Tudomány és fantasztikum


Cseh Gizella  2010.12.10. 6:46

Százöt évvel ezelőtt hunyt el a tudományos-fantasztikus kalandregény atyja: Jules Verne.

Százöt évvel ezelőtt, 1905. március 24-én hunyt el a tudományos–fantasztikus kalandregény atyja, Jules Verne. Avagy Verne Gyula, ahogy ennek a francia írónak a nevét nálunk mindig is ejtették. Verne egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek. A romantika évszázadában tematikai irányt váltott: a természettudományos ismereteket és a kalandvágyat próbálta meg ötvözni izgalmas történeteiben. És ami a legfőbb érdeme: máig elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban.

Szerzőnk Jules Gabriel Verne néven látta meg a napvilágot 1828. február 8-án Nantes egyik városnegyedében. Apja Pierre Verne, sikeres ügyvéd, jogászcsalád sarja, anyja régi tengerészcsalád gyermeke.

Az 1840-es években a nantes-i líceum hallgatója volt, ahol filozófiát és retorikát tanult. Később, hogy Párizsba mehessen, beiratkozott a jogi egyetemre. Az egyetem helyett azonban színházakba járt, írókkal és színészekkel barátkozott. Victor Hugo hatására kezdett írni. Hugo és Dumas mellett nagy hatással voltak rá Edgar Allan Poe művei. Poe hatására írta az Utazás egy léggömbön című első tudományos–fantasztikus történetét. Hamarosan megismerkedett az idősebb Alexander Dumas-val, aki támogatta fiatal írótársát, a sajátjaihoz hasonló romantikus regények írására ösztönözte.

Mivel írásaiból megélni nem tudott, Verne állandó anyagi gondokkal küzdött. Közben könyvtárakban képezte magát, autodidakta módon mérnöki tudományokkal foglalkozott. 1857-ben feleségül vett egy jómódú kétgyermekes özvegyet, Honorine-Anne-Hébé Morellt. Egyetlen közös gyermekük 1881-ben született.

Vernét teljesen lenyűgözték a tudomány legújabb eredményei. Csodálta a léghajót, és tanulmányozni kezdte annak működését. Erre építette az Öt hét léghajón című regényét. A kiadók a könyvet azonban sorra visszautasították. Végül egy ifjúsági irodalommal foglalkozó könyvkiadó tulajdonosa, Jules-Pierre Hetzel vállalta a mű kiadását. A regény 1863-ban jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott, hamarosan több nyelvre is lefordították. Ezt követően Verne egymás után írta népszerű regényeit.

Elsősorban olyan izgalmas kalandregényeket alkotott, amelyek új tudományos eredményeken és elképzeléseken alapultak, megteremtve ezzel a tudományos-fantasztikus irodalmat. Történeteiben a jövő találmányai egész sorát jósolta meg: a helikoptert, a hangosfilmet, az űrrakétát. A fiával, Michellel közösen írt Egy amerikai újságíró naplója 2890-ből című novellájában például a jövőbeli New Yorkot ábrázolja, amelynek lakói hatalmas felhőkarcolókban élnek, mozgó járdákon és a levegőben száguldó járművekkel közlekednek, a társadalmi együttélést pedig videó-telefonok segítik.

1864-ben látott napvilágot második regénye, a Hatteras kapitány, melynek hősei az Északi-sark felfedezésére indulnak. Ugyanebben az évben jelent meg az Utazás a Föld középpontja felé. Következő regénye, az Utazás a Holdba 1865-ben látott napvilágot. Az 1869-es Nemo kapitány hősei egy Nautilus nevű tengeralattjárón élnek.

1870-ben találkozott Verne a Cooks Travel Agency hirdetésével, melyben azt állították, hogy 90 nap alatt körbe lehet utazni a Földön. Ez adta az ötletet leghíresebb regénye, a 80 nap alatt a Föld körül megírásához. Máig tartó hatását ékesen bizonyítja, hogy e műve legújabb filmváltozata 2004 második felében került a filmszínházakba.

Verne haláláig folyamatosan dolgozott. Hosszú élete során hatvanöt regényt, számos novellát és esszét írt. 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.

Regényeit csaknem kivétel nélkül lefordították magyarra. A művek első fordítói közül Gaál Mózes, Huszár Imre, Szász Károly és Zigány Árpád fordításait kell megemlítenünk. A magyarok számára azonban legkedvesebb műve a Sándor Mátyás marad, amelyben Verne a maga módján lerótta kegyeletét az 1848-49–es forradalom és szabadságharc iránt.

Verne ugyanakkor a későbbi koroknak is szolgál meglepetésekkel. Dédunokájának páncélszekrényéből az 1990-es évek elején került elő a szerző egy addig ismeretlen kézirata, a Párizs a XX. Században. A Verne-hívők népes tábora meghökkenve fogadta, mert a kéziratból kiderült, hogy a tudományos–fantasztikus irodalom múlt századi óriását – a közhiedelemmel ellentétben – aggasztották a technika rohamos fejlődésének várható következményei.

Művelődéstörténeti tény, hogy az egy évszázada halott szerző az ifjúsági irodalom klasszikusa, életműve ma is páratlanul népszerű. Alkotásainak számtalan nyelvű fordítása és kiadása pedig jelzi, hogy Jules Verne munkássága az ifjúsági irodalomtörténeti kánon és az egyetemes kultúra halhatatlan, örök érvényű része.



Hozzászólások

djp, 01. 01. 2011 02:23:35 Csaknem kivétel nélkül?
Kedves Gizella! Ön azt írja, hogy Verne regényeit CSAKNEM kivétel nélkül lefordították magyarra! Meg tudná mondani, hogy melyiket nem? Tudomásom szerint MINDEN regényének létezik magyar fordítása. Üdvözlettel: Daróczi József Ps: BÚÉK
@


A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16