Vacsora angolosan


Kabók Zita  2004.1.31. 17:12

A sötétség már befurakodott a házak közé, autófények cikáztak, a város pedig zajos volt. .

A járdákon összezsúfolódtak a munkahelyükről hazaigyekvő emberek. Hét órakor kezdődött az a több, mint hatvan személyes, nagyon elegáns, jótékonysági vacsora, melyen a három külföldi barátommal mi voltunk a segédekCsak annyit tudtunk előre, hogy háromórás munkánk lesz (mely az est folyamán négyre „kerekedett“), felszolgálnunk és mosogatnunk kell majd.
Amikor egyik barátommal, a magyarországi Szabival megérkeztem, mégcsak szállingóztak a vendégek, az idős emberek. Az asztalokon pompás terítékek vártak a vendégekre: fehér és zöld terítők, elegáns ezüst fényű evőeszközök, bordó szalvéták, karcsú boros poharak és kövér kancsók.
A konyhában pedig egy nagy felszolgáló kocsin étvágyfakasztó tejszínes, ribizlis édességek sorakoztak a hófehér tálkákban. A mellette levő asztalokon az előétel: halpástétom, egy-egy szelet citromkarikával és pár zöld levélkével.

Szabit rögtön „beállították“ a mosogatógép mellé, a tányérokkal zsúfolt, nehéz mosogatókosár ki- és berakása mégiscsak férfikéznek való. Miután elkezdtük a két lengyel barátnőmmel felszolgálni az előételt, akaratlanul is mosolyra fakadtunk, hiszen a nagyon idős nénik és bácsik kíváncsi szemekkel nézték minden mozdulatunkat, hogy aztán udvariasan megköszönjék az ételt vagy viszonozzák a mosolyt.

A vendégek, az idős párok 60-70 év körüliek lehettek, de sokkal idősebbek is voltak a hangulatos helyiségben. A hölgyek pompáját a csinos őszbe boruló frizura, vállra terített kendő, himbálódzó fülbevaló, csillogó ékszer, szaténruha és az elmaradhatatlan kis retikül tette teljessé, de nem volt ritka az imbolygó lépéseket segítő görbebot sem. A főétel felszolgálása már több odafigyelést igényelt. A felforrósított tányérokat, melyek gazdagon meg voltak rakva szaftos hússal, krumplipürével és párolt zöldbabbal, nem volt könnyű egyensúlyozni úgy, hogy az asztalokon a megfelelő helyen landoljanak.

A tányérokról az étel kis idő múltán nyomtalanul eltűnt, és még repetázásra sem volt rest a nagy többség -- amíg minden elfogyott az utolsó morzsáig. A szemet gyönyörködtető desszertből pillanatok alatt ribizlipiros maszatfoltok varázsolódtak a tányérokra. Nem is csoda, hogy a finom, édes ételköltemény percek alatt a gyomor rabja lett.
Az étlap szerint ezután egy óriási kerek penészes sajtot szolgáltunk fel a vendégeknek, mely a hagyományos sós keksz és a csábító barna kenyérszeletek társaságában került az asztalra, s melyet bizony mindenki megkóstolt. Aztán udvariasan mosolyogva, „köszönömmel és kéremmel” mindenkinek felszolgáltuk a tejjel jócskán feldúsított kávét, melyhez természetesen mentolos csokoládé dukált. Senki sem szégyenkezett a kávét „megtoldatni”, ha véletlenül kevesebb jutott a csészéjébe. Persze ki-ki választhatott ízlése szerint -- akár egy csésze jó erős feketeteát is.

Három órás szorgoskodás után a konyha mosogatógépénél kötöttünk ki, hogy mindent elrendezzünk. A mosolygós oldalunk is lemerült pár percre, hogy aztán újra felderüljön, hiszen az összes vendég benézett hozzánk: megköszönték a munkánkat és jó éjszakát kívántak.
A könnyűnek éppen nem nevezhető munkánk nem volt túlfizetve, de mindannyian tudtuk mit vállalunk: egy lehetőséget, arra, hogy testközelből megtapasztalhassuk az ízig-vérig angol idős emberek partiját

Egyetlen bús vagy akár egy pillanatra is komor arckifejezést sem láttam, de étvágytalan és kimerült idős embert sem. Ezen az estén a nevetés, a jókedv és eszmecsere kapott szerepet. Senki nem beszélt betegségről, problémákról, de még a gázárakról sem. Szerettem volna a mosolyokból elcsípni egy kicsit és hazaküldeni. Szerettem volna a boldog idős arcokat haza varázsolni, szerettem volna választ kapni arra: odahaza miért egyre kevesebb az egészségtől és örömtől pirospozsgás arc?

A sztrájk miatt nem közlekedő metró helyett taxiba kellett szállnom, s az utat figyelve azon méláztam, mit érnek az ütött-kopott mindennapjaink, ha mosoly és szeretet nélkül telnek, ha a pénzügyi és egészségügyi aggodalmaink hálóját engedjük rászövődni egész életünkre ? Kereshetünk okokat, vádakat is emelhetünk, féltékenyek is lehetünk, majd beletörődve térhetünk vissza a búskomor mindennapjainkba, hogy nekünk úgysem sikerülhet jobb életet varázsolni.

Mi lehet az oka annak, hogy mi közép-kelet európaiak mindig panaszkodunk, és betegségekbe menekülünk? A politika, a gazdaság, az életszínvonal, környezetünk vagy az egész ország?
A választ nem tudom -- talán mindenki hibás és senki sem.
De egy biztos: az élni tudás leckéjét még egyszer át kell ismételnünk!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kiszállni a komfortzónából!

Dienes Mirtill

Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.

2019.1.10.    13


Asztaldíszek gyorsan

Palkó Emese

Szuper gyorsan elkészíthető adventi asztaldíszek mindenkinek!

2018.12.5.    22


Takarékos vásárlás

Így spórolj pénzt, miközben vásárolsz! Vásárlási szokásaink, motivációink meglehetősen szerteágazóak lehetnek...

2018.11.15.    2


Hogyan viseld?

Hogyan viseld a melegítőnadrágot, hogy ne tűnj slamposnak? A világ legkényelmesebb nadrágja egyben a legsokoldalúbb is.

2018.11.10.    3


Évszakváltás –ruhatárcsere

Huszár Ágnes

Melyik nő ne ismerné az érzést, amikor áll a ruhás szekrény előtt, és nem talál kedvére való göncöt, amelyet felvehetne.

2018.9.4.    4


Arcunk elárulja, milyenek vagyunk

Emberként nem vagyunk egyformák, maximum hasonlíthatunk egymásra.

2018.7.18.    1


Szégyen

Magyar Anett

Számtalan estém ért úgy véget, hogy megvertek. Abban reménykedtem, hogy a férjemnek ízlik a vacsora, hogy a szeretőjétől úgy tér haza, hogy kielégült, és az ágyba vágyik, aludni. Akkor elmaradna a verés, a fájdalom. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2018.7.17.  3    40


Változtassunk!

Rajczi Viktória

Mindenki számára eljöhet a pillanat, mikor úgy érzi: lezárult életének egy szakasza.

2018.7.12.    42


Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2018.6.15.    46


Hogyan éljük túl a szakítást?

Faar Ida

A szerelem olyan, mint a háború: egyszerűen, és könnyedén kezdődik, és kínok között sok áldozatot követelve ér véget.

2018.6.13.    21


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2018.4.13.    5


A nők közötti barátság

Póda Erzsébet

A női barátságok különleges kapcsolatok: áthatja őket a jellegzetes női gyengédség. Nem is csoda, hiszen számukra fontosak az érzelmek.

2018.2.4.    24