Hétmilliárd


Huszár Ágnes  2011.11.10. 5:47

A népességnövekedés robogó vonata...

A rádiót hallgatva, október végén két szám ütötte meg a fülemet. Az egyiket nem csak a rádióban lehetett hallani, hiszen tele volt vele mindenféle témájú sajtótermék. Ez a szám a hétmilliárd volt. A másikat a magyar rádióban hallottam: ez pedig a harminckettedik sorszám volt.

Az október végi hétvégén attól zengett a világ, hogy már hétmilliárdan vagyunk, mi emberek, a planétán. Ezzel a hírrel egyidőben felerősödött azok hangja, akik az emberiséget veszélyeztető katasztrófákkal riogatják a világ lakosait. A fenyegető hangvétel hatására időnként ráeszmélhetünk: nincs mese, az a bizonyos vonat teljes gőzzel robog előre. Majd kétségek között vergődhetünk, hogy vajon mikor válik ténylegesen élhetetlenné ez a bolygó a rajta élő embertömegek számára.

Persze, becsléseken alapul az az állítás, hogy pont október végén lettünk hétmilliárdan. Az is találgatások tárgya, hogy melyik újszülött dicsekedhet ezzel a számmal: hétmilliárdodik. A sajtóban olvasni lehetett egy indiai kislányról, akiről egy nemzetközi segélyszervezet állította ezt. Az ENSZ pedig egy orosz kisfiút tett meg a hétmilliárdodik emberpalántává, aki október 31-én, hétfőn, éjfél után két perccel született.

A megingathatatlan tények közé tartozik, hogy a 20. században elkezdődött népességrobbanás jelenségét éljük már több mint száz éve. Ugyanis a mutatók szerint az 1900-as évek legelejétől az emberiség létszáma 1,6 milliárdról 100 év alatt több mint 6,1 milliárdra nőtt. A hétmilliárdot pedig valamikor mostanában, 2011 őszén értük el, és a jelenlegi fejlődés mellett az ENSZ szerint a Föld lakosságának száma 2050-re eléri a kilencmilliárdot, majd 2100-ra a tízmilliárdot.

A lakosság számának ugrásszerű növekedése a mai világban elsősorban azokra az országokra jellemző, amelyek technikai, gazdasági és életszínvonalbeli fejlődésükben Európát és Amerikát próbálják utolérni. A fejlődő afrikai és ázsiai országokban találhatók azok a városok, amelyek az elmúlt tíz évben a világ leggyorsabban fejlődő városai voltak. Ezt a rohamszerű növekedést, amikor egy-egy város lakossága tíz év alatt 3-5 millió fővel gyarapodott, természetesen nem a születés-halálozás aránya befolyásolta. A leggyorsabban fejlődő városok közül a kínai Kanton lakossága tíz év alatt 4,7 millióval, a pakisztáni Karacsi városa 3,1 millióval, az indiai Delhi lakossága pedig 2,9 millióval növekedett. Mindez elsősorban az urbanizáció jelenségének, a városokba áramló tömegeknek köszönhető.

A fejlődő országokban a városok növekedése és fejlődése óriási üzleti lehetőséget jelent a multinacionális vállalatoknak és az erőteljesen haszonorientált, fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalkozásoknak. Ez a jelenség pedig magával hozza a fogyasztói élet szemléletmódját, a „használd el, majd dobd ki” szlogent, amely elszaporodásával egyenes arányban nőnek a szeméthegyek, a városok nyomornegyedei és az embertelen körülmények között élők száma. Érdekes ellentétet hordoz magában a fejlődés. A fejlődő városokban emberek tömegei jutnak munkához, nő az életszínvonaluk, jól élnek, miközben egy több milliós város hatalmas mértékben szennyezi a környezetet, teszi élhetetlenné azt a közeget, amelyben a Homo sapiens sapiens kifejlődött. Az ördögi kör bezárul, a népességrobbanás vonata robog előre, és magával húzza a bolygó élhetetlenné válását is.

A Föld népessége a faj létezése óta folyamatosan nő, de ezzel egyidőben a születési arány több ezer éve csökken. Ezért hangozhatott el a rádióban az a mondat, amire azon a reggelen felkaptam a fejem: Magyarországon 32 generáció múlva fog megszületni az utolsó nő. A statisztikák szerint világviszonylatban csökken az újszülöttek száma, és ez a folyamat nagy valószínűséggel már a kora középkorban elkezdődött. Ekkoriban indulhatott meg az átlagéletkor növekedése, amely a bolygó népességnövekedésének egyik oka. Az is ismert tény, hogy Európa lakossága elöregszik, de ez a folyamat – a fejlődő országokban tapasztalható népességrobbanás ellenére – az egész világon érzékelhető. Mivel az afrikai országok mostanában tapasztalják meg azokat a demográfiai és ipari, gazdasági változásokat, amelyek Európában az 1800-as évek elején történtek, Ázsiában pedig az urbanizáció nagymértékű fejlődése hasonlít a korábbi európai és amerikai trendekhez, előrevetíthető, hogy a várható élettartam továbbra is növekedni fog, a születések száma pedig csökken.

A becslések szerint a Föld lakosságának száma továbbra is nőni fog. Nagy demográfiai robbanás az afrikai országokban várható, Kínától a legnépesebb ország címet India veszi át, körülbelül a század közepén. Eközben Európa lakossága akár 20 százalékkal is csökkenhet. A lakosság számának növekedése mellett nagy veszélyt jelent az édesvízkészletek és a természetes erőforrások véges volta, hiszen az ivóvíz az emberi szervezet és a növénytermesztés, élelmiszergyártás számára nélkülözhetetlen. Az előrejelzések alapján pedig tömeges népvándorlásokra is lehet számítani, hiszen a munkahelykeresés, a pénzkereseti lehetőségek megtalálása, az életben maradás migrációra kényszerítheti a családokat.

Egyáltalán nem találom rózsásnak a helyzetet, és azt is tudom, hogy egy emberként csak egy a hétmilliárd arányban tehetek valamit a környezetem, a bolygó, az életterünk védelmében. A népességnövekedés robogó vonatát nem állíthatja meg senki, de környezettudatos életmódra itt Európában sokan válthatnak, hiszen a lehetőségek adottak – még ha a nagypolitika, a gazdasági élet vezetői ezt nem is támogatják olyan mértékben, amennyire megtehetnék.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Asztaldíszek gyorsan

Palkó Emese

Szuper gyorsan elkészíthető adventi asztaldíszek mindenkinek!

2024.12.22.    22


Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2024.11.5.    55


Évszakváltás – ruhatárcsere

Huszár Ágnes

Melyik nő ne ismerné az érzést, amikor áll a ruhás szekrény előtt, és nem talál kedvére való göncöt, amelyet felvehetne.

2024.10.22.    4


Kiszállni a komfortzónából!

Dienes Mirtill

Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.

2024.9.23.    13


Égető nyár

Nagy Csivre Katalin

A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.

2024.7.19.   


A sokoldalú levendula

Póda Csenge

Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)

2024.6.18.   


Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen

PR-cikk

Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.

2024.3.5.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2024.2.19.   


Kreatív meglepetések

PR-cikk

Mi a legjobb ajándék a párodnak? Mozgasd meg a fantáziád!

2023.2.3.   


A tökéletes ajándék

PR-cikk

Különleges ajándékot keresel egy különleges barátnak? Megtaláltad!

2023.1.31.   


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2023.1.15.    5


Különleges üveggyöngyök

PR-cikk

Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!

2022.10.19.