Engedni, de meddig?


Kiss Julianna  2005.8.8. 11:43

Bármilyen jó is egy kapcsolat, a zökkenőmentes együttlét érdekében fel kell adnunk egy darabot önmagunkból.

Időnként persze még a legnyugodtabb ember is fel-fellázad, de aztán hosszabb-rövidebb vívódás után megnyugszik. Vagy megszökik. Embere válogatja. A megnyugvás vagy a megszokás ténye sokban függ az illető vérmérsékletétől, illetve a partnerkapcsolat minőségétől, a felek egymás iránti bizalmától, egymás becsülésétől.

Hiszen a túlzott alkalmazkodás idővel önmagunk teljes feladásához vezet, megszűnik minden, amit szeretünk, amihez ragaszkodunk, ami örömet okoz. És előbb vagy utóbb rádöbbenünk, hogy megszűntünk létezni. Csak a másik dolgain keresztül tudjuk meghatározni magunkat. Minél később jön a felismerés, annál nagyobbat robban. Ha robban egyáltalán. Mert gondolhatjuk úgy is, hogy most már minek változtatni. Elvoltunk eddig is, ezután is elleszünk valahogy.

Edina fülig beleszerelmesedett Laciba. Mindent megbocsátott neki, még azt is, hogy a fiú az ő körüldongása mellett egy másik lánynak is csapta a szelet. Ám Lacit elámította annak a másik lánynak (vagyis inkább az apukának) a vagyona, érzékeny búcsút vett hát Edinától és lánykérőbe indult. Röpke három hónap után rádöbbent: a pénzért túl nagy árat kell fizetnie. A kilátásba helyezett jobb falatok, ház, autó és kirándulások reményében rabszolgaként lesheti neje kívánságait. Egy esetleges ellenkezés hallatán pedig azonnal szemébe vágták: visszamehetsz oda, ahonnan jöttél.

Laci a megszokás vagy megszökés kettőséből az utóbbit választotta. Pénz helyett a szerelmet, mondta utólag, mert a válást kimondó bírói határozattal a kezében azonnal Edinához sietett. A szülői tiltás dacára a lány nem sokat kérette magát, két hónap múlva újabb lakodalomra harangoztak. Miután az „útban van a baba” fordulattal a szülők tiltakozását is sikeresen elhallgattatták, megbeszélték a lakodalom körüli teendőket meg a jövő rájuk vonatkozó nagy kérdéseit.

Edina menyasszonyi díszben várta vőlegényét és a násznagyot, hogy annak rendje s módja szerint kikérjék őt szüleitől. Az udvar megtelt a rokonokkal, ettek, ittak, beszélgettek, meg az óráikat lesték, hiszen a vőlegénynek már minden pillanatban meg kell érkeznie. „Gyere gyorsan, Laci keres telefonon” – sietett be a szobába az örömanya. A menyasszony elszoruló torokkal ment a telefonhoz, lépéseit közel ötven ijedt szempár kísérte. Vajon mi történhetett? – olvasta ki a tekintetekből. „Sokat gondolkodtam a dolgon” – kezdte Laci. „Tudom, beleegyeztem abba, hogy megtarthasd a lánykori nevedet, de ez főleg azért volt, mert ott, abban a helyzetben nem akartam megint összerúgni a port az apáddal. De én ezt nem fogadom el! Minden haver rajtam röhög, az apám is azzal bosszant, hogy egy igazi férfi nem viselkedik így. Elvégre én leszek a család feje. Hogyan fog kinézni az, hogy a feleségemet másként hívják majd, mint engem meg a gyerekeket! Határozd el magad: kell-e a nevem vagy sem. De számíts azzal, hogy nemleges válasz esetén lefújjuk az esküvőt.” Edina sápadtan rogyott le a székre. Mi lesz most, mit tegyen? Anyja is kétségbeesetten tördelte a kezét: az esküvőnek meg kell lennie, a lánya nem maradhat szégyenben, leányanyaként. Az unokának házasságban kell születnie! Egyszóval: beadták a derekukat.

Ám ezzel még korántsem értek véget a behódolások. A gyermeket nem a szülei által boldog együttértésben kiválasztott névre anyakönyvezték: az apa, befolyásos ismerősei segítségével végül a neki tetsző nevet íratta be. Ő választott autót is, természetes, hogy az ő nevére szólnak a papírok. És mivel ő egyezkedett az ügynökségekkel és a mesteremberekkel is, az is természetes, hogy a ház az ő nevén van. Ő keresi a pénzt, ezért ő osztja ki a zsebpénzeket, a konyhapénzt, ő dönti el, ki milyen ruhát vásárolhat magának, és az ő szava a döntő a családi kirándulás helyszínének a kiválasztásában is.

S hogy mit szól mindehhez Edina? Kényelemben él, nincsenek anyagi gondjai, kirándulhat és öltözködhet kedvére. Mi kell más a nyugalmas élethez? – kérdez vissza keserű mosollyal.



Hozzászólások

Magdi, 10. 12. 2005 20:02:56 Nem!
Addig,amig betelik a pohar.Hiaba mondja barki is,hogy ne turd tovabb ezt-es sok nevet lehet adni az ilyen helyzetnek-amig sajatmagad nem talalod elviselhetetlennek ezt ahelyzetet es nem vagy kepes azt mondani egy ilyen zsarnoknak,hogy nem!,addig kegyetlenul sokat kell szenvedni,de foleg attol a perctol ahogy felismered a megalazo helyzetet es ki tudod mondani a nemet es mersz es tudsz valtoztatni nagyon nehez,de ha veget vethetsz ennek a helyzetnek,ujraszuletsz.Csak addig alaznak meg,addig zsarolnak,kinoznak,amig megengedjuk "nekik".Sok tapasztalatom van errol(anyam,A leanyom,nemcsak az en eletembol...En most mar kimondtam,hogy NEM!Inkabb egyedul,csak nyugalmam,bekessegem,egeszsegem legyen.Az emberi meltosagom,belso harmoniam,az eletem Istentol kaptamMas nem veheti el tolem....szabad akaratot is adott,es erot is,hogy mindent kibirjunk,s majd mellenk allitja azokat,akik segitsegere szuksegunk lesz.Nem szabad elviselni senki uralmat!NEM!
Henrietta, 13. 01. 2006 21:51:36 Mi húzzuk meg a határt!
Kedves Magdi, őszintén mondom, minden tiszteletem az öné! Teljes mértékben igaza van, csak magunk léphetünk ki a kellemetlen helyzetekből, csak magunk irányíthatjuk életünket, csak mi húzhatjuk meg a határt. Sok ismerősöm, számomra érthetetlen módon, egész életében egy helyben topog, ömlik belőle a panasz, vagy szenved, s mégis benne marad a megalázó helyzetekben. Hiába gondolkodom rajta, miért van ez így, választ eddig még nem találtam. Rita
@


A rovat további cikkei

Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2024.11.5.    55


Évszakváltás – ruhatárcsere

Huszár Ágnes

Melyik nő ne ismerné az érzést, amikor áll a ruhás szekrény előtt, és nem talál kedvére való göncöt, amelyet felvehetne.

2024.10.22.    4


Kiszállni a komfortzónából!

Dienes Mirtill

Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.

2024.9.23.    13


Égető nyár

Nagy Csivre Katalin

A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.

2024.7.19.   


A sokoldalú levendula

Póda Csenge

Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)

2024.6.18.   


Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen

PR-cikk

Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.

2024.3.5.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2024.2.19.   


Kreatív meglepetések

PR-cikk

Mi a legjobb ajándék a párodnak? Mozgasd meg a fantáziád!

2023.2.3.   


A tökéletes ajándék

PR-cikk

Különleges ajándékot keresel egy különleges barátnak? Megtaláltad!

2023.1.31.   


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2023.1.15.    5


Különleges üveggyöngyök

PR-cikk

Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!

2022.10.19.   


Krízisek után

Faar Ida

Öt tipp, hogyan mássz ki a gödörből!

2022.10.17.    16