magyar színpadon a Mester és Margaritát eddig hat alkalommal mutatták be. 1979-ben a Thália Színházban Kazimir Károly, 1984-ben Kaposvárott Ascher Tamás rendezte meg. 1995-ben a Zsámbéki Nyári Színházban Beatrice Bleont, 1997-ben a Szegedi Nemzeti Színházban Szikora János, 2000-ben a Győri Nemzeti Színházban Korcsmáros György újította fel. A legutóbbi adaptáció a budapesti Nemzeti Színház színpadán Szász János nevéhez fűződik.

Kultúrtörténeti tény, hogy a hetven esztendeje elhunyt szerző főműve ma is páratlanul izgalmas és népszerű. Az elhangzottak egyértelműen jelzik, a szovjet–orosz szerzőnek ma már rendíthetetlen helye van a művelődéstörténet halhatatlan értékeinek sorában.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16