Karácsony Angliában

Kabók Zita  2005.12.6. 19:45

Az angolok sokat köszönhetnek Charles Dickensnek, akinek meséje örökre összefonódott a karácsonnyal.

A történet egy kuporgató és zsugori idős emberről szól, aki több látomás révén hirtelen rájön a karácsony igaz küldetésére. A történet feldolgozása minden évben emberek ezreit vonzza a képernyő elé, hogy újra és újra megnézzék e csodálatos történetet, mely még manapság is nagy hatással bír -- annak ellenére, hogy a karácsonyaink teljesen reklámközpontúvá és kommersszé váltak.

--A másik hagyományőrző szokás az angol karácsony keretében a látványos tündérrevü, melynek megtekintése már családi hagyománynak minősül. A történet olyan ősi eredetű meséken alapul, mint például a Hamupipőke vagy a Peter Pan (Pán Péter), s amely előadásformája Victoria királynő uralkodása ideje alatt alakult ki. A tündérmesében a hőst egy fiatal nő játssza, a vicces szereplőket pedig férfiak -- szörnyű és rettenetes jelmezt öltve. A rosszfiú szerepe tényleg nagyon visszataszító, a tehenet pedig természetesen két ember játssza egy jelmezbe öltözve. A kétértelmű tréfákkal tűzdelt humorzáporba a közönséget is bevonják. Különös, de az angol karácsony csak a tündérmesével nyeri el igazi karácsonyi szellemét Angliában.

A karácsonyt megelőző napokon nem ritkaság, hogy sapkába és kesztyűbe öltözött fiatalok, gyertyákkal kezükben, kórusban karácsonyi dalokat énekelnek. Az így gyűjtött aprópénzt aztán jótékony célokra fordítják. Karácsony éjszakáján (december 25-én) a gyerekek egy pohár konyakot és húsos pitét készítenek ki a télapónak, répát és egy tál vizet pedig a rénszarvasnak. Karácsony reggelén (december 26-án) az első és legfontosabb tennivaló bebújni a karácsonyfa alá, és kibányászni a télapó által elrejtett ajándékokat. Az emberek többsége ezután hálaadó misén vesz részt a templomban. A karácsonyi ebéd általában 2 és 4 óra között zajlik. A fényűző étkészlettel megterített és gyertyákkal díszített, pompázó karácsonyi asztal elengedhetetlen kelléke a híres karácsonyi játékpukkantó (angol megnevezése: Christmas cracker).

--A karácsonyi pukkantó nagy népszerűségnek örvend Angliában, és minden karácsonyi teríték mellett ott lapul. A pukkantó tulajdonképpen egy csillogó papírba csomagolt keménypapírból készült henger, ami úgy néz ki, mint egy nagyobb méretű szaloncukor. Mindig két ember szakítja szét -- ezt egy kisebb petárdaszerű pukkanás kíséri. A hengerben egy színes papírkorona, egy vicc és egy kis ajándék található. A széthúzásnak az asztal felett kell történnie, jobb kézben tartva, bal kézzel pedig húzva a szomszéd pukkantóját. A híres karácsonyi „crackert” Thomas Smith találta ki 1846-ban (ő francia novellákat árusított karácsonyi ajándékként). Népszerűvé viszont csak azután vált, miután színes papírba (christmas crackerbe) csomagolva árulta az írásait. Nagy-Britanniában az 1860-as években kezdett elterjedni.

A hagyományos karácsonyi ebédet mindenki a családja körében költi el, és ez az összetartozást szimbolizálja. A menü mindig sült pulykából áll, amit különleges töltelékkel töltenek meg (mint például tőzegáfonyával) és különleges körítés jár mellé. A végén mindezt a finomságot forralt borral öblítik le. Desszertként gyümölcskosárkák, karácsonyi sütemények és a híres karácsonyi édesség kerül az asztalra, konyakkal és tejszínnel leöntve, parányi meggyel díszítve. Az egyetlen modern karácsonyi tradíció a délután háromkor műsorra kerülő, a királynő által elmondott beszéd, amelynek megtekintésére mindenki a képernyő éle ül.

Az angol karácsony nem is lenne igazi karácsony ama várakozás és izgalom nélkül, mely a reggeli ébredés utáni függöny kihúzásával jár. Mindenki abban reménykedik, hogy majd gyönyörű fehér hótakaróval borított táj tárul elénk, amíg csak a szemünk ellát.

De addig is, míg álmodozunk a tökéletes fehér karácsonyról:
Mindenkinek boldog karácsonyt!

Hozzászólások

@

Küldés