A pletyka természetrajza


Jády Mónika  2005.6.14. 12:58

Szóbeszéd, mendemonda, pusmogás, mesebeszéd, fecsegés, megszólás -- mind-mind a pletyka szinonimái lehetnének. A pletykának gyakran a fele sem igaz, mégis sokan elhiszik...

...továbbadják, csámcsognak rajta. Sőt, továbbszövik, színesítik a történetet. Mint ahogy a mondás is tartja: A borjúból ökör lesz, mire a falu végére ér.

Ahogy a fenti mondásból is kiderül, a pletykának mindig van valami valóságalapja. Aki olyan történetet indít útjára, amelyből egy szó sem igaz, az már nem pletykál, hanem rágalmaz. Bár a pletyka nem azonos a rágalommal, a befeketítéssel, az intrikával, ahhoz nem fér kétség, hogy sokszor az eredeti hír kiszínezése is nagyon rosszul esik a „szereplőknek”. Vannak, akik egyetértenek azzal, hogy a pletyka ölni is tud, mások ártalmatlannak tartják.

A régi korok sem mentesek a pletykától és a rágalomtól. Mindig is voltak irigykedők, rosszakarók, bosszúra vágyók, akik elindítottak egy-egy érdekfeszítő történetet. (És olyanok is, akik örömmel továbbították, színezgették azt.) A hírességekről, uralkodókról szóló mendemondák évszázadokig fennmaradtak -- akkor is, ha alig volt valós alapjuk. Prokópiosz, a Titkos történet szerzője Justianust és Theodóra császárnét vette célba. Szerinte a császárné kéjvágya határtalan volt, esténként negyven férfit is „elfogyasztott”.

Lucrezia Borgia nevét még az utókor is a méregkeveréssel hozza kapcsolatba. Pedig a történeti források elemzése azt bizonyítja, hogy valószínűleg egyetlen mérgezéshez sem volt köze. Baljóslatúan cseng Báthory Erzsébet neve is. Azzal vádolták, hogy fiatal lányokat kínzott, és azok vérében fürdött. A történészek szerint azért feketítették be (az egyébként szigorú, de nem kegyetlen) Báthory Erzsébet nevét, hogy megszerezhessék birtokait. Kitaláltak egy rémhistóriát, majd elítélték a nemesasszonyt, és a csejtei várba zárták.

Mária Terézia személyét sem kerülték el a pletykák. A korabeli Európa egyik legszebb asszonyaként emlegetett császárnő erkölcsrendészetet hozott létre. (1748-ban feloszlatták, de később ennek tagjaiból létrejött az állami titkosrendőrség.) Az „erkölcs őreinek” jogukban állt házkutatást tartani, és az erkölcstelenkedőket letartóztatni. Néha elég volt egy rosszindulatú szomszéd bejelentése, és a házasságtöréssel vádolt asszonyt férje tiltakozása ellenére is börtönbe vetették. 1748-ban Bécsből kitiltottak egy angol lovasoktatót -- állítólag túl népszerű volt a nemesasszonyok körében. Ezt már nem hagyták szó nélkül a bécsiek, a felsőbb körökből „hadjáratot indítottak” az erkölcsös uralkodó ellen. Mária Teréziáról pikáns anekdoták kezdtek terjedni, és hamarosan mindenki arról beszélt, hogy gyakran váltogatja a szeretőit. A pletykák szerint a pásztorórákat a pozsonyi Jó pásztorhoz cimzett házban bonyolította le. Több történész szerint azonban Mária Terézia nem szerelmi légyottokra használta a szóban forgóházat, hanem a titkosügynökökkel gyűlésezett itt.

Az irodalmi alkotásokban és a filmekben is gyakran megjelenik az intrika. Shakespeare különösen szerette ezt a témát, s gyakran belevitte drámáiba. A legismertebb talán Othelló története: Desdemona ártatlan volt, Jágó rágalma miatt mégis meg kellett halnia. Hamlet is rágalmazás miatt küldi bordélyházba Oféliát.

Hogy miről is pletykálunk? A témák az évszázadok során alig változtak. Rendkívül népszerűek -- és talán a legzaftosabbak -- a szerelmi pletykák: hűséges-e a másik vagy netán hűtlen, ki kinek a szeretője... A legújabb románcok, félrelépések és válások általában több változatban is eljutnak hozzánk. Nem ritka eset: az idősödő vállalkozó válik a feleségétől. Az egyik forrás szerint az asszony kirakta a férjét, mert már megunta, hogy csalja őt. A másik változat úgy hangzik, hogy a férfi összecsomagolt, és elköltözött a szeretőjéhez -- aki különben a lánya lehetne. Persze, a kommentárok sem maradnak el: A férj már régóta szeretőt tart, és lakást is vett neki. De ki tudja, jól jár-e, a fiatal nő nem hajlandó rá főzni... Gyakran terítékre kerül, kinek milyen a házassága.

Manapság sokakat foglalkoztat az is, hogy miből élnek mások, mennyi pénzük van, hogyan tettek rá szert, hogyan kerültek vezető beosztásba. Téma mindig akad -- főként a faluhelyen és a kisvárosokban, ahol szinte mindenki ismeri a másikat. Elég csak bemenni például a boltba, és a friss kenyér mellé a legújabb pletykát is megkapjuk. Megtudjuk, kinek gömbölyödik a pocakja, ki megy férjhez, mikor és mekkora pompával, kinek az udvaráról vitték el a tyúkokat, ki mit viselt a búcsúban, ki betegedett meg, ki halt meg... Még ez utóbbi információnak sem lehet mindig hinni -- egyik ismerősöm frászt kapott, amikor szembetalálkozott a sötét utcán a „hullával”.

Persze nem csak a boltban terem a pletyka. Minden munkahelynek megvannak a pletykafészkei, akiknek különös tehetségük van a „megbízható” információk terjesztéséhez. A pletykafészek kombinál, szeret fontoskodni és jólértesültnek látszani. Általában azt állítja, hogy biztos forrásból van az információ. Elégedettség látszik az arcán, ha azt könyvelheti el, hogy sikerült újat mondania. Ilyen Ilonka is, aki egy-két elcsípett szóból képes történetet kanyarítani. „Már megint bulit szerveznek, és nem hívtak meg engem. Téged már meghívtak?” -- faggatta nemrég egyik kolléganőjét, aki kacagva mesélte el ezt a többieknek. Előzmény: hárman-négyen a vasárnapi menüt beszélték meg, Ilonka ezt hallotta fél füllel.

A férfiak által írt szentírásokban természetesen csupán az asszonyokat róják meg a pletykálkodás miatt. Seneca pedig egyenesen azt állítja, hogy az asszony csak arról tud hallgatni, amiről nem tud. Pedig a férfiak is pletykálnak, bármennyire is tagadják. Férfitársaságban sem marad titokban, kit tart rövid pórázon a felesége, ki itta le magát a sárga földig a hétvégén, kinek van új barátnője... „Férfikollégáim legutóbb azt vitatták meg, hogy Frédit faképnél hagyta a felesége. És nem sajnálták őt! Az asszonyt csodálták, hogy eddig is kibírta ilyen pasi mellett. Aztán több példával szemléltették Frédi bunkóságát” -- mondja Vera.

Végezetül: A pletykához két (vagy több) ember kell. Ne feledjük: ha kommentárt fűzünk a pletykafészek történetéhez, szinte biztosak lehetünk abban, hogy ő azt azonnal kiszínezi, és nevünk megemlítésével továbbadja. Ezért az a legjobb, ha vélemény nélküli hallgatók maradunk.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Legyen rend a táskában!

PR-cikk

Köztudott, hogy a nők szeretnek úgy elindulni otthonról, akárhová mennek is, hogy szinte minden helyzetre fel legyenek készülve.

2020.9.16.   


Tíz érdekesség a kézilabdáról

A kézilabda, mint labdajáték egy népszerű sport.

2020.1.2.   


Az online társkeresés előnyei

Milyen előnyei vannak az online társkeresésnek? Az ismerkedés világa igen nagyot fordult az elmúlt évtizedekben.

2019.12.19.   


Kell-e nekünk? (X)

PR-cikk

Kell-e nekünk a karácsonyi ajándékvásárlási láz?

2019.12.19.   


Hogy kellemesen teljen az ünnep

Faar Ida

Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.

2019.12.17.   


Miként segíthet a párterápia?

Egy párkapcsolat rendkívül érzékeny dolognak számít. Elég egyetlen negatív tényező és máris kibillenhet még a legharmonikusabb kapcsolat is az egyensúlyából.

2019.9.11.   


Hüvelykujj

Póda Erzsébet

Vajon melyik a kezünk leggyakrabban használt ujja manapság?

2019.5.5.   


Művészek vagyunk

Oriskó Renáta

Egy valami közös bennünk, művészek vagyunk, az élet művészei.

2019.4.29.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2019.4.28.   


A nők közötti barátság

Póda Erzsébet

A női barátságok különleges kapcsolatok: áthatja őket a jellegzetes női gyengédség. Nem is csoda, hiszen számukra fontosak az érzelmek.

2019.3.22.    24


Kiszállni a komfortzónából!

Dienes Mirtill

Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.

2019.1.10.    13


Asztaldíszek gyorsan

Palkó Emese

Szuper gyorsan elkészíthető adventi asztaldíszek mindenkinek!

2018.12.5.    22