Tudomány és fantasztikum

Cseh Gizella  2010.12.10. 6:46

Százöt évvel ezelőtt hunyt el a tudományos-fantasztikus kalandregény atyja: Jules Verne.

Százöt évvel ezelőtt, 1905. március 24-én hunyt el a tudományos–fantasztikus kalandregény atyja, Jules Verne. Avagy Verne Gyula, ahogy ennek a francia írónak a nevét nálunk mindig is ejtették. Verne egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek. A romantika évszázadában tematikai irányt váltott: a természettudományos ismereteket és a kalandvágyat próbálta meg ötvözni izgalmas történeteiben. És ami a legfőbb érdeme: máig elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban.

Szerzőnk Jules Gabriel Verne néven látta meg a napvilágot 1828. február 8-án Nantes egyik városnegyedében. Apja Pierre Verne, sikeres ügyvéd, jogászcsalád sarja, anyja régi tengerészcsalád gyermeke.

Az 1840-es években a nantes-i líceum hallgatója volt, ahol filozófiát és retorikát tanult. Később, hogy Párizsba mehessen, beiratkozott a jogi egyetemre. Az egyetem helyett azonban színházakba járt, írókkal és színészekkel barátkozott. Victor Hugo hatására kezdett írni. Hugo és Dumas mellett nagy hatással voltak rá Edgar Allan Poe művei. Poe hatására írta az Utazás egy léggömbön című első tudományos–fantasztikus történetét. Hamarosan megismerkedett az idősebb Alexander Dumas-val, aki támogatta fiatal írótársát, a sajátjaihoz hasonló romantikus regények írására ösztönözte.

Mivel írásaiból megélni nem tudott, Verne állandó anyagi gondokkal küzdött. Közben könyvtárakban képezte magát, autodidakta módon mérnöki tudományokkal foglalkozott. 1857-ben feleségül vett egy jómódú kétgyermekes özvegyet, Honorine-Anne-Hébé Morellt. Egyetlen közös gyermekük 1881-ben született.

Vernét teljesen lenyűgözték a tudomány legújabb eredményei. Csodálta a léghajót, és tanulmányozni kezdte annak működését. Erre építette az Öt hét léghajón című regényét. A kiadók a könyvet azonban sorra visszautasították. Végül egy ifjúsági irodalommal foglalkozó könyvkiadó tulajdonosa, Jules-Pierre Hetzel vállalta a mű kiadását. A regény 1863-ban jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott, hamarosan több nyelvre is lefordították. Ezt követően Verne egymás után írta népszerű regényeit.

Elsősorban olyan izgalmas kalandregényeket alkotott, amelyek új tudományos eredményeken és elképzeléseken alapultak, megteremtve ezzel a tudományos-fantasztikus irodalmat. Történeteiben a jövő találmányai egész sorát jósolta meg: a helikoptert, a hangosfilmet, az űrrakétát. A fiával, Michellel közösen írt Egy amerikai újságíró naplója 2890-ből című novellájában például a jövőbeli New Yorkot ábrázolja, amelynek lakói hatalmas felhőkarcolókban élnek, mozgó járdákon és a levegőben száguldó járművekkel közlekednek, a társadalmi együttélést pedig videó-telefonok segítik.

1864-ben látott napvilágot második regénye, a Hatteras kapitány, melynek hősei az Északi-sark felfedezésére indulnak. Ugyanebben az évben jelent meg az Utazás a Föld középpontja felé. Következő regénye, az Utazás a Holdba 1865-ben látott napvilágot. Az 1869-es Nemo kapitány hősei egy Nautilus nevű tengeralattjárón élnek.

1870-ben találkozott Verne a Cooks Travel Agency hirdetésével, melyben azt állították, hogy 90 nap alatt körbe lehet utazni a Földön. Ez adta az ötletet leghíresebb regénye, a 80 nap alatt a Föld körül megírásához. Máig tartó hatását ékesen bizonyítja, hogy e műve legújabb filmváltozata 2004 második felében került a filmszínházakba.

Verne haláláig folyamatosan dolgozott. Hosszú élete során hatvanöt regényt, számos novellát és esszét írt. 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben.

Regényeit csaknem kivétel nélkül lefordították magyarra. A művek első fordítói közül Gaál Mózes, Huszár Imre, Szász Károly és Zigány Árpád fordításait kell megemlítenünk. A magyarok számára azonban legkedvesebb műve a Sándor Mátyás marad, amelyben Verne a maga módján lerótta kegyeletét az 1848-49–es forradalom és szabadságharc iránt.

Verne ugyanakkor a későbbi koroknak is szolgál meglepetésekkel. Dédunokájának páncélszekrényéből az 1990-es évek elején került elő a szerző egy addig ismeretlen kézirata, a Párizs a XX. Században. A Verne-hívők népes tábora meghökkenve fogadta, mert a kéziratból kiderült, hogy a tudományos–fantasztikus irodalom múlt századi óriását – a közhiedelemmel ellentétben – aggasztották a technika rohamos fejlődésének várható következményei.

Művelődéstörténeti tény, hogy az egy évszázada halott szerző az ifjúsági irodalom klasszikusa, életműve ma is páratlanul népszerű. Alkotásainak számtalan nyelvű fordítása és kiadása pedig jelzi, hogy Jules Verne munkássága az ifjúsági irodalomtörténeti kánon és az egyetemes kultúra halhatatlan, örök érvényű része.

Hozzászólások

@

Küldés