A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes  2025.3.29. 23:10

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

Talán csak a táplálkozás szokásai nem változnak, hiszen a húsvéti sonka, a főtt tojás, a torma és a kenyér nemcsak a családi asztalon, de az éttermek, élelmiszerboltok kínálatában is hangsúlyosabban jelen van. Ebből a szempontból nagy kár, hogy a húsvét lelki-szellemi hagyatéka elkopik. Sokan csak a fizikai megelégedésüket akarják elérni: hogy jót egyenek és pihenjenek.


Vannak azért kivételek is, hiszen a vallásukat gyakorló családokban, a hagyományőrző közösségekben, és az összetartó rokonságban még tudatosul a húsvét igazi mondanivalója, és a kapcsolódó szokások. Számukra a hosszú, negyven napos böjt után a vidámság, az öröm, a megújhodás megélésének időszaka jön el, és mind lelkileg, mind testileg megélhetik a felszabadulást.

A húsvét a keresztény világban a feltámadás emléknapja, amikor a hit szerint Jézus Krisztus az ünnepek ünnepén, húsvétvasárnap feltámadt halottaiból. A Biblia szerint Jézus a nagypénteki kereszthalálával megváltotta az emberek bűnét, a húsvétvasárnapi feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az egyházi húsvéti ünnepi szertartások mind megerősítik a hívőket abban, hogy a hitükből lelki erőt meríthetnek, bízhatnak az egyház tanításában, Jézus Krisztus feltámadásában és a halál feletti győzedelmeskedésében.


Ez az ünnep az egyházi vonatkozásán kívül a tavasz eljövetelének az ünnepe, hiszen ilyenkor a természet is újraéled. Elkezdődik egy újabb ciklus, amelyben a növények és állatok termékenysége eredményt hoz. A természetben ekkor kezdődik az utódok létrehozása, a növények megtermékenyítése. A húsvét ideje a kereszténység elterjedésének időszaka előtt, a pogány népeknél, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel azonos. Ezeknek a szokásoknak régtől fogva elemei voltak a feltámadás és az újraéledés természeti megnyilvánulásai, jelképei.

Az ünnep neve, a húsvét jelzi, hogy a böjtölés véget ért, a falusi nép és a hívők körében ezen a napon volt szabad újra húsos, zsírral készült ételt fogyasztani. Ezzel összefügg, hogy a negyven napos böjt utáni első napon megszentelt ételeket fogyasztottak. A templomban megáldott ételekből a család minden tagjának jutott, sőt a háziállatok is kaptak a húsvéti ételek morzsáiból. Hittek abban, hogy ezek az ételek megvédik a bajtól, a betegségektől az embereket és az állatokat, és gonoszűző erejük is van.

A húsvéti ételek között legnagyobb jelentőséggel a tojás bírt, mivel mágikus szerepe (az élet jelképe, termékenységszimbólum) már a történelmi idők kezdetén ismert volt: egy legenda szerint az egész világegyetem a „világtojásból” keletkezett. A mai hiedelmek szerint a húsvéti piros vagy hímes tojás a megtermékenyítést segíti, a női termékenységet fokozza, a bajtól és a betegségtől véd. A keresztény egyház a megváltás jelképévé tette a tojást, piros színe pedig Jézus kiontott vérét szimbolizálja. Bizonyos vidékeken a piros tojás feltörése Jézus feltámadásának jelképe.

A tojáson kívül a húsvéti locsoló víznek is termékenyítő hatást, és a lelki megtisztulást, megújhodást segítő szerepet tulajdonítanak. A lányok húsvéti locsolása, öntözése eredetileg kútvízzel történt, ezt váltotta fel az illatos kölnivíz. Régebben csak kihúzták a lányokat a házból a kút mellé, és nyakon öntötték egy vödör vízzel. Később húsvéti locsolóverssel kértek engedélyt a locsolásra.

A vízzel történő öntözés katartikus szertartását az egyház is beépítette a szokásai közé, ugyanis régen húsvét táján, elsősorban nagyszombaton, vízbemerítéssel, leöntéssel kereszteltek. Hitük szerint a megkeresztelt személy olyankor a keresztség vizében merült el, és a vízben megjelenő Szentlélek útján újraszületett. A húsvéthétfői víz Jézus testének bebalzsamozásával is összefügg, mivel a hit szerint a keresztről való levétel után Jézus sebeit vízzel mosták ki, majd a test megtisztítása után bebalzsamozták.

Az egyházi és népi szokások megtartásával, vagy anélkül, húsvét eljövetelével mindenképp felsóhajthatunk, hiszen igazán elkezdődik a tavasz, a természet megújhodását saját szemünkkel figyelhetjük. Ha pedig a húsvét ünnepnapjain nem utazunk el, legalább a rokonok előtt ne csukjuk be az ajtót! Készüljünk piros tojásokkal, süteménnyel, sonkával és egy kis jó borral arra, hogy férfirokonaink megtisztelnek a látogatásukkal, meglocsolnak kölnivízzel. Örüljünk egymásnak, a találkozásnak. Titkon még arra is gondolhatunk, hogy a locsolóvíz, a húsvéti tojás fokozza a termékenységet és elűzi a betegségeket, a bajt.

Írásunk a Marczell Béla: Csallóközi néphagyományok, Internet cikke alapján készült.

Hozzászólások

@

Küldés