Itáliai anziksz (2)


Jády Mónika  2011.10.4. 5:01

A Tornyok Városa - San Gimignano.

Firenze és Siena környékén járva mindenképp érdemes felkeresni a középkori Manhattan-nek és a Tornyok Városának is nevezett San Gimignanót.

A Porta San Giovanni-t átlépve mintha egy időutazáson vennénk részt, és a középkor Itáliájába csöppennénk: a városfalak évszázadok óta ugyanúgy állnak, akárcsak az azon belül található épületek. (A történelmi városmag 1990 óta az UNESCO Világörökségének része.)
A firenzei Dante Múzeum kiállítási anyagában is olvastam, hogy a középkori olasz városokban a tehetős családok kőből emeltettek egyre magasabb erődítményszerű lakótornyokat – a torony nagyságával próbálták demonstrálni hatalmukat.

San Gimignano egykor 72 ilyen toronnyal büszkélkedhetett, amiből 15 a mai napig fennmaradt! (15-54 méter magasságúak.) Az első tornyokat a 12. század elején emelték. E korszakot a császár ellen való fordulás és a nemesi családok közötti rivalizálás jellemezte. Minél magasabbra nyúlt a torony, annál nagyobb volt a dinasztia tekintélye a városon és Siena tartományon belül. Csak a 13. század közepén született rendelet, amely kimondta: a torony nem lehet magasabb 54 méternél (a városháza tornya volt a mérce). A magasabbakat vissza kellett bontani. A megmaradt tornyokból a 13. században épült, a városi múzeumhoz (Museo Civico) tartozó Torre Grossa az egyedüli, amelyet a turisták látogathatnak. Ez a legmagasabb is.

A város virágkora 160 évig tartott, gazdagságát a kereskedelemnek és a sáfránytermesztésnek köszönhette. A sáfrányt az étkek ízesítésén kívül selyemfestésre is használták. Értékét mutatja, hogy akkoriban adósságot és adót is ki lehetett vele fizetni. (A környéken ma is termesztenek sáfrányt, bio minőségben.) Akárcsak Lucca, a Rómába vezető főút, a Via Francigena fontos állomása volt, melyen számtalan zarándok és kereskedő haladt át. A késő középkorban viszont ez az útvonal a kényelmesebb utak létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét, és San Gimignano elszegényedett. Ám előtte még nagy csapást mért a városra az 1348-ban kitört pestis: a lakosság nagy részét elvitte a betegség. Az 1199-ben szabad városállammá emelt San Gimignano 1353-ban Firenze fennhatósága alá került. 1563-ban I. Cosimo Medici toszkán nagyherceg elrendelte, hogy a városra ezentúl csekély összeget se szabad fordítani. Mintha megállt volna az idő: a reneszánsz és a barokk alig hagyott ott nyomot.

San Gimignano egyébként soha nem volt önálló művészeti központ, a freskókat és oltárképeket sienai és firenzei művészek festették, palotái és templomai pisai, sienai, luccai és firenzei stílusjegyeket viselnek magukon.

A város szívében található a Piazza della Cisterna, a tér közepén álló kis kutat középkori paloták övezik. A világbajnokságot nyert fagylaltozó is itt található – nem nehéz rábukkanni, cégtáblája szerint ott kapható a világ legjobb fagyija, és biztosan sorba kell állni. (Én a mentás-joghurtos fagyijukat kóstoltam meg.) Érdemes a szűk, felfelé vezető mellékutcákba is betérni – kevesebb a turista, és helyenként csodás kilátásban lesz részünk.

Akinek van ideje múzeumlátogatásra: a Museo Civico a műgyűjtemény mellett a város történetébe is bepillantást nyújt, a Museo della Tortura kínzóeszközöket mutat be és információkat ad a középkori kínzási módszerekről.

Ha tipikus bort szeretnénk vásárolni a számos kis szaküzlet egyikében, a legjobb választás a Vernaccia di San Gimignano. E finom illatú, világos aranysárga ital az olasz borok legmagasabb minőségi osztályába tartozik (DOCG). A Vernacchia szőlőfajtát 1200 óta termesztik San Gimignanóban. A belőle készült nedű már a középkorban nagy népszerűségnek örvendett, számos dokumentumban megemlítik. Kereskedelmét adóval is szabályozták: a településen kívül eladott bor után „tre soldi”-t kellett fizetni, és „Vernaccia-inspektorok” is léteztek... Dante is megemlíti Isteni színjátékában: a Purgatóriumban Márton-pápának a Vernaccia mértéktelen fogyasztása miatt kell bűnhődnie.

S még egy idézet Dante híres művéből, mellyel a toszkán nyelvet az olasz irodalmi nyelv alapjává emelte: „Majd meglátod, mily sós kenyér a másé”. Aki már evett Toszkánában kenyeret, talán sejti, hogy emögött nem kell feltétlen metaforát keresnünk, szó szerint is gondolhatta a költő. Még manapság is, akárcsak évszázadokkal ezelőtt só nélkül készítik a kenyeret, hogy jobban érvényesülhessen a többi étel íze. (Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Kelemen János Az étkezési metafora Danténál c. tanulmányát.)

(Folytatjuk)

A szerző felvételei



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Itáliai anziksz (5)

Jády Mónika

Perugia, Assisi, Gubbio...

2011.12.16.    6


Itáliai anziksz (4)

Jády Mónika

Sienától mintegy 35 km-re fekszik Abbazia di San Galgano, a ciszterci rend egykori székhelye.

2011.11.28.   


Itáliai anziksz (3)

Jády Mónika

Siena, a gótikus város...

2011.11.7.    3


Itáliai anziksz (1)

Jády Mónika

Toszkána és Umbria gyöngyszemei

2011.9.23.   

A rovat további cikkei

Készülhetünk a nyárra

Trópusi úti célok a tökéletes nyárhoz 2024-ben!

2024.3.11.   


Milyen nyaraló-típus vagy?

Ez az egyszerű teszt segít megtudni, milyen nyaraló-típus vagy...

2023.7.13.   


Az utazás pozitív hatásai: az agyra

Előfordult már, hogy egy külföldi utazásról hazatérve úgy érezted, mintha újjászülettél volna? Ez az agyad növekedésének köszönhető!

2023.7.6.   


Las Vegas látnivalói

PR-cikk

Van más a kaszinókon kívül? Las Vegas világszerte közismert fényűző kaszinóiról, klubjairól és vad bulijairól...

2023.4.19.   


Téli autózás – tippek hölgyeknek

A téli autózás, autóvezetés nagy odafigyelést igényel. Másként viselkedik gépkocsink...

2023.2.22.   


Egyiptomi kövek

Nagy Csivre Katalin

A kő az emlékek hallgatag őre. Talán egyszer vallanak majd nekünk. Talán soha...

2022.7.10.   


Utazzunk Costa Ricába!

PR-cikk

Bármi is legyen az úti célunk, fontos, hogy gyorsan és kényelmesen tudjunk utazni.

2022.7.1.   


Tíz legjobb dolog Monte Carlóban

Ha Monte Carlo neve elhangzik, szinte mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Nézzük csak!

2022.5.23.