Nők és vallások (1)


Kozma Eszter  2013.11.13. 3:55

Régóta foglalkoztatnak a különböző vallások, azokon belül pedig elsősorban a nők szerepe, a velük szemben támasztott elvárások, feladataik.

A téma hálás: olyan nagy a forrásmennyiség, hogy egy-egy szakdolgozat is kitelne belőle vallásonként, de igyekszem rövid cikkekben ismertetni az általánosabb jellemzőket és érdekességeket.

A vallások alapvetően a természethez, a világ rendjéhez minél jobban illő, egyszerű életet várnak el követőiktől, melyben mindenki a „maga rendeltetésének megfelelően” cselekszik. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a nők alapvető feladata a család fenntartása, a gyermekek szülése és nevelése, illetve az otthon békéjének óvása, ez minden vallásnál észrevehető lesz.

Mivel egy a vallásoktól, sőt magától az istenhittől is eltávolodott korban élünk, így teljesen változó, hogy a szabályokból, feladatokból, melyekről majd szó esik, mennyit tartunk be, érdemes úgy tekinteni őket, mint az eredeti útmutatásokat, melyek követését teljes joggal választhatjuk vagy utasíthatjuk el. Minden vallás a messzi múltban gyökerezik, érdemesnek találtam röviden kitérni a nők őskori és ókori helyzetére, melyek kevésbé vallásokhoz, mint inkább helyhez és időhöz köthetők.



A legújabb kutatások szerint az őskorban a nők helyzete annak ellenére, hogy nem a vadászásban vettek részt, nem jelentett alárendelt szerepet, számos feladatuk volt a gyereknevelés és gyűjtögetés mellett. A törzsek életében komoly és elismert szerepet töltöttek be, mint orvosok, varázslók, törvényhozók, vezetők vagy javasasszonyok. Az ókori görög társadalomban már sokkal kevesebb nő (csak a szegényebb rétegekből), dolgozott, de hasonló feladatokat kaptak: a varázslás ekkor is hozzájuk kötődött, illetve bábaasszonyok lehettek, a híres költőnőket pedig talán említenem sem kell. A gazdagabb rétegek megtehették, hogy asszonyaikat a házak női részébe szorítsák, ahol az otthoni teendőket végezték, de persze ez sem jelentett magányosságot, hiszen szolgálónőik illetve a rokon nők társaságában töltötték idejüket. A tisztességes asszonyok sok városállamban nem tanulhattak, az utcára csak kísérettel léphettek, a lakomákon pedig a hetérákkal, azaz a művelt „barátnőkkel” szemben nem vehettek részt. Az asszonyok apjuk majd férjük gyámsága alatt álltak, lényegében a tulajdonukat képezték, és ritkán rendelkeztek önálló vagyonnal. Szemben az egyiptomi nőkkel, akiknek minden esetben joguk volt üzletelni, saját vagyont felhalmozni, részt venni az igazságszolgáltatásban és elválni a férjüktől.

Persze minden ókori kultúra között voltak eltérések, de már ennyiből is szépen kirajzolódik a kialakulása egy olyan társadalmi szokásrendnek, mely a vallásokba beépülve a nőket az otthon felügyelőivé és mintegy a férfiaktól függetlenül működni képtelen réteggé tette. A legjobb példa erre a hinduizmus, melyben a nő előbb az apja, majd férje, és végül fia gyámsága alatt éli életét, házassága elrendezett és csak különleges esetben válhat el. Férjük halála esetén pedig – titokban India több pontján még ma is – elvégzik azt a törvényileg betiltott eljárást, hogy a gyászoló asszonyok tűzbe vetik magukat.

Következő cikkemben a zsidó nők életéről fogok szót ejteni, hiszen ebben a vallásban a legkiemeltebb és legelismertebb a nők szerepe – természetesen első sorban anyaként, a család és a nép fenntartójaként.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   

A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16


Csajághy Laura

Huszár Katalin

Vajon ki volt az a lány, aki merengésével rabul ejtette Vörösmarty Mihály szívét?

2013.10.15.    10