Húsvét – a kezdetek

Kabók Zita  2006.4.11. 20:36

Köztudott, hogy a húsvét olyan ünnep, melyet sok vallási hiedelem övez.

De vajon van-e tudomásunk arról, hogy a keresztény értelmezés ideje előtt a húsvét pogány ünnep volt, melyen a tavasz istennőjét ünnepelték? Az angolszász istennőt Ostarát a húsvét istennőjeként tartottak számon, akinek földi szimbóluma a húsvéti nyúl volt, ezt imádták és bálványozták az ünnep idején.

Az ünnep ideje alatt a víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak is mágikus erőt tulajdonítottak. Húsvét idején a friss kútvízzel vagy patakvízzel való mosakodás megvédett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak határba zajkeltéssel, kerepeléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

A keresztény misszionáriusok a 2. századtól hirdetni és terjeszteni kezdték vallási nézeteik a lakosság körében. A keresztény év legfontosabb ünnepe Jézus feltámadása. A pogány eredetű húsvéti ünnep tehát lényegében megegyezik a krisztusi felfogásokkal. (A természet újjászületik – feltámad.) Éppen ezért a keresztény felfogású misszionáriusok – később pedig az egyház -- megengedték, hogy a pogányok folytassák a hagyományaikat, csak éppen keresztény formában, a keresztény értékek előtérbe való helyezésével.

Miért a tojás a húsvét szimbóluma?
A húsvéti tojásajándékozás szokása az egész világon tradícióvá vált. A legtöbb kultúrában a tojás a termékenység, az új élet, az újjászületés és az élet csírája szimbóluma.

A tojás tehát ősi termékenységi szimbólum, a születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. (Már az avar kori sírokban is találtak díszített tojásokat.)

A húsvéti tojásvadászat a 4. század óta ismert (a nagyböjt idején, többek között a tojás fogyasztása is tabunak számított). Szokás volt megfőzni a tojást, így tárolták – így „mentették meg” azokat. Az idők során kialakult a tojások kifestésének, dekorálásának hagyománya, majd -- a gyerekek nagy örömére -- a tojásvadászat is. A szépen kifestett tojásokat eldugták, hogy vidám keresgélés után a gyerekek megtalálhassák, a manapság tojásvadászatnak nevezett, játékos húsvéti szokás idején.

Hozzászólások

@

Küldés