Karácsonyozó nagyvilág

Orbán Erika  2005.11.27. 21:16

Szinte észrevétlenül telnek a napok, hónapok, s mire feleszmélünk itt a karácsony.

Lázas készülődés jellemzi ezeket a napokat, de hogyan is ünnepelünk mi, magyarok, s vajon hogyan ünnepik más nemzetek a karácsonyt? Ha kedve van a kedves olvasónak, kalandozzon velem, s a képzelet szárnyán, repüljük körbe a földgolyót és lessünk be egy-egy ablakon a világ különböző pontjain.

Kezdjük talán egy szigetországgal, Angliával, azaz, hogy egészen pontosak legyünk Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával, melynek 57,6 millió lakosa van, s túlnyomó részük az anglikán egyházhoz tartozik. Karácsony közeledtével ünnepi díszt ölt minden és mindenki, van, aki már novemberben elkezd vásárolni, s van, aki csak decemberben, szinte az utolsó pillanatban rohan üzletről üzletre. Decemberben megjelennek az utcán a Télapók, bár nem ünnepelik a Mikulást. A gyerekek december 24-én kikészítik piros, hosszúszárú harisnyáikat, mert karácsony éjjelén Santa Claus, vagy Father Christmas (Karácsony apó) a kandalló kéményén át leereszkedik és megtölti azokat mindenféle jóval. Ezen az éjjelen majd’ mindenki elmegy az éjféli misére, másnapján pedig pontban három órakor leül a tévé képernyője elé, hogy meghallgassa Őfelsége II. Erzsébet királynő ünnepi beszédét. Az étkezésre amúgy nem túl sok gondot fordító angolok ilyenkor igazán kitesznek magukért. Mindjárt kezdetnek -- a magyar fül és nyelv számára kissé szokatlan -- dinnyét kínálnak gyömbérrel, vagy valamilyen levest. Ezt követi a gesztenyével töltött pulyka és a roston sült krumpli. Zöldség gyanánt párolt brokkoli, sárgarépa, karfiol, vagy zeller kerül az asztalra. A desszertek sorát a hagyományos karácsonyi puding nyitja meg, karöltve érkezik vele valamilyen sajt, keksz és szőlő. Végül mindezt a sok finomságot brandyvel és mentateával öblítik le.

Következő állomásunk az Arab Emírségek, amely 7 emirátus szövetségi állama. Az Arab-félsziget keleti részén és a Perzsa-öböl déli partjain található állam 2 millió lakosú, melynek egynegyede külföldi. Fővárosa a dallamos hangzású Abu Dhabi. Ebben az országban nincs (a szó, hagyományos értelmében vett) karácsony. Ez egyike a világ legérdekesebb eseményeinek, hisz ennek ellenére megünneplik Jézus születését egy muzulmán országban. Karácsonykor itt is minden díszbe öltözik, az iskolák koncerteket szerveznek tanulóik s azok szülei számára, ahol egyházi énekeket énekelnek, és betlehemest játszanak. Ilyenkor a gyerekek találkoznak a Télapóval is, akitől apró ajándékot kapnak -- ha jók voltak. Az Emirátusban nagyon sokféle nemzet él, a legtöbb karácsonykor vacsorát ad valamelyik szállodában. Azon az estén a felszolgálók az adott nemzet népviseletében szolgálják fel a nemzet hagyományos karácsonyi ételeit. Akkor marad csak el az ünneplés, a szokásos díszítés és vásárlás, ha a Ramadan, (a Korán által előírt 30 napos iszlám böjthónap) a muszlimok nagy ünnepe decemberre esik.

S vajon milyen a magyar karácsony? Kis hazánk 60%-a katolikus, így nálunk (is) nagy ünnep Jézus születése. Négy héttel karácsony előtt kezdődik az egyházi év, egy héttel karácsony előtt betlehemesek járnak házról házra, és előadják az ún. betlehemes játékot. Huszonnegyedikén este pedig eljön Jézus maga s mindenhol ünnepi díszbe, öltözteti a fenyőfákat, s ajándékot csempész a fa alá. Magyarországon először az 1800-as évek második felében állítottak karácsonyfát a gazdagabb családoknál. Igazi karácsonyi szokássá csak száz évvel később vált. Régen titokban vették meg a fát és igyekeztek azokat a gyerekek tudta nélkül feldíszíteni, majd alácsempészni az ajándékokat. Ma már ez is másképp van, a legtöbb család együtt, karöltve a gyerekekkel választja ki, és díszíti el a fát. A legtöbb család elmegy az éjféli misére, másnap pedig meglátogatja rokonait, ismerőseit és barátait. A magyar konyha híresen finom ételeket sorakoztat ilyenkor az asztalra. Hogy mást ne is említsek, mindjárt ott a rakott káposzta, a különféle levesek, birka-, disznó-, pulykahús, netán a halászlé és a diós vagy mákos bejgli. Mindezt a magyar ember jóféle borral öblíti le.

Svédországban, karácsony közeledtével az emberek kiteszik ajtajukra a mohába ágyazott Adventi koszorúkat, és szinte minden ablakban kigyulladnak a fények és megjelennek a szalmából font adventi csillagok. A boltok kirakatai is ünnepi díszbe öltöznek és december első vasárnapján minden üzlet nyitva tart. Ilyenkor különleges játékokkal, nyereményekkel kedveskednek felnőttnek és gyereknek egyaránt. Sőt a felnőttek kapnak egy pohár „glögg”-öt is, ami nem más, mint forralt bor mandulával és mazsolával ízesítve. Közvetlenül karácsony előtt feketeáfonya ágakkal, virágfüzérrel és fenyőágakkal díszítik fel otthonaikat az emberek. Karácsony estéjén pedig megterülnek az asztalok, és a hagyományos „smörgásbord”-dal (sós ecetes lében pácolt hering) megkezdődik a vacsora. Ezt aztán követi az ételek végeláthatatlan sora, mint például a májpástétom, a füstölt kolbász, a főtt disznóhús, a velő, a sült oldalas, a kocsonya, majd az est fénypontjaként érkezik egy egész sonka, amit előzőleg sóval és cukorral ízesítettek, és fehér- vagy vöröskáposztával tálalnak. Desszertként rizspuding járja, amibe elrejtenek egy mandulát, mondván, aki azt megtalálja, férjhez megy, illetve megnősül egy éven belül. A karácsonyfa tetején csillag ragyog, körben, pedig villogó csillagfüzér, apró svéd zászlókkal karöltve vigyázza az ünnepet. A fa előtt pedig egy szalmakecske -- jul-bock -- ácsorog. Svédországban ő hozza az ajándékot, és azért áll a karácsonyfa előtt, hogy szerencsét hozzon a családnak. Svédországban ez az egyik legrégebbi karácsonyi szimbólum, eredete egészen a középkorig nyúlik vissza. Még a városok főterein is áll egy-egy ilyen szalmakecske, amit aztán „gondos” kezek évről-évre, rendre elégetnek. Ekkor jön el a Télapó, akit Svédül nemes egyszerűséggel csak „Jultomten”-nek hívnak. Tiszte szerint telerakja az összes karácsonyfát ajándékkal.

Most pedig pillantsunk be egy Ortodox karácsonyt ünneplő család otthonába. Oroszországban az 1991-es összeomlás után tért vissza a karácsony, az őt megillető helyre. Az ortodox vallás szerint január 7-ére esik karácsony első napja. Előző este az emberek rendbe teszik házaikat, és igyekeznek mindent elkészíteni az ünnepre. A gyerekeknek Fagyapó, azaz „Gyed Maróz” hozza az ajándékot. Hagyományaik szerint nem dolgoznak karácsony napján, még főzni sem szabad ekkor. Egyébként visszatért a hagyományos karácsonyi menü is, melynek alapja a lisztből, rizsből és mézből készült édesség, valamint a bab és a dió az alapja. E napon gyermekek csoportjai keresik fel az ünneplőket és énekelik, játsszák el a "Koladki"-t, azaz a Betlehemet.

Sajnos időnk lejárt, a képzelet is elfáradt már, és vár ránk az itthoni karácsonyi készülődés. Jó munkát, és kellemes ünnepeket mindenkinek!

Hozzászólások

@

Küldés